Korábbi cikkünkben bemutattuk a magyar gazdasági támogatási trendek változásait, és tisztáztuk a K+F alapfogalmakat. Jelen írásukban a különböző elérhető ösztönzőket vesszük számba. Ezek három nagy csoportba sorolhatók: az első a kutatási és fejlesztési tevékenységek során igénybe vehető adóalap- és adókedvezmények kategóriája, a második csoportba pedig az ezekből a tevékenységekből létrejött szellemi tulajdon felhasználásával kapcsolatos kedvezmények tartoznak, végül pedig a direkt pénzügyi pályázati támogatásoknál is előnyben részesülnek a K+F támogatások.

K+F ösztönzők

Folyamatban lévő K+F tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmények

A magyar adórendszer tehát komoly adókedvezményeket biztosít a folyamatban lévő kutatási és fejlesztési tevékenységhez: ezek lehetnek társasági, iparűzési és más adókhoz kapcsolódó kedvezmények.

Társasági adóhoz kapcsolódó K+F adóalap kedvezmények

A magyar társasági adó törvény lehetővé teszi a K+F költségek kétszeres figyelembevételét a társasági adóalapban: az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeit egyrészt költségként rögzítik a könyvelésben, majd ezután le is lehet vonni még egyszer az így megkapott társasági adóalapból. Ennek feltétele, hogy a kutatás-fejlesztés az adózó saját tevékenységi körén belül történjen – amelybe szűk korlátok mellett beletartozhatnak a saját tevékenységi körön belül elszámolt, bizonyos mértékben külső vállalkozástól kapott K+F szolgáltatások, közös, illetve fizetett kutatások is. A kedvezmény önellenőrzéssel is igénybe vehető, ha valaki esetleg korábban elmulasztotta az ilyen költségek kétszeres figyelembevételét a társasági adó kiszámításánál.

Még nagyobb – akár 400%-os – levonás jár maximum 50 millió forint értékben évente, ha a kutatási tevékenységet az alábbiakban felsoroltakkal együttműködésben végzik:

• felsőoktatási intézmények,
• a Magyar Tudományos Akadémia (MTA),
• HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat,
• központi költségvetési szervként működő kutatóintézetek,
• az általuk közösen alapított kutatóintézetek,
• közvetlenül vagy közvetve az állam többségi tulajdonában lévő, gazdasági szervezetként működő kutatóintézetek.

Fontos viszont, hogy nem csökkenthető az adózás előtti nyereség a fejlesztési célokra fordított nem visszatérítendő és más állami támogatásokkal.

Közvetlen K+F költségeken alapuló helyi iparűzésiadóalap-kedvezmény

A K+F tevékenységek költségeivel a helyi iparűzési adóalap is csökkenthető. Ugyanaz az összeg vonható le a HIPA-alapból is, mint a társaságiadó-alapból. Ugyanakkor itt csak egyszer lehet figyelembe venni egy költséget: ha például egy nyersanyagköltséget már figyelembe vettünk az iparűzési adó alapjának meghatározásakor, ezt még egyszer nem lehet levonni a K+F tevékenységre hivatkozva. Az esetleges korábbi kalkulációt azonban ez esetben is lehet utólag önellenőrzés keretében pótolni.

K+F adókedvezmény: a fejlesztési adókedvezmények között

A fejlesztési adókedvezmény Magyarország egyik legjelentősebb társasági adókedvezménye, amely nagy értékű beruházások és stratégiai projektek megvalósítását támogatja. Ez a társasági adóból közvetlenül levonható kedvezmény, amely akár 1,8%-os effektív adókulcsot biztosíthat a beruházásokat megvalósító adózók számára. Az adókedvezmény – a fizetendő adóból való 80%-os adóvisszatartás formájában – legfeljebb 13 adóéven keresztül vehető igénybe, de legkésőbb a beruházás megkezdésétől számított 16. adóév végéig. Gyártási, technológiai, energiahatékonysági és környezetvédelmi beruházások, valamint az alapkutatási, alkalmazott kutatási és a K+F tevékenység egyaránt jogosultságot és hozzáférést biztosíthatnak ehhez a rendkívül kedvező adómegtakarítási lehetőséghez. Az igénybevételhez azonban számos feltételnek kell megfelelni.

