Ahogy korábbi cikkünkben igyekeztünk felkészíteni olvasóinkat a várható változásokra, most 2024. november 28-án kihirdetett adótörvényeket is áttekintjük, hogy felkészülten várhassák az új évet. A legtöbb változás 2025. január 1-jén lép hatályba, néhány már a kihirdetést követő napon, és egyesek más időpontban, melyeket az ismertetésben feltüntetünk. Cikkünkben kizárólag a főbb módosításokra fókuszálunk, és az átmeneti rendelkezések részleteire nem térünk ki. Amennyiben szeretne többet tudni egyes elemekről, lépjen kapcsolatba kollégáinkkal!

Manapság – amikor a munkaerő költségei emelkednek, a fluktuáció növekszik, ahogy a munkaerőhiány is – a HR egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok működésében. Feladatuk, hogy vonzó és a cég számára is vállalható juttatási csomagok biztosításával oldják meg a felsorolt problémákat.

Ahogyan azt megszokhattuk, 2023 végén is változnak az adótörvények, melyek többsége 2024. január elsején hatályba is lép. A legfontosabb módosítások áttekintésével szeretnénk segíteni az új adóévre való felkészülésben!

Ahogyan cikksorozatunk első részében tárgyaltuk, az elöregedő társadalom által keletkező nyugdíj-probléma nemcsak Magyarországon aktuális, hanem egész Európában, ahol ugyanúgy egyértelmű az erre vonatkozó statisztikai trend. A korábban részletezett, állam által is ösztönzött öngondoskodási formák mellett, azok kiegészítéseként funkcionálna a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás is, mely Magyarországon még gyerekcipőben jár, holott az OECD-országok nagy része már a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre támaszkodik.

A SZÉP-kártya évek óta a legkedveltebb béren kívüli juttatási elem, amelynek adózása a járványhelyzetben még kedvezőbbé vált a vállalkozások számára. Hiszen jelenleg csak személyi jövedelemadót kell fizetni utána, szociális hozzájárulási adót nem. Ráadásul a zsebek összeghatárai is magasabbak. Decemberben még a kedvezőbb, 2021-es adószabályok vonatkoznak az utalt összegekre.

Az elmúlt évben a koronavírus járvány felforgatta a munkaerőpiacot és a gazdaságot is. Ebben a helyzetben felértékelődik minden költséghatékonyan nyújtható juttatási forma a cégek és a munkavállalók szemében is. Mivel ez a terület szinte minden évben változik, kiesnek, bekerülnek elemek, a támogatható juttatások közül bizonyosak másképp adóznak, mint korábban, vagy épp a felhasználásukra vonatkozó szabályok alakulnak át, így nem árt időről időre áttekinteni ezeket. A legfrissebb változás, hogy eredetileg július 1-jétől kezdve csökkentek volna a Szép-kártya juttatások értékhatárai, illetve magasabb adóteherrel kellett volna számolni, de jó hír, hogy év végéig még a kedvezőbb feltételek maradnak érvényben.

A kormány kedden nyújtotta be a Parlamentnek a jövő évre vonatkozó adómódosító csomagját. A javaslat átalakítja a személyi kedvezményre vonatkozó szabályokat: a kedvezmény 2021-től az összevont adóalapot csökkentő tételként lesz érvényesíthető. Megszűnne a különbség a költségvetési szervek vagy az egyéb munkáltatók által biztosított rekreációs keretösszegek között, amely a béren kívüli juttatások közé tartozik. 2021. január 1-jétől minden munkáltató esetében egységesen a 450 ezer forint lenne az első sorban SZÉP kártyákra utalható keret.

A szociális hozzájárulási adó 2020. július 1-től 15,5%-ra csökkent az eddigi 17,5% helyett. Ezt a júliusi jövedelmekre kell először alkalmazni, vagyis augusztusban kell először a kisebb mértékkel fizetni.

A járványügyi veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszűnt. A vészhelyzet alatt bevezetett átmeneti szabályok közül azokat, amelyek tovább élnek, a 2020. évi LVIII. törvény foglalja össze, továbbá hatályukat vesztik az eredeti kormányrendeletek. Mivel e szabályokat korábbi cikkeinkben részletesen bemutattuk, így most csak a hangsúlyos vagy intézkedést igénylő témákra térünk vissza.

Előző cikkünkben a befektetéssel kombinált, a cégek által – jellemzően vezetőikre – kötött biztosítások adózási, könyvelési tudnivalóit tekintettük át. Cikksorozatunk második részében az úgy nevezett csoportos és egyéni kockázati/személybiztosításokat vesszük szemügyre hasonló szempontok alapján.