Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner partnere, vezető adótanácsadója a Portfólió Checklist című hírelemző podcastjában ismertette a 2025-ös adócsomag legfontosabb változásait. Cikkünkben az elhangzottakat foglaljuk össze, és egészítjük ki. A törvénymódosítási javaslatot azóta a Parlament el is fogadta.
Hogy változik az adózás 2026-tól
Az adóváltozások 11 pontban
- Az alanyi áfamentesség értékhatárának lépcsőzetes emelése: 2026-ban 20, 2027-ben 22, 2028-ban 24 millió forintra.
- Az átalányadózók általános költséghányadának emelése: 2026-ban 45, 2027-ben 50%-ra.
- 140 ezer főállású egyéni vállalkozásnál csökken a szociális hozzájárulási adó alapja.
- A kisvállalati adó jogosultjainak köre 4-5000 vállalkozással bővül.
- 100 millió forintos adókedvezmény a környezeti károk helyreállítására és a zöld beruházásokra. A barnamezős beruházások költségeit le lehet írni az adóból.
- Adókedvezményt kapnak a magyar energiaellátók az infrastruktúra-korszerűsítéseikre.
- Emelkedik a kiskereskedelmi adó határsávja 3500 vállalkozás számára.
- Az üzemanyagok jövedéki adó-emelése fél évvel később.
- Csökkennek a vállalkozások adminisztrációs terhei. A társasági adóelőleg értékhatára 5-ről 20 millióra emelkedik 20 ezer cég számára.
- 10 ezer vállalkozásnak kedvez, hogy emelkedik a mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának értékhatára 150-ről 180 millió forintra.
- 80 ezer egyéni vállalkozó esetében a NAV automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését, és negyedévesre csökken a szocho- és járulékbevallás gyakorisága.
Portfólió: A kormányzati kommunikáció szerint az adócsomag a 840 ezres vállalkozói kör minden tagjának kínál valamilyen pozitívumot. Melyek azok az intézkedések, amelyek létszámban a legtöbb vállalkozást érintik?
JPJ: Valóban, a csomag több ponton érinti a vállalkozói szektort, és vannak olyan intézkedések, amelyek szinte minden vállalkozás számára kedvezőek. A legszélesebb körben ható változások közül kiemelném az
adminisztrációs, adófizetési vagy likviditási könnyítéseket.
Először is növekszik az alanyi áfamentesség határa a jelenlegi 18 millió forintról 3 lépcsőben 24 millió forintra, ami a legkisebb vállalkozások – több százezer egyéni és társas vállalkozás – adminisztrációját egyszerűsítheti. A bevezetéshez azonban még kapcsolódik majd egy EU-s engedélyeztetési eljárás.
Az üzemanyag jövedéki adó emelésének halasztása közvetetten minden vállalkozásnak kedvez, hiszen a szállítási és logisztikai költségek stabilizálódnak. Az átalányadót érintő változások (költséghányad emelkedés 40%-ról 2 lépcsőben 50%-ra, szociális hozzájárulási adó szorzójának kivezetése) is sokaknak kedveznek.
Áttérve az adminisztrációs könnyítésekre is, az egyéni vállalkozók automatikus biztosítotti bejelentése várhatóan mintegy 80 ezer vállalkozót érint. A mikrogazdálkodói beszámoló szabályainak egyszerűsítése a legkisebb kettős könyvvitelt vezető cégeknek jelent könnyítést. Ez Magyarországon kb. 700 ezer mikrovállalkozást érinthetne, közülük több tízezer él ezzel az opcióval, bár pontos adatokat nem ismerünk. A társasági adóelőleg befizetés könnyítése várhatóan 20 ezer céget érinthet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy már csak 20 millió forintos értékhatár felett kell havonta fizetni az adóelőleget, míg korábban már 5 millió forintos éves adókötelezettség mellett is havi előlegfizetés volt érvényben.
Ezek az intézkedések összességében nemcsak adminisztrációcsökkentést, hanem likviditási előnyt is hoznak, ami különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben.
A 40% költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada két lépcsőben emelkedik.
2026. január 1-jétől 40 százalékról 45 százalékra, míg 2027. január 1-jétől 45 százalékról 50 százalékra nő. 2026. január 1-től megszűnik a jelenlegi 112,5%-os szorzó is, így a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapja egységesen a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100%-a lesz. Ez egyszerűsíti a számítást és harmonizálja a két közteher alapját. Ez az intézkedés 140 ezer vállalkozót érint.
2026-tól minden egyéni vállalkozónak – függetlenül attól, hogy átalányadózó vagy vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz – negyedévente kell bevallani és megfizetni a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot. A bevallás havonkénti bontásban történik, a határidő a tárgynegyedévet követő hónap 12-e. Soron kívüli bevallásokra és társasági adóelőleg-fizetésre vonatkozó határidőket pontosították, a negyedik negyedévi előleg befizetésének határideje például december 20. lesz.
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai 2026-tól tovább emelkednek, mérlegfőösszeg: 150 millió Ft helyett 180 millió Ft, éves nettó árbevétel: 300 millió Ft helyett 360 millió Ft lesz, ami kb. 10 ezer vállalkozónak kedvezhet.
Portfólió: Melyek azok az intézkedések, amelyek egy-egy kisebb létszámú adózói körre vonatkoznak?
JPJ: A csomagban több olyan változás is van, amely közvetlenül szűkebb adózói kört érint, de ezeknek gyakran van tovagyűrűző hatása.
Kiskereskedelmi adó értékhatárainak emelése
Például a kiskereskedelmi adó sávhatárainak emelése is ilyen. Az új sávhatárok 1 milliárd (500 millió helyett), 50 milliárd (30 milliárd helyett) és 150 milliárd (100 milliárd helyett) forintnál lesznek. A határértékek jelentős növelése elsősorban a nagyobb forgalmú kereskedelmi cégeket érinti, mintegy 3500 vállalkozást, de a változás csökkenti az adóterhet és javítja a versenyképességet az érintett szektorban.
A LeitnerLeitner adótanácsadói már nagy tapasztalattal rendelkeznek a kiskereskedelmi adóval kapcsolatban, legyen szó hazai vagy nemzetközi, offline vagy digitális kereskedelmet végző, e-shopot üzemeltető, webkereskedelmi tevékenységet vagy platform üzemeltetést végző vállalkozásról.
Segítünk az adókalkulációban, az adóbevallások elkészítésében, az esetleges visszaigénylésben!
Ne felejtsük el, hogy a 2025-ös változások még csak most fogják éreztetni a hatásukat: a megváltozott az adószámítási mód, amely jelentős többlet adófizetési kötelezettséggel jár a nemzetközi piacokon működő kiskereskedelmi adó alanyoknál (lásd korábbi cikkünket a témában). Ezt mérsékli most némileg a bejelentett könnyítés. Azonban, hogy a számok végül hogy alakulnak, minden vállalkozásnál pontosan ki kell számolni! Az biztos, hogy a tavalyihoz képest sokak fognak többet fizetni, még ha lesznek is olyanok, akik az év elején tervezetthez képest kevesebbet.
Fontos, hogy a kiskereskedelmi adó módosítása már 2025-re is vonatkozik!
Pontosan ezért érdemes adószakértőt bevonni az új adóterhek kiszámításába, és abba is, hogy a már az emelt összegek alapján esetleg befizetett adóelőlegeket visszaigényelje. Ha az adózó a korábbi szabályok alapján befizetett előlegeket, és ezek meghaladják az új sávhatárok szerint számított adót, a különbözetet már 2025-ben visszaigényelheti. Erre külön nyomtatvány áll rendelkezésre, amelyet az év végéig lehet benyújtani. Az eltérő üzleti éves cégek számára is van átmeneti szabály, amely lehetővé teszi az előlegek mérséklését vagy a többlet visszaigénylését. A kisebb vállalkozások adminisztratív és pénzügyi terhei csökkennek, miközben a nagyobb szereplők továbbra is hozzájárulnak a költségvetéshez.
KIVA szabályok módosítása
A KIVA belépési küszöb 3 milliárdról 6 milliárd forintra emelkedik, a létszámhatár is nő (50 főről 100-ra). Kilépési küszöbök is emelkednek (6 milliárdról 12 milliárd forintra, a létszámhatár is nő (100-200).). Ez a jelenlegi több mint 100 ezer KIVA-alany mellett ezres nagyságrendben dönthetnek úgy cégek, hogy váltanak. Azonban a vállalatcsoportokhoz tartozó vállalkozásoknak továbbra is figyelniük kell arra, hogy az értékhatárok az egész csoportra vonatkoznak. De aki számára az új szabállyal elérhetővé vált a KIVA, annak érdemes gyorsan döntenie és lépnie, mert bár a KIVA áttérés év közben is lehetséges, de mivel számviteli zárás szükséges hozzá, most a legideálisabb meglépni.
Ha szeretné megragadni a kínálkozó lehetőséget, a LeitnerLeitner adótanácsadói elemzik cége helyzetét, felmérik, hogy megéri-e / lehetséges-e Önnek KIVA-ra váltani és a számviteli, könyvvizsgáló kollégák bevonásával levezényeljük a folyamatot.
Speciális adókedvezmények
Fontos változás és az első jelentős lépés a környezetvédelmi és zöld beruházások támogatása irányába, hogy 100 millió forintos adókedvezménnyel támogatják a környezeti károk helyreállítását és a zöld beruházásokat, és hogy a barnamezős beruházás költségeit le lehet majd írni az adóból, végül hogy adókedvezményt kapnak a magyar energiaellátók az infrastruktúra-korszerűsítéseikre. Ezek a változások sem érintenek minden vállalkozást, de az adott szegmensekben jelentős versenyelőnyt hozhatnak, és közvetetten a beszállítói láncokon keresztül szélesebb körben is hatnak.
Fejlesztési adókedvezmény
2026-tól tehát új adókedvezmények jelennek meg a környezetvédelmi és tiszta technológiai beruházások ösztönzésére. Környezeti károk felszámolására és az ökoszisztéma-helyreállítására legalább 100 millió Ft értékű beruházás esetén 6 adóéven át vehető igénybe kedvezmény maximum 30 millió euróig. A tiszta technológiák gyártási kapacitásának növelése is új jogcím a fejlesztési adókedvezményben. A kedvezmények első alkalommal a 2025. december 31. után megkezdett beruházásokra alkalmazhatók.
Robin-Hood adó - Energetikai fejlesztés beruházási adókedvezménye
A 2026-tól életbe lépő új energetikai fejlesztési beruházás adókedvezmény valójában a Robin-Hood adó néven ismert különadóból ad kedvezményt. A kedvezmény a számított társasági adó (más kedvezményekkel csökkentett) legfeljebb 80%-áig érvényesíthető. Részletes szabályait külön kormányrendelet és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendelete határozza majd meg.
Hozzá kell tenni, hogy bár ezek a kedvezmények nagyon örömteliek, de van az alkalmazhatóságukkal kapcsolatban némi nehézség. Ugyanis a társasági adó és a Robin Hood adó is elismert adónak számítanak a globális minimumadó (GloBe) szempontjából. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a belőlük kapott kedvezményt a GloBe / Pillar II szerinti adókötelezettségekkel össze kell hangolni. Vagyis a kedvezményt végső soron azok élvezhetik, akik nem alanyai a GloBe-nak.
Portfólió: A csomag az üzemanyagok jövedéki adóját is érinti. Ez mit takar, mekkora könnyítést jelenthet?
JPJ: A kormány fél évvel elhalasztja az üzemanyagok jövedéki adójának tervezett emelését, ami a kommunikáció szerint mintegy 20 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent.
Az üzemanyag jövedéki adója
Az eredeti terv szerint a benzin jövedéki adója literenként 9 forinttal, a gázolajé 8 forinttal nőtt volna. A halasztás tehát átmeneti könnyítést jelent a fogyasztóknak és a fuvarozói szektornak, mivel az üzemanyagárakban nem jelenik meg az adóemelés hatása a következő fél évben. Ez a lépés a költségvetésben rövid távon bevételkiesést okoz, de a gazdasági szereplők számára likviditási könnyítést és árstabilitást biztosít.
Portfólió: A könnyítések mellett döntöttek a banki extraprofitadó növeléséről is, ami újabb teher a szektorra. A várt költségvetési bevételnövekedés mellett ennek milyen tovagyűrűző hatása?
JPJ: Az extraprofitadó megemelése valóban jelentős többlet terhet ró a bankszektorra: a kulcsok 2026-ban a korábban tervezett 8% és 20% helyett 10% és 30% lesz, az adóalap pedig a 2024-es korrigált adózás előtti eredmény. Ez a lépés a kormány kommunikációja szerint a költségvetési bevételek növelését szolgálja, miközben a vállalkozások termelékenységének támogatása élvez prioritást.
Ugyanakkor ez csökkentheti profitabilitást. A szektor tőkearányos megtérülése várhatóan 2-3 százalékponttal romlik, ami a bankok jövedelmezőségét és osztalékpolitikáját érinti. Számítanunk kell a megnövekedett terhek továbbhárítására is, de a lakossági számladíjakra 2026 közepéig érvényes díjemelési moratórium miatt a bankok egyelőre csak új termékeknél és vállalati ügyfeleknél tudnak árat emelni. Nőhetnek a finanszírozási költségek, a vállalkozások számára drágábbá válhat a hitelfelvétel, bár a szektor likviditási és tőkehelyzete miatt a hitelezési aktivitás visszaesése inkább kisebb szereplőknél várható. Romolhat a versenyképesség. A hazai bankok fejlesztései elhalasztódhatnak, miközben a fintech és neobank versenytársakra nem vonatkozik az extraprofitadó. Gyengül az állampapír-vásárlási ösztönző. Az adócsökkentési lehetőség szűkül (50% helyett max. 30%), így a bankoknak nehezebb lesz mérsékelni a terheket. Ugyan az nem valószínű, hogy ez az intézkedés a magyar piac elhagyására készteti a szereplőket, de a bankok költségcsökkentésre és hatékonyságnövelésre kényszerülhetnek, ami a beruházások és innovációk lassulását eredményezheti.
Portfólió: Csak a jövő év vonatkozásában összesen 80-90 milliárdos hatást várnak az intézkedésektől. A költségvetési hiánynak ez biztosan nem tesz jót, de vajon mennyi pluszbevétellel számol a kormány az egyértelműen növekedésserkentés céljából meghozott intézkedésektől? Mi kerülhet a mérleg másik serpenyőjébe?
JPJ: A bevételkiesés ellensúlyozására rövidtávon várhatóan elegendő lesz a banki extraprofit adóból várt költségvetési bevételtöbblet. Hosszabb távon a hazai kkv-szektor erősítése, az adminisztratív terhek csökkentése és a beruházások ösztönzése növelhetik a versenyképességet és a termelékenységet. Bár a banki extraprofitadó közvetetten drágíthatja a finanszírozást, a vállalkozások működési költségeinek csökkentése a foglalkoztatás és a beruházások fenntartásán keresztül közvetett költségvetési bevételnövekedést hozhatnak.
Összegzésként elmondható, hogy az adócsomag számos könnyítést és előremutató intézkedést tartalmaz, azonban minden vállalkozásnak érdemes a részleteket a saját működésére szabva átgondolni – különösen a KIVA és a kiskereskedelmi adó változásaival érdemes már idén az évzárás előtt is foglalkozni.
Hallgassa meg az interjút, az alábbi linken: A frissen bejelentett gazdaságélénkítő adócsomag elemzése adószakértői szemszögből – LeitnerLeitner Magyarország
