2025-től egy új transzferár rendelettel búcsúztunk, amelyet az érintettek választása alapján már a tavalyi évre is lehet alkalmazni. 2026-tól azonban már kötelező. Az új szabályok ugyan tartalmaznak könnyítéseket is, de ennél sokkal jellemzőbbek a szigorítások.

Tovább szigorodnak a hazai transzfer szabályok 2026-tól

Az új szabályozással a jogalkotók szeretnék még inkább összhangba hozni a transzferár dokumentáció és az adatszolgáltatás tartalmát, valamint az adóhatósági kockázatkezelést, az ellenőrzésre való célzott kiválasztást és az ellenőrzés hatékonyságát is támogatják a standardizált, digitálisan jól kezelhető adatok.

A változások egy része olyan gyakorlatokat rögzít, amelyet tulajdonképpen eddig is elvártak, és alkalmaztak, de most már egyértelműen csökkentik a vállalkozások mozgásterét, és még szilárdabb jogalapot teremtenek a bírságok kiszabására.

Lássuk először könnyítéseket: bővülnek a transzferár mentességek, emelkednek a mentességek értékhatárai

Sajnos, a könnyítések listája sokkal rövidebb, mint a szigorításoké. Elsősorban a kisebb összértékű kapcsolt ügyletet bonyolító cégek helyzete válhat könnyebbé az új szabályoknak köszönhetően. Egyrészt azoknak, akiknél a kapcsolt ügyletek nettó összértéke szokásos piaci áron számítva nem haladja meg az 500 millió forintot, nem kell fődokumentumot (Master File) készíteniük. Másrészt a helyi dokumentum (Local File) és a transzferár adatszolgáltatás mentességi értékhatárának emelésével az eddigi 100 millió forintról 150 millió forintra, sok vállalkozásnál csökkenhet az adminisztrációs terhelés.

Kisebb jelentőségű adminisztrációs könnyítést jelenthet az érintettek számára, hogy nem kell iparági elemzést készíteni 1 milliárd forintos ügyletérték alatt a transzferár dokumentáció részeként.

A könnyítés-szigorítás szempontjából vegyes megítélésűek lehetnek az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokkal és az egyszerűsített nyilvántartások készítésével kapcsolatos változások. A rendelet ugyanis az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások fogalmát újradefiniálja.

Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak minősül az a tevékenység, amelyet

• a kapcsolt vállalkozások nem nyújtanak független feleknek,
• nem igényel és nem hoz létre egyedi, értékes immateriális eszközt,
• nem jár jelentős kockázatvállalással,
• nem gyártási, összeszerelési, forgalmazási, pénzügyi vagy biztosítási tevékenység, és
• nem természeti erőforrás kitermelése vagy feldolgozása,
• ilyen szolgáltatás nyújtásakor legalább 5%-os,
• igénybevételekor legfeljebb 5%-os lehet a tényleges haszonkulcs.

Az új szabályoknak köszönhetően az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások köre jelentősen bővül. Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás lehet többek között az ingatlan- vagy eszközbérlet, a beszerzett eszközök és szolgáltatások változatlan formában történő továbbértékesítése is, ha a felsorolt feltételeknek megfelelnek.

Az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatási ügyletekre elég egyszerűsített nyilvántartást készíteni, amely sokkal könnyebb.

Ugyanakkor az, hogy az ingyenes pénzeszközátadásról, -átvételről, és a költségátterhelésekről csak egyszerűsített nyilvántartást kell készíteni, valójában szigorítás, ugyanis eddig ezekről egyáltalán nem kellett transzferár-nyilvántartást készíteni. Immár csak az 500 millió forintot meg nem haladó költségátterhelések mentesülhetnek a helyi dokumentum elkészítésének kötelezettsége alól. Ezen keveset szépít, hogy az ingyenes pénzeszközök átadásánál-átvételénél és a költségátterheléseknél nem követelmény a jövedelmezőségi mutató ténylegesen elért értéke sem az egyszerűsített nyilvántartáshoz.

Az egyszerűsített nyilvántartásban nem kell bemutatni az érintett piacot, az üzleti stratégiát, módszert, a tesztelt felet, a módszerválasztás előfeltételezéseit, a jövedelmezőségi mutatókat, a benchmarkot, az összehasonlíthatósági kiigazításokat.

És ezzel a könnyítések-egyszerűsítések sora le is zárult, minden további változás még bonyolultabbá, még nehezebben teljesíthetővé teszi a vállalkozások transzferárazási feladatait. Így nem túlzás kijelenteni, hogy a jelentős kapcsolt tevékenységgel rendelkező vállalkozások nem is lesznek képesek ezeket a feladatokat specialista bevonása nélkül elvégezni.

Szegmentált jövedelemkimutatások készítése és a tényleges jövedelmezőség kimutatása a transzferárazásban

Az egyik többletelvárás az új szabályok szerint a szegmentált jövedelemkimutatások készítése, amely ezentúl általános és alapvető lesz még az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások esetén is. Bár a szabály nem teljesen ismeretlen, azonban ennek hangsúlyozása az új rendelet szövegében és már meglévő adóhatósági ellenőrzési tapasztalataink is azt mutatják, hogy az elvárás teljesítése ugyan kritikusan nehéz, de elkerülhetetlen.

