A vállalkozások tulajdonosainak - legyenek meghatározó vagy kis részvényesek - a befektetésükből származó osztalékjövedelmük után is adózniuk kell.

Az értékpapír átruházásakor árfolyamnyereségnek nevezzük az eladási ár és a vételár közötti különbözetet. Ebből le lehet vonni az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeket: például a megszerzéshez, a tartáshoz és az értékesítéshez kapcsolódó jutalékot. A hagyományos értelemben vett értékpapírokon túl – pl. nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaságok részvényei, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - idesoroljuk a Kkt.-k, a Bt.-k, Kft.-k üzletrészét, a szövetkezeti részesedését, vagyoni betétjét is, továbbá minden más vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyont.

A tőkejövedelmek adózásáról szóló cikksorozatunk második részében a hosszú távú célbefektetési számlák adózásával foglalkozunk. A legkedvezőbb adózást ugyanis ezekkel, vagyis az úgy nevezett tartós befektetési (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákkal (NYESZ) lehet elérni, hiszen meghatározott tartási időszak és a NYESZ esetében kötött felhasználási cél teljesítése mellett teljes adómentesség érhető el.

Kamatjövedelem alatt a személyi jövedelemadózás szempontjából nem mindig ugyanazt értjük, mint amikor a hétköznapokban használjuk a „kamat” kifejezést. Az adókötelezettség helyes megállapításához érdemes azonban tisztában lenni a pontos fogalmakkal, az adómentesség eseteivel és a veszteség elszámolásának lehetőségeivel is. Négyrészes cikksorozatunkban a magánszemélyek befektetéseiből származó jövedelmek – kamat, árfolyamnyereség, tőkejövedelmek, tőkepiaci ügyletek, tartós befektetési és nyugdíj-előtakarékossági számlák – adózását vesszük górcső alá.

A május 20-án esedékes személyi jövedelemadó-bevallási határidő előtt sokak számára hasznos lehet a tőkejövedelmek adózásával kapcsolatