Idén év elején lépett hatályba a globális minimumadót szabályozó hazai jogszabály, melynek alanyai a multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tagjai. Magyarországon a 15%-os effektív adókulcs számítása során az adóalanyok nemcsak a társasági adót vehetik figyelembe, hanem lefedett adónak számít, vagyis figyelembe vehető a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója is. Cikksorozatunk második részében a globális minimumadó bevezetéséhez kapcsolódó hazai jogszabály-módosításokat mutatjuk be.

Bár az első, globális minimumadóra vonatkozó bevallást még sokára kell benyújtaniuk az érintetteknek, már most is van egy fontos teendőjük. Ugyanis be kell jelenteniük, hogy a GloBe kiegészítő adó alanyai, és be kell mutatniuk a multinacionális vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportot, amelyhez tartoznak. A 2024-es bevallás határideje még idén december 31., és ezentúl évente kell majd ismételni.

Egy – még 2021 decemberében módosított – EU-s irányelv, az EU Public CbCR értelmében a 2024. június 22-ével kezdődő üzleti évtől a multinacionális vállalatoknak, amelyek konszolidált bevétele meghaladja a 750 millió eurót, és több EU-tagállamban tevékenykednek, évente országonként nyilvánosságra kell hozniuk a társasági jövedelemadó adataikat. Ezzel a jogalkotók szeretnének még nagyobb átláthatóságot teremteni, és lehetővé tenni a multinacionális vállalatok adózási stratégiáinak ellenőrzését. A rendelkezés a legtöbb EU-s székhelyű csoportot érinti, valamint sok olyan multinacionális vállalatot is, amelyek székhelye az EU-n kívül van, és leányvállalataikon vagy fióktelepeiken keresztül folytatnak üzleti tevékenységet az Unióban.

A VAT Expert Group, az Európai Bizottság Adó és Vám Munkacsoportja mellett működő az európai áfa szakpolitikát véleményező, alakító csoport, melynek 40 tagját szakmai kritériumok alapján választják ki. Feladatuk, hogy véleményezzék az uniós áfareform terveit, közvetítsék a szakma és a vállalkozások szempontjait.

A KKVHÁZ egy kisvállalkozásokat tömörítő közösség, melynek célja a kkv-kat érintő versenyképességi problémák beazonosítása, megoldási javaslatok kidolgozása, és ezek képviselete. A szervezet tudást, kapcsolatot és közösségi élményt közvetít.

A Joint Venture Szövetség a Magyarországon bejegyzett, részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő vállalatok érdekképviseletére, működésük és a gazdasági életbe való beilleszkedésük elősegítésére alakult még a rendszerváltás előtt 1986-ban.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének – ahogy sokan röviden nevezik: az Adókamarának célja, hogy a képviselt szakmák érdekeit érvényre juttassa. E mellett a szervezet törekszik a számviteli és adótanácsadói munka színvonalának növelésére, és hatást szeretne gyakorolni saját szűkebb körén túl a teljes vállalkozási környezetre is.

Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfa-szabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú.

A tanulmány utolsó része az egységes áfa-nyilvántartási hely koncepciójáról szól az EU-ban: kiterjesztve a korábban bevezetett One-Stop Shop (OSS) és az Import One-Stop Shop (IOSS) rendszereket. Lényegében, az egységes áfanyilvántartás és -regisztráció bevezetése minimálisra csökkentené azon eseteket, amikor a vállalkozásoknak egyszerre több tagállam területén van áfa-nyilvántartási kötelezettsége.

A VIDA-javaslat második része a platformgazdaság áfával kapcsolatos problémáira összpontosít, becslést ad ennek méretéről, elemzi az ehhez kapcsolódó áfavonatkozásokat, a nemzeti intézkedések közötti különbségek hatásait, ezek költségeit, hasznát és kockázatait, felvázolja a lehetséges jövőbeni változásokat.