A Covid-járvány gyökeresen megváltoztatta a munkavégzés helyével kapcsolatos gyakorlatokat, a munkavállalók körében kifejezetten megnőtt az igény a remote vagyis a távoli, otthoni munkavégzés lehetőségére. Ezt a tendenciát csak erősítették a megemelkedett üzemanyagárak, hiszen ha be kell járniuk, a munkavállalók szinte elvárják költségeik megtérítését. Ezzel egybevágnak az Eurostat adatai, mely szerint az Európai Unióban és Magyarországon is jelentősen növekedett az otthoni és a helyfüggetlen munkavégzés aránya az elmúlt években.

Az elmúlt években a kerékpárok a kikapcsolódás és a sportolási lehetőségek mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a munkavégzés és a munkába járás terén is. Azonban a kapcsolódó költségek és adóvonzatok miatt a vállalkozások eddig csak ritkán biztosítottak kerékpárhasználattal kapcsolatos juttatásokat.

Ahogyan cikksorozatunk első részében tárgyaltuk, az elöregedő társadalom által keletkező nyugdíj-probléma nemcsak Magyarországon aktuális, hanem egész Európában, ahol ugyanúgy egyértelmű az erre vonatkozó statisztikai trend. A korábban részletezett, állam által is ösztönzött öngondoskodási formák mellett, azok kiegészítéseként funkcionálna a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás is, mely Magyarországon még gyerekcipőben jár, holott az OECD-országok nagy része már a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre támaszkodik.

Cikksorozatunk előző részében részletesen foglalkoztunk az állam által elismert és támogatott nyugdíjcélú megtakarítások egyikével, az önkéntes nyugdíjpénztárakkal. Jelen cikkünkben szeretnénk bemutatni a nyugdíjcélú megtakarítások másik két típusát, a nyugdíjbiztosításokat és a nyugdíj-előtakarékossági számlát.

Korábban Magyarországon is létezett a klasszikus hárompilléres nyugellátás, amelynek célja az volt, hogy ne csak az államnak befizetett járulékoktól függjön a későbbi nyugdíj összege, hanem a több tartóoszlop stabilabb megélhetést biztosítson a nyugdíjasok számára.

Minden magyar állampolgár jogosult a nyugdíj korhatár elérése után az állami nyugellátásra. Ennek mértékét a munkában eltöltött idő és az aktív munkavállalóként keresett bejelentett jövedelem határozza meg. A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer egy úgynevezett felosztó-kirovó elv alapján működik, ami egészen pontosan azt jelenti, hogy mindig az aktív munkavállalók járulékaiból fedezik a nyugdíjas lakosság juttatását. A felosztó-kirovó elv alapján felállított nyugdíjrendszer azonban több hátránnyal is rendelkezik, óriási kockázatokat hordoz. A bizonytalan helyzet kezelésére az egyetlen járható útnak az öngondoskodás tűnik, ezen lehetőségek összefoglalóját blogunk 4 részes sorozatában olvashatják.

Sokan nem tudnak arról, hogy bizonyos veleszületett vagy szerzett betegségek, egészségkárosodások, fogyatékos állapotok után is jár kedvezmény a személyi jövedelemadóból, méghozzá alanyi jogon. E betegségek körét külön jogszabályok határozzák meg, ezért mindenképpen érdemes pontos felvilágosítást kérnünk a háziorvosunktól.

Most, hogy a világjárvány után ismét könnyebbé válik az utazás, sokakban újra felébred a kaland- és vándorlási vágy. Ha régen látta külföldi barátait, családtagjait, miért ne tölthetné napjait társaságukban külföldön közvetlenül a munkaidő után? Ha nincs kedve egész nap egy irodában ülni, miért ne kombinálhatná a szükséges munkát változó helyszínekkel, gyönyörű természeti környezetben?

Az extraprofit adók keretében a biztosítási szektor is többlet adófizetésre kötelezett. A casco, a vagyon- és balesetbiztosítások, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások már eleve a biztosítási adók hatálya alá tartoznak, melyekkel kapcsolatban 2022-2023-ban a pótadó fizetési kötelezettség is belép. Az első vonatkozó előleget a hó végéig kell megfizetni. A pótadó előlegének és a tényleges adófizetési kötelezettség mértékének meghatározása azonban nem könnyű, nagyfokú körültekintést és a vonatkozó jogszabályok pontos ismeretét kívánja meg.

Annak érdekében, hogy 25 év alattiak munkatapasztalathoz jussanak, hogy a későbbiekben javuljon elhelyezkedési esélyük, a kormányzat szeretné ösztönözni a vállalkozásokat arra, hogy teremtsenek munkalehetőséget a fiatalok számára. Ezt segítik az európai uniós források is a fiatal munkavállalók bérköltségének vagy a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására, de az elmúlt években több kormányzati ösztönző intézkedés is született. Itt említhetjük például a munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adóját érintő kedvezményt, és azt, hogy 2022-től bizonyos feltételekkel személyi jövedelemadó-mentességet és járulékmentességet is kaphatnak a 25 év alatti munkavállalók.