Köztudott, hogy minél nagyobb, összetettebb egy gép vagy egy szervezet, annál lassabban tud megfordulni, irányt váltani. Így van ez egy állam gazdasági irányvonalával is. De bármilyen lassú legyen is egy változás, egy idő után mégis érzékelhetővé válik. Először talán csak a tisztek, kormányosok érzékelik, aztán a legénységnek, végül az utasoknak is feltűnhet, hogy magyar gazdaság naszádja, ha nem is fordult meg teljesen, de mégis az eddigitől eltérő irányba kezdett el haladni.
Direkt támogatások és adókedvezmények a szellemi javak megteremtésének és fejlesztésének ösztönzésére
Mit is jelent mindez? Míg korábban a társasági adóhoz kapcsolódóan igénybe vett kedvezmények 40-60%-a eszközberuházás volt, mára már kevésbé a szilárd és kézzel fogható betonba és acélba ömlenek a támogatási források, e helyett a sokkal megfoghatatlanabb, mégis hosszabb távon jelentősebb növekedést ígérő szellemi javak megteremtését és fejlesztését szeretnék ösztönözni a gazdaság irányítói akár direkt támogatásokkal, akár adókedvezményekkel. A gyárak és gyártósorok telepítése helyett egyre inkább a hatékonyságot növelő kutatások és a fejlesztések felé fordul a döntéshozók és az érintett vállalkozók figyelme. Ezt igazolja az is, hogy 2010 óta nominálisan megháromszorozódott a K+F-ráfordítások mértéke.
De vajon mindenki ismeri ezeket a lehetőségeket? Nem rejt-e még nagyobb potenciált ez a terület az egyes vállalatok és az egész gazdaság számára is? Mi, a LeitnerLeitner adótanácsadói úgy véljük, hogy a magyar vállalkozások többsége még mindig nem tudja, hogy tevékenységei közül számos alkalmas lehet K+F támogatások megszerzésére, hogy milyen lehetőségek érhetők el számára. Ezt az ismerethiányt szeretnénk cikksorozatunkkal csökkenteni, ezért tekintjük át a K+F alapfogalmakat, mutatjuk be az elérhető ösztönzőket, valamint azt, hogy egy vállalat hogyan tudja azonosítani tevékenységében a K+F támogatásra jogosultakat, és azt is, hogy hogyan lehet biztonságossá tenni mindezt, elkerülni a büntetések kockázatát.
Ugyan az ösztönzőket részletesen következő cikkünkben taglaljuk, de már itt is szeretnénk felvillantani az alapvető irányokat, hiszen ez is igazolja, hogy valóban egyre jobban erre a területre fognak fókuszálni a támogatások a jövőben! A K+F tevékenység támogatása megvalósulhat a tevékenységre vonatkozó adókedvezmények formájában, majd később az ebből származó szellemi tulajdon felhasználására is elérhetők kedvezmények, és a társasági adón kívül más adónemeket is érinthetnek. Ráadásul 2024-től jelentős kedvező változások léptek életbe a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódóan, melyeket összehangoltak a globális minimumadó szabályaival. A cégek ezentúl választhatnak, hogy maradnak a korábban is elérhető adóalap-csökkentésnél vagy fejlesztési adókedvezménynél, vagy áttérnek az új rendszerre. A kettő közül választani kell minden újonnan megkezdett K+F beruházás kapcsán, és a teljes rendszer és a lehetőségek ismerete segít a legoptimálisabb megoldás megtalálásában – e tekintetben érdemes hosszú távon és akár határon átnyúlva is gondolkodni!
A LeitnerLeitner tanácsadóinak egyik kedvenc területe az adókedvezményekhez kapcsolódó tanácsadás. Ügyfeleink könnyebben és gyorsabban valósíthatják meg üzleti céljaikat, anélkül, hogy a bonyolult feltételekkel és adminisztrációs háttérrel kellene bajlódniuk. Számunkra pedig kreatív kihívásokkal teli fejtörő a kedvezmények megszerzésével és optimális felhasználásával kapcsolatos munka. Büszkék vagyunk, ha tanácsainkkal hozzájárulhatunk ügyfeleink prosperálóbb, hatékonyabb tevékenységéhez!
Mielőtt azonban elmerülnénk a kedvezmények bonyolult rendszerében, ismerjük meg a K+F alapfogalmakat!
Mi számít K+F tevékenységnek?
A K+F tevékenység olyan alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítését, új alkalmazások kidolgozását célozza, valamely tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldása érdekében.
Mi jellemzi a valódi K+F tevékenységet?
Ha egy problémát
- újszerűen,
- tudományos alapossággal és
- módszeresen,
- tervszerűen és a folyamatot végig dokumentálva közelítenek meg
- szakértelemmel és kompetenciával rendelkező szakemberek, és
- a végeredménytől azt várják, vagyis az a tevékenység célja, hogy technológiai, műszaki bizonytalanságot, kockázatot csökkentsen vagy küszöböljön ki,
akkor valóban K+F tevékenységről van szó.
Mit nevezünk módszeresen végzett tudományos tevékenységnek?
Ha egy probléma megoldása során
- tudományos és/vagy műszaki-technológiai mércével értelmezhető hipotéziseket állítanak fel,
- melyek igazolására tervezetten és dokumentáltan gyűjtenek információt,
- hajtanak végre kísérleteket, vagy
- és/vagy alkotnak modelleket azzal a céllal, hogy valamely tudományos vagy technológiai bizonytalanságot, kockázatot feloldjanak,
azt módszeresen végzett tudományos tevékenységnek tekintjük.
Mit jelent a K+F tevékenység újszerűsége?
A K+F tevékenységek minősítése során az újszerűség vizsgálata nem azonos a találmányok újdonságvizsgálatával, nem a szabadalmi törvény szerint ítéljük meg a tevékenység újdonságát, hanem speciális megközelítést alkalmazunk.
Meg kell ismerni a tudomány és a technika már elért eredményeit a probléma megoldására vonatkozóan:
- Vajon, létezik-e már
- és milyen széles körben érhető el megoldás az adott problémára
- a projekt megkezdésének időpontjában?
Meg kell vizsgálni azt is, hogy
- valami tudományosan lehetséges-e, vagy
- műszakilag, technológiailag kivitelezhető-e,
- hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani, megmérni?
Előzetes K + F minősítési eljárás
Korábban érdemes volt az előzetes minősítési eljárást lefolytatni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, azonban ez a lehetőség már megszűnt. Bár a feladatot átvevő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nem ad ki jogerős határozatokat, a minősítés kapcsán a hatóságok is az NKFIH-t keresik meg, így a minősítéseit iránymutatónak kell tekinteni. Az előzetes K + F minősítési eljárásban azt fogják vizsgálni, hogy a már meglévő megoldások ténylegesen hozzáférhetőek-e, a szakember számára nyilvánvalóak-e. Amennyiben igen, nincs-e benne mégis újszerűség.
Ha egy projekt az előzetes minősítési eljárás során benyújtott kérelemben foglaltakhoz képest másképp valósul meg, adó és járulékkedvezmények érvényesítése szempontjából új projektnek fog minősülni. A korábban kapott minősítés hatálya nem terjed ki rá, hiszen a minősítési eljárás keretében hozott határozat a hatóságra nézve csak a projekt változatlan megvalósítása mellett lesz kötelező.
Ugyanakkor nagyon fontos, hogy önmagában az, hogy egy projekt nem hozott eredményt, a tevékenység sikertelen volt, az nem érvényteleníti a projekt K+F minősítését.
Ha tehát a vállalkozásánál a gyártási, szolgáltatási tevékenység végzése során olyan kérdésbe ütközik, amelyre nem talál készen választ, és így Önök indulnak el a válaszok megkeresésére, vagy ha egy-egy technikai problémát saját ötlet kidolgozásával oldanak meg, elképzelhető, hogy K+F tevékenységet végez! Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, és szeretné feltárni a rejtett K+F tevékenységeit, kihasználni az elérhető támogatásokat, szertetettel várjuk irodánkban!