A szegmentálás érdekében az üzemi eredmény szintjéig fel kell osztani a kapcsolt és nem kapcsolt tételeket a bevételi és a ráfordítás-oldalon, és nem maradhat fel nem osztott tétel. Ha a jövedelmezőség nem helyes, és egy ellenőrzés során kiigazítják a sokszor magasabb mediánértékre az adatot, ez növelheti az adóalapot is, ami súlyos bírságokhoz vezethet.

Az is lehet, hogy a szükséges adatok a kapcsolt vállalkozásnál vannak meg, de ilyenkor is alá kell támasztani a nyilvántartást, tehát a szegmentált adatok beszerzésére megfelelő időt kell szánni.

Az módosított transzferár szabályok szerint a ténylegesen elért jövedelmezőségi mutatót is kötelező vizsgálni. Nem elég a cégcsoport transzferár-politikájában rögzített százalékos adatra hivatkozni, hanem a könyvekben ténylegesen tetten érhetőnek és kimutathatónak kell lennie az ügylet értékével összhangban lévő jövedelmezőségnek.

Az összehasonlító elemzéssel (benchmarkkal) kapcsolatos új transzferár követelmények

Az előző pontban leírtakhoz hasonlóan jelentős terhelést fog okozni az érintetteknek az összehasonlító elemzésekre vonatkozó új elvárás. A jövőben a hatóság nem fogja automatikusan elfogadni a cégcsoport központi benchmark tanulmányait. Elvárás, hogy

• az összehasonlító kutatásban szereplő adatok legkésőbb az adókötelezettség teljesítésének időpontjában álljanak rendelkezésre.
• a következő szempontokat vizsgálják az adatbázis-szűrés során: egyedi azonosíthatóság, aktivitás, függetlenség, megelőző három év mindegyikének adatai, megfelelő földrajzi kritérium, elsődleges tevékenységi kódok, folyamatosan veszteséges vállalkozások kizárása, a független feles vállalkozások internetes honlapjainak adatai.
• ha a tesztelt fél Magyarországon végzi a tevékenységét, Magyarország legyen az összehasonlítható földrajzi terület. Ennek bővítése kizárólag kis elemszám esetén, meghatározott területi sorrendiség figyelembevételével lehetséges.

Részletesebb funkcionális elemzés a transzferár nyilvántartások lelke

Bővültek funkcionális elemzésekre vonatkozó követelmények. Be kell mutatni a kapcsolt ügylet gazdaságilag releváns jellemzőit:

• szerződéses feltételek,
• funkcionális profil,
• termék, áru, szolgáltatás jellemzői,
• gazdasági körülmények,
• üzleti stratégia.

Az immateriális javak esetében a DEMPE-funkciókat is be kell mutatni: az immateriális eszköz

• kialakítása,
• fejlesztése,
• fenntartása,
• védelme,
• hasznosítása.

Hasznossági teszt a szolgáltatási ügyletek transzferárazásánál

A szolgáltatási ügyleteknél – különösen a központi, menedzsment szolgáltatások esetén – a szolgáltatást igénybe vevő félnek igazolnia kell, hogy a szolgáltatás valóban szükséges az üzleti tevékenységéhez, és független féltől is igénybe venné, vagy maga végezné el. Hasznosság nélkül a szolgáltatás költsége nem érvényesíthető az adóalapban.

Összevonhatóság a transzferár dokumentációk készítése során

A jövőben nem lehet összevonni a gyártási, forgalmazási, szolgáltatási, pénzügyi és immateriális javakhoz kapcsolódó ügyleteket, vagyis ezeket nem lehet egyetlen nyilvántartás elkészítésével letudni.

Transzferár dokumentációs többletkövetelmények

A transzferár dokumentációban az új transzferár rendelet szerint szerepeltetni kell az alábbi többlet adatokat:

• a kapcsolt vállalkozás adóügyi illetőségét,
• közvetett többségi befolyás esetén a köztes személyeket, a többségi befolyás módját és mértékét,
• meg kell adni az adatszolgáltatásból már ismert, immár 54 elemes lista szerinti ügyleti megnevezést, a legjellemzőbb TEÁOR kódot, a pontos karakterizációt.

A kapcsolt vállalkozások között számlázás hiányában is létrejöhet kapcsolt ügylet, és ha egy ügyletet nem helyesen minősítenek, az adóhatóság átminősítheti: szükséges lehet transzferár dokumentációt készíteni és /vagy korrigálni az adóalapot.

Hogyan készülhet fel a vállalkozása az új transzferár-követelményekre?

Felül kell vizsgálni, és frissíteni kell

• a szegmentációs és pénzügyi folyamatokat,
• a transzferár dokumentációk tartalmát, a funkcionális elemzést és a szolgáltatások elemzését,
• benchmark stratégiát és az adatbázis-szűréseket,
• a korábban mentesített, a jövőben azonban transzferár dokumentációs / adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett ügyleteket.

Végül, de nem utolsó sorban több időt kell szánni az előkészületekre, az adatok beszerzésére és előállítására.