Egy cég döntéseinél az egyik legfontosabb szempont, hogy mi az, amivel költséget csökkent, vagy profitot növel. Ebből a szempontból vált aktuálissá a céges biztosítások/megtakarítások vizsgálata is. Korábban ugyanis rengeteg ilyen szerződést kötöttek a cégek a vezetőikre, mivel 2017-ig adómentesek voltak az ilyen jellegű tételek. 2018-ra viszont egyes meghatározott juttatásként kellett már fizetni utánuk, 2019-től pedig már teljes bérnek fognak minősülni.
Ki fizeti a révészt jövőre? - Céges biztosítások/megtakarítások változásai 2019
2018.11.26. 13:46 leitnerleitner
komment
Címkék: járulék szja biztosítás számvitel könyvelés megtakarítás adóváltozás személyi jövedelemadó céges biztosítás unit-linked UL szociális hozzájárulás szochó céges megtakarítás Naszádos Péter
Munkával kapcsolatos személyi jövedelemadó és járulékváltozások 2018-tól
2018.01.05. 15:30 leitnerleitner
2018-ban a személyi jövedelemadó kulcsa nem változott.
komment
Címkék: járulék szja minimálbér társadalombiztosítás cafetéria adókedvezmény garantált bérminimum adómentes juttatás személyi jövedelemadó adóelőny egészségügyi hozzájárulás eho családi adókedvezmény ingatlan bérbeadása szociális hozzájárulás béren kívüli juttatás cafetéria mobilitási célú lakhatási támogatás személyi jövedelmadó bevallás szochó EKHO diákhitel-törlesztés támogatása napidíjak
Nem mindegy, hogy hogy kezeli a külföldi vezetők adóügyeit
2017.04.19. 11:54 leitnerleitner
Gyakran előfordul, hogy egy nemzetközi vállalat külföldi ügyvezetőt alkalmaz magyar munkaszerződéssel vagy kiküldetés keretében. Az első esetben a magyar cég a munkáltató jogi és gazdasági értelemben is, és a bért közvetlenül ő fizeti a menedzsernek. A második esetben a munkavállaló „anyaországában” megtartja munkaszerződését, így bére továbbra is az anyavállalattól érkezik (persze a magyar vállalat fizet az anyacégnek azért a „szolgáltatásért”, hogy ideküldték egy alkalmazottjukat). A két konstrukció azonban nagyon sok mindenben különbözik, és sok probléma keletkezhet a téves besorolásból.