Gyakran előfordul, hogy egy nemzetközi vállalat külföldi ügyvezetőt alkalmaz magyar munkaszerződéssel vagy kiküldetés keretében. Az első esetben a magyar cég a munkáltató jogi és gazdasági értelemben is, és a bért közvetlenül ő fizeti a menedzsernek. A második esetben a munkavállaló „anyaországában” megtartja munkaszerződését, így bére továbbra is az anyavállalattól érkezik (persze a magyar vállalat fizet az anyacégnek azért a „szolgáltatásért”, hogy ideküldték egy alkalmazottjukat). A két konstrukció azonban nagyon sok mindenben különbözik, és sok probléma keletkezhet a téves besorolásból.

A reklámozók helyzete adózási szempontból eddig sem volt éppen könnyű, de 2017. január 1-jétől a terület még szigorúbban ellenőrzötté vált. Ráadásul a nagy internetes tartalomszolgáltatók üldözésének akár a nemzetközi hátterű hazai vállalkozások csoportszintű marketing részlegei is áldozatul eshetnek. Éppen ezért a vállalatcsoportok Magyarországra átnyúló reklámtevékenységét érdemes mihamarabb újra átvizsgálni.

Meglepetésként érhette az agrárgazdasággal vagy az élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozó társaságokat, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara arról értesítette őket, hogy kamarai tagként nyilvántartásba vette őket, ezért számukra is kötelezővé vált a kamarai tagdíj bevallása és befizetése. Érdemes szakértő bevonásával értelmezni az újszerű helyzetet a 20%-os pótdíj elkerülése érdekében.

2016. augusztus 1-jétől néhány látszólag kisebb szabály változik az elektronikus közúti árufuvarozó rendszerrel kapcsolatban. Ezek azonban egyrészt eddig nem érintett, és így az alapszabályokat, teendőket sem feltétlenül ismerő vállalkozásokra terjednek ki, másrészt olyan súlyos új szankciókat vezetnek be, amelyek érzékenyen érinthetik azokat is, akik már többé-kevésbé „megbarátkoztak” a rendszerrel. Vagyis nincs olyan kereskedelemmel, szállítással foglalkozó adóalany, akinek ne lenne hasznos az EKÁER ismeretek felfrissítése.

Az országgyűlés 2016. március 1-jén megszavazta, hogy a kft-knek csak 1 év múlva – 2017. március 15-éig – kell 3 millió forintra emelniük törzstőkéjüket, melynek eredeti határideje 2016. március 15-én járt volna le. Nem szabad azonban a határidő-módosítás miatt tovább halogatni a döntést a tőkeemelésről: a folyamat ugyanis hosszadalmas, ráadásul a közelgő évzárással összehangolva költséget is meg lehet takarítani.

Február 19-én jelent meg a NAV szokásos éves ellenőrzési irányelveiről szóló tájékoztatása. Cikkünkben ebből emeljük ki a legfontosabb elemeket.

Az EKÁER rendszer nem titkolt célja az áfacsalások megelőzése, leleplezése. Sokszor előfordul azonban az is, hogy az EKÁER rendszer a vállalkozások segítségére lehet egy-egy ügylet áfaminősítésének ellenőrzésében. Hiszen a legtöbbször akkor ütköznek a cégek nehézségekbe az EKÁER regisztráció során, ha a tranzakciót helytelenül értékelték áfa szempontból, vagy ha az olyan speciális eset, amely gondosabb elemzést igényel. Ha tehát nem sikerül az EKÁER rendszerben regisztrálni, akkor ez egy tévedés indikátora is lehet, és az ügylet átgondolásával megelőzhetjük, hogy később – akár az utakon, akár egy ellenőrzés során adóhiányt állapítsanak meg cégünknél. A különleges eseteket pedig - amikor tényleg másképp kell kezelni ügyletet áfa szempontból, mint az EKÁER rendszerben - mindenképpen érdemes még egyszer górcső alá vonni.

A 2016-os év egyik legnagyobb horderejű változását, a számviteli szabályokat érintő szabályozást korábban már bemutattuk, most a másik jelentős módosítást, az adózói minősítést vesszük górcső alá. 2016-tól a NAV megbízható, illetve kockázatos kategóriába sorolja az adózókat, mely alapján meghatározott kedvezményeket kapnak, vagy éppen ellenkezőleg szigorúbb elbánásban fognak részesülni.

Azokkal a piaci szereplőkkel, akik szándékosan és tudatosan vesznek részt áfacsalásban, akár kétszer is megfizettethetik az áfát. Egyrészt megtagadhatják az EU tagállamába szállított áru áfamentességét, másrészt nem vonhatják le, vagy nem kaphatják vissza a beszerzéseik áfáját sem. Ráadásul az adóhiány miatt kiszabott bírságok, az adóhiány kamatai, valamint a cég vagy vezetőinek büntetőjogi felelősségre vonása kemény ára az adócsalásnak.

Új év, új megállapodások. Sok vállalat évenként köti újra szerződéseit, így a következő évre kötött szerződésekre, mint jövőbeli ügyletekre, megnyílik az APA eljárás alkalmazásának lehetősége, mellyel a vállalat jelentősen csökkentheti transzferár-kockázatait.