A fejlesztési adókedvezményként érvényesített K+F projektekre vonatkozó minimum beruházási értékhatár 100 millió Ft. A kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a beruházást előzetesen be kell jelenteni az adóhatóság felé, továbbá azt a jogszabályban meghatározott ideig üzemeltetni szükséges. Emellett be kell tartani az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó intenzitási korlátait, amelyek a vállalat méretétől és a megvalósítás régiójától függően eltérhetnek. Mindezek teljesítése esetén a kedvezmény jelentős társaságiadó-teher csökkenést eredményezhet, amely hosszú távon hozzájárul a vállalkozás versenyképességének növeléséhez, valamint megkönnyíti a stratégiai fejlesztések finanszírozását.

A kedvezmény buktatója, hogy jelentősen csökkenti az effektív társasági adó terhelést, így, ha egy olyan vállalkozás érvényesít kedvezményt, amely a globális minimumadó hatálya alá esik, úgy számára ez a nemzetközi elvárások szerint visszafordulhat – függően attól, hogy az egyéb adónemekben megfizetett lefedett adók (pl. a társasági adó mellett a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók különadója (Robin Hood adó) kiadják-e a szükséges 15%-ot).

Új K+F kedvezmény: nem jelent hátrányt a globális minimumadóban

A globális minimum adó (GloBE) szempontjából nagy jelentőséggel bíró effektív adókulcs emelése érdekében a fent bemutatott társaságiadóalap- és adókedvezmények alternatívájaként választható egy új típusú, GloBE / PIllar II. konform K+F adókedvezmény. Míg a fent bemutatott adóalap- és adókedvezmények csökkentik az effektív adókulcsot, az új fajta kedvezmény felhasználása nem, így alacsonyabb lehet a globális minimumadó szerinti kiegészítő adó. Ugyanakkor az új K+F kedvezmény csak a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett K+F projektekre alkalmazható, és nem kombinálható a korábbi K+F kedvezményekkel.

A GloBE-konform K+F adókedvezmény sajátossága, hogy a globális minimumadó szabályai szerint qualified refundable tax creditnek (QRTC) minősül. Ennek következtében a GloBE-számítások során nem úgy viselkedik, mint egy hagyományos adókedvezmény. Az effektív adókulcs (ETR) meghatározásakor ugyanis nem a „covered taxes”, vagyis az elszámolható adók összegét csökkenti, hanem egyéb bevételként jelenik meg, és ezáltal növeli a GloBE-jövedelmet. Másképpen megfogalmazva: az ETR-számítás számlálója változatlan marad, míg a nevező növekszik. Ennek eredményeként az effektív adókulcs kisebb eséllyel csökken 15% alá, így a kedvezmény alkalmazása nem vezet globális minimumadó miatti kiegészítő (top-up) adófizetési kötelezettséghez.

Bár ebben az esetben is a számított adóból érvényesíthető a támogatható költségek 10%-ának megfelelő kedvezmény, a kiemelt támogatási körbe tartozó együttműködések esetén ennél kedvezőbb szabályok alkalmazhatók. Így felsőoktatási intézménnyel, az MTA-val, központi költségvetési vagy egyéb speciális kutatóintézettel, illetve a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat bevonásával megvalósuló közös kutatásoknál a támogatható költségek akár teljes összege levonható, legfeljebb 500 millió forintig. E kedvezmény ugyanakkor nem haladhatja meg alapkutatás esetén az 55 millió eurót, alkalmazott kutatásnál a 35 millió eurót, míg kísérleti fejlesztésnél a 25 millió eurót. A kedvezmény akár a fizetendő társasági adó 100%-áig igénybe vehető, és ha a fizetendő társasági adó alacsony szintje miatt nem lehetne teljesen igénybe venni, készpénzben visszaigényelhető.

Ugyan a figyelembe vehető költségek köre szűkebb, mint a korábban említett ösztönzők esetében, de az alábbi K+F tevékenységekkel közvetlenül kapcsolatos költségek és kiadások továbbra is levonhatók:

• a projekt időtartamára számított tárgyi eszközök értékcsökkenése;
• a személyzeti költségek (kivéve a közvetett költségeket, mint például a reprezentációs és végkielégítési költségek);
• a használt szabadalmakkal kapcsolatos költségek és kiadások;
• üzemeltetési és karbantartási költségek.

Az adókedvezményt a költség felmerülésének évében és az azt követő 3 adóévben lehet igénybe venni. Az egyes fejlesztési projektek hossza összesen nem haladhatja meg az 5 adóévet.

A már hatályban lévő K+F-kedvezmény rendszer (azaz a régi, hagyományos K+F-költségszorzó levonások), valamint a fejlesztési adókedvezményes K+F támogatás általában előnyösebbek azoknak a vállalatoknak, amelyekre a GloBE nem vonatkozik. Az új adókedvezmény választását az alkalmazás első évének adóbevallásában kell feltüntetni, és a régi rendszerhez való visszatérés csak a választás adóévétől számított 6. adóévtől lehetséges.

További adóelőnyök

2019-től érhető el a szociálisadó-kedvezmény a kutatás-fejlesztési tevékenységekben részt vevő magasan képzett személyzet (azaz PhD-tanulmányokat folytató vagy PhD-fokozattal rendelkező személyek) foglalkoztatása, illetve a kutatás-fejlesztési tevékenységekben részt vevő személyzet foglalkoztatása esetén. Ugyanakkor csak ez az egy kedvezmény vehető igénybe: ugyanezeket a költségeket nem lehet társasági vagy iparűzési adó alapját csökkentő tételként is figyelembe venni.

A K+F fejlesztés befejezését követően elérhető ösztönzők

Néhány ösztönző a jogdíjakból származó nyereséghez kapcsolódik, ezért fontos megismerni a társasági adó és a helyi iparűzési adó törvény szerinti jogdíj fogalmakat.

A jogdíj fogalma a társasági adóban:

Olyan „eredményeket”, bevételeket nevezünk a társasági adóban jogdíjnak, amelyek szabadalomból, használati mintából, növényfajta-oltalomból, kiegészítő oltalmi tanúsítványból, mikroelektronikai félvezetők szabadalmaztatott topográfiájából vagy szerzői joggal védett szoftverből, illetve ritka betegségek gyógyszereiből, továbbá a fent felsorolt kizárólagos jogok értékesítéséből vagy természetbeni hozzájárulásból, vagy a fent felsorolt kizárólagos jogokhoz rendelhető áruk vagy szolgáltatások biztosításából származnak.

A jogdíj fogalma a helyi iparűzési adóban:

Bármely (ellenérték) jövedelem, amelyet szabadalom, használati minta, növényfajta-oltalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány, mikroelektronikai félvezetők szabadalmaztatott topográfiája vagy szerzői joggal védett szoftver használatának vagy kiaknázásának engedélyezéséért, vagy a fent felsorolt kizárólagos jogok értékesítéséért kapnak. A két fogalom tehát hasonló, de mégsem ugyanaz!

Bevezetésképpen azonban még fontos kiemelni, hogy a kedvezmények csak akkor érhetőek el, ha közvetlen kapcsolat áll fenn a kedvezményben részesülő jövedelem és az ahhoz kapcsolódó kiadások között. A kapcsolt vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek nem fogadhatók el feltételek nélkül automatikusan, a nem kapcsolt vállalkozásoknak fizetendő K+F szolgáltatási díjak viszont adólevonási szempontból azonban általában jogosult költségnek minősülnek. Mindig figyelembe kell venni, hogy az adózó milyen arányban járult hozzá a kérdéses immateriális eszköz előállításához és fejlesztéséhez.

A jogdíjbevételekre vonatkozó társaságiadóalap-kedvezmény

A vonatkozó hatályos szabályok alapján a jogdíjnyereségek 50%-a (nyereség = bevétel – költségek) adóalap-csökkentő tételnek minősül, de csak az adózás előtti pozitív számviteli nyereség 50%-áig. És ha ez az eszköz a következő adóévben veszteséget generál, ennek 50%-a növelné az adóalapot.

A jogdíjbevételek helyi iparűzési adó és innovációs hozzájárulás alóli mentessége

A jogdíjbevételek mentesülnek a helyi iparűzési adó és az innovációs hozzájárulás. Visszamenőleg is lehet alkalmazni önellenőrzéssel.

A K+F-hez kapcsolódó immateriális javak elidegenítéséhez kapcsolódó ösztönzők

A bejelentett immateriális javak adóalap-kedvezménye

A jogdíjra jogosult szerzett vagy saját előállítású immateriális javakat a magyar adóhatóságnak a megszerzéstől vagy az immateriális javakként való elszámolási napjától számítva 60 napon belül be lehet jelenteni. Ha ezután az adózó a bejelentett immateriális eszközt legalább egy évig folyamatosan az eszközei között tartja, akkor az eladásából vagy természetbeni hozzájárulásából származó eredmény (nyereség) levonható a társasági adó alapjából. Ez az ösztönző nem használható együtt a következő, jogdíjbevételt generáló immateriális eszközökre vonatkozó kedvezménnyel.

A „jogdíjbevételt generáló” immateriális eszközök adóalap-kedvezménye

A „jogdíjbevételt generáló” immateriális eszközök értékesítéséből vagy elidegenítéséből származó nyereség csökkentheti a társasági adó adóalapját, feltéve, hogy az értékesítést követő következő 5 adóévben új immateriális eszközt vásárolnak vagy állítanak elő. Az eladás/elidegenítés évében a nyereség összegével megegyező adóalap-csökkentés alkalmazása mellett a lekötött tartalékokat a nyereségtartalékok egyidejű csökkentésével kell növelni. Ez azt eredményezi, hogy az elidegenítéssel realizált többletnyereség nem szolgálhat alapul osztalék kifizetéséhez (mivel az osztalék kifizetésének alapja az adózás utáni nyereség és a nyereségtartalékok, bizonyos csökkentő tételek, például a lekötött tartalékok értékének alkalmazásával).

A bejelentett immateriális javakra vonatkozó ösztönzővel szemben ennek a rendszernek az előnye, hogy nincs egyéves tartási időszak, és nincs adóalap-növelés a potenciális „veszteséges” értékesítéssel kapcsolatban, míg hátránya lehet, hogy „folyamatos fejlesztésre” van szükség. Az önellenőrzés keretében később is alkalmazható.

Pénzbeli ösztönzők

A K+F-hez kapcsolódó projektek kedvezőbb elbírálásban részesülhetnek a pénzbeli támogatásokat tekintve is, mint az általános beruházási projektek. Például egy nagyvállalat általános projektje Budapesten egyáltalán nem kaphat támogatást, és Pest megyében is viszonylag alacsony intenzitással, de egy K+F projekt még itt is eséllyel pályázhat.

Összefoglalva tehát egy K+F projekt, tevékenység számos módon kaphat támogatást a magyar és az EU-s rendszerben. Érdemes ezeknek utánanézni, pontosan megtervezni a fejlesztések adózási oldalát is, hogy a vállalkozások a legoptimálisabb módon használhassák ki az elérhető lehetőségeket. És érdemes a vállalkozás jelenlegi tevékenységét abból a szempontból áttekinteni, hogy vajon vannak-e támogatható pontjai, hogy nem végez-e már most K+F-nek minősíthető tevékenységet. Hogy ezeket hogyan azonosíthatjuk, következő cikkünkben fogjuk bemutatni.