2025. augusztus 22-től a Polgári törvénykönyv egy új bekezdéssel egészült ki, amely alapján ezentúl a fogyasztókat a hibás teljesítésekkel szemben védő rendelkezéseket a KKV-kra is kiterjesztik egy fontos feltétellel. Csak akkor lehet ugyanis az új szabályt alkalmazni, ha a cég üzleti tevékenységi körén kívül jár el, vagyis a megvásárolt termék vagy szolgáltatás nem kapcsolódik szorosan az általa végzett tevékenységekhez vagy az általa nyújtott szolgáltatáshoz.

Erősebb fogyasztóvédelem a KKV-k számára is!

A KKV-k fogyasztói jogainak bővülése nyilván örömhír sok vásárló, szolgáltatásokat igénybe vevő kis- és középvállalkozás számára, ezzel együtt az eladói, szolgáltatói pozícióban lévő vállalkozóktól nagyobb óvatosságot igényel a B2B szerződéseik megkötésekor. Sőt, még a vevői oldalt tekintve is járhat feladatokkal a változás!

Érdemes ugyanis áttekinteni a cégjegyzékben és a KSH adatbázisban szereplő tevékenységi köröket, hogy valóban csak olyanok szerepeljenek ott, amelyeket a cég ténylegesen végez. Ugyanis, ha egy tevékenységgel foglalkozik egy cég, elvárható, hogy azon a területen a beszerzések során is rendelkezik kellő ismeretekkel ahhoz, hogy megítélje a vásárolt termékek és szolgáltatások minőségét. És ha így van, akkor a megvásárolt termék hibáit is sokkal valószínűbben felismerheti a szerződéskötéskor.

Cikkünkben az új szabályhoz kapcsolódó fogyasztóvédelmi lehetőségeket és ezek megértéséhez szükséges fogalmakat járjuk körbe.

Mi az a hibás teljesítés?

A kötelezett – vagyis az eladó vagy a szolgáltatást nyújtó fél – hibásan teljesít, ha a termék vagy szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek, kivéve, ha a jogosult (a vevő vagy ügyfél) a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy ismernie kellett volna.

Hibás teljesítési vélelem: vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Mikor jár el a KKV üzleti tevékenysége körén kívül?

Ugyan a jogszabályok ezt nem definiálják pontosan, de az indokolásából és a korábbi joggyakorlatból az vezethető le, hogy a KKV akkor jár el az üzleti tevékenysége körén kívül, amikor a saját tevékenysége alapján nincsen szakmai tapasztalata egy területen, nem rendelkezik műszaki ismerettel a megvásárolt termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan. Például építőipari vállalkozásként gépkocsit vásárol, vagy autókereskedőként építőanyagot a telephelye felújításához.

Mivel az üzleti tevékenységi kör megállapításában meghatározó lehet, hogy milyen tevékenységek szerepelnek a cégjegyzékben és a KSH adatbázisban, a KKV-nak érdemes áttekinteni a bejelentett tevékenységeiket, és csak olyanokat szerepeltetni, amelyeket tényleg végeznek. Így ezeken kívül eljárva megilletheti őket majd a fogyasztóknak fenntartott jogvédelem.

Ugyanilyen fontos lehet ezentúl, hogy a kis- vagy középvállalkozással szerződő cégek rögzítsék a szerződéseikben, hogy a vásárló vagy ügyfél üzleti tevékenysége körén belül vagy azon kívül jár-e el. Így megelőzhetőek az abból eredő jogvitás helyzetek, hogy a szerződéses partnert az esetleges hibás teljesítés esetén megilleti-e a fogyasztói jogvédelem.

Mely vállalkozások minősülnek kis- és középvállalkozásnak?

Kis- és középvállalkozásnak minősülnek azok a cégek, amelyek

• 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és
• éves nettó árbevételük legfeljebb 50 millió euró vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 43 millió euró.

Milyen fogyasztói jogok illethetik meg ezután a KKV-kat?

A jogszabályváltozás következtében többek között az üzleti tevékenységük körén kívül eljáró KKV-k esetében is

• vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt;
• a felfedezésétől számítva két hónapon belül bejelentett hiba késedelem nélkül (azaz határidőben) bejelentettnek tekintendő;
• ők is két évig élhetnek kellékszavatossági igénnyel az általános egy év helyett, és ez a határidő használt dolgok esetén sem rövidíthető egy évnél kevesebbre;
• a jogszabályban foglalt jótállási és kellékszavatossági rendelkezésektől nem lehet eltérni a hátrányukra;
• esetükben is alkalmazandók a termékszavatossági szabályok, azaz ők is kérhetik a gyártótól, hogy a hibás termék hibáját javítsa ki, vagy ha ez nem lehetséges, a terméket cserélje ki;
• esetükben is alkalmazandók egyes fogyasztóvédelmi rendeletek, így például lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló kormányrendelet is.

A kellékszavatosság, termékszavatosság és a jótállás fogalma

A kellékszavatosság jogai bármilyen termék vagy szolgáltatás esetén megilletik a vevőt, ha a hiba már vásárláskor is megvolt. Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis attól független, hogy ismerte-e a hibát (jóhiszemű vagy rosszhiszemű volt-e). A vevő választhatja a termék kijavítását vagy kicserélését, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az az eladónak aránytalan többletköltséget eredményezne. Bizonyos esetekben, így ha az eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta vagy azt nem tudja megfelelő időben, a vevő érdekeit kímélve elvégezni, a vevő a terméket saját maga is megjavíthatja vagy az általa megbízott személlyel is megjavíttathatja, melynek költségeit az eladó viseli. Ilyen esetekben továbbá a vevő kérhet árleszállítást is, illetve ha a hiba jelentős, el is állhat a szerződéstől. Elállás esetén a vevő a hibás terméket visszaadja, és visszakapja a vételárat.

Termékszavatosság: Nem csak az eladó, hanem a termék gyártója is felelősséggel tartozik a vásárló felé. Ilyenkor a fogyasztó közvetlenül a gyártótól kérheti, hogy a termék hibáját javítsa, vagy cserélje ki a terméket, ha a javítást nem tudja megfelelő időben, a fogyasztó érdekeit kímélve elvégezni.

Különbségek a kellék- és a termékszavatosság között

• A termékszavatosság csak ingó dolog eladása esetén érhető el, a kellékszavatosság minden esetben.
• Termékszavatosság esetén csak kijavítás vagy csere kérhető. Kellékszavatosságnál árleszállítás, a javítási költség megtérítése vagy akár elállás is lehetséges.

A jótállás (hétköznapi nevén garancia) esetén a vevőt alapvetően ugyanazok a jogok illetik meg, mint szavatosság esetén, de azzal a lényeges különbséggel, hogy a vevő ilyenkor kényelmes helyzetben van: nem neki kell bizonyítania, hogy a hiba már a teljesítéskor is megvolt, hanem az eladónak, hogy a hiba csak a teljesítés után keletkezett, különben nem mentesülni a kötelezettségei alól. Jótállással ugyanakkor az eladó csak akkor tartozik, ha ilyet vállalt vagy arra jogszabály alapján köteles, mint például háztartási gépek, műszaki cikkek, épületszerkezeti elemek stb. esetén. Ilyenkor a szavatossággal párhuzamosan jótállás is megilleti a vásárlót.

Különbségek a jótállás és szavatosság között

• A szavatosságot kötelező biztosítania minden termék eladójának vagy a szolgáltatás nyújtójának, jótállást csak bizonyos termékekre kell.
• A jótállás és szavatosság ideje egymástól eltérhet.

Milyen teendőik vannak a cégeknek a fogyasztói jogaik változása kapcsán?

• az adatbázisokban szereplő tevékenységi körök áttekintése, és szükség esetén módosítása,
• B2B szerződések kiegészítése azzal, hogy a szerződéses partner az üzleti tevékenysége körén belül vagy azon kívül jár-e el.