Az elmúlt időszak járványügyi megszorításai miatt egyre nagyobb teret nyert a digitalizáció és az online tér. Felgyorsultak azok a folyamatok, amelyek révén egyre inkább elszakadunk a papíralapú világától. Ennek egyenes következménye, hogy ma már lehetőségünk van a jogokat-kötelezettségeket elektronikus kódba öntött formában rögzíteni, melyben segítségünkre van az elektronikus aláírás.

2020 nyarától a tanácsadóknak, könyvvizsgálóknak ügyvédeknek jelenteniük kell, ha potenciálisan agresszív nemzetközi adótervezési struktúrával találkoznak ügyfeleiknél. Mivel a DAC 6 irányelv „élesítése” az adótanácsadó, könyvelő, könyvvizsgáló szakmákra újabb kötelezettséget telepít, ennek teljesítésére időben fel kell készülni. Várható az is, hogy az alkalmazás során felmerülő problémák miatt az EU-n belül további harmonizációs lépések lesznek szükségesek.

Mostanra valószínűleg már mindenki számára ismert: 2019. január 1-jétől csak a cégkapun keresztül kommunikálhatnak az arra kötelezettek az adóhatósággal. A jogszabályi és technikai háttér folyamatos kiépítés és fejlesztés alatt áll, ezért a gyakorlati alkalmazással kapcsolatban egyelőre még több a kérdés, mint a válasz. Cikksorozatunkban körbejárjuk az adóeljárás szemszögéből a cégkapu-rendszert és ezzel kapcsolatban a képviseleti és kézbesítési szabályokat. Az első részben az elektronikus kapcsolattartás alapjait mutatjuk be.

A nyáron elfogadott adócsomag eredményeként, 2019. január 1-jétől a bírságterhek jelentős megnövekedésével lehet számolni. Az alábbiakban összeszedtük a főbb változásokat.

Mint arról már számos fórumon lehetett olvasni az adózás rendjének újrakodifikálásával megváltozott az észrevétel funkciója a 2018.01.01-je után induló adóellenőrzésekben. Ezentúl az észrevételnek elsődleges jelentősége lesz az ügyek megítélésében.