Korábbi cikkünkben bemutattuk a magyar gazdasági támogatási trendek változásait, és tisztáztuk a K+F alapfogalmakat. Jelen írásukban a különböző elérhető ösztönzőket vesszük számba. Ezek három nagy csoportba sorolhatók: az első a kutatási és fejlesztési tevékenységek során igénybe vehető adóalap- és adókedvezmények kategóriája, a második csoportba pedig az ezekből a tevékenységekből létrejött szellemi tulajdon felhasználásával kapcsolatos kedvezmények tartoznak, végül pedig a direkt pénzügyi pályázati támogatásoknál is előnyben részesülnek a K+F támogatások.

Köztudott, hogy minél nagyobb, összetettebb egy gép vagy egy szervezet, annál lassabban tud megfordulni, irányt váltani. Így van ez egy állam gazdasági irányvonalával is. De bármilyen lassú legyen is egy változás, egy idő után mégis érzékelhetővé válik. Először talán csak a tisztek, kormányosok érzékelik, aztán a legénységnek, végül az utasoknak is feltűnhet, hogy magyar gazdaság naszádja, ha nem is fordult meg teljesen, de mégis az eddigitől eltérő irányba kezdett el haladni.

A 2025 év végén kihirdetett adótörvény-változások egy része már 2025-ben hatályba lép, vagy az adózók dönthetnek arról, hogy már a 2025-re is alkalmazzák, a módosítások többsége azonban 2026-tól érvényes.

Az autóipar a magyar gazdaság sarokköve. Nálunk születnek meg azok a technológiák, amelyek a mobilitás jövőjét meghatározzák. Az olyan gyártók jelenléte, mint az Audi, a Mercedes, a Suzuki, az Opel, a BMW és a BYD egyáltalán nem csak nemzeti presztízskérdés, sokkal inkább – közvetlen vagy közvetett módon – jelentős bevétel a magyar költségvetésben. Az utóbbi években a klasszikus autóipari szegmensen túl az akkumulátorgyártók – mint a CATL, EVE Power, Samsung SDI, az SK ON, GS Yuasa, valamint ezek alkatrész ellátására a Soul Brain, Volta, Shenzen, Enmech, Shinheung, SungEel – is célkeresztbe kerültek.

Idén év elején lépett hatályba a globális minimumadót szabályozó hazai jogszabály, melynek alanyai a multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tagjai. Magyarországon a 15%-os effektív adókulcs számítása során az adóalanyok nemcsak a társasági adót vehetik figyelembe, hanem lefedett adónak számít, vagyis figyelembe vehető a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója is. Cikksorozatunk második részében a globális minimumadó bevezetéséhez kapcsolódó hazai jogszabály-módosításokat mutatjuk be.

A társaságok adózása sok ponton változik például a globális minimumadó miatt, de kisebb változások érintik például a helyi iparűzési adót, bizonyos különadókat is.

Ahogyan azt megszokhattuk, 2023 végén is változnak az adótörvények, melyek többsége 2024. január elsején hatályba is lép. A legfontosabb módosítások áttekintésével szeretnénk segíteni az új adóévre való felkészülésben!

A koronavírusra tekintettel a magyar kormány nemrégiben számos új rendelkezést fogadott el, amely többek között kiterjed bizonyos magánszemélyi kifizetésekhez kapcsolódó módosításokra, mint a „kurzarbeit” rendelkezések finomhangolása, adófizetési könnyítési lehetőségekre, a pénzügyi beszámolók és az éves adók határidejének elhalasztására; valamint új finanszírozási lehetőségekre és állami támogatásokra, mint a növekedési hitelprogram, a kutatás-fejlesztési bér támogatás és a versenyképesség-növelő támogatás.

Bár számos adókedvezmény és pályázati támogatás áll rendelkezésre a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására hazánkban, a bonyolult jogszabályok, a szigorú ellenőrzések és szankciók miatt kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék ezt. Ugyanakkor e terület adózásában jártas szakértő bevonásával és szabályos „ügymenettel” kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel.

Talán kevesen tudják, de a kutatás-fejlesztési tevékenység kitüntetett helyzetben van a magyar adórendszerben. Számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik az állam ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél több innováció szolgálja gazdaságunk fejlődését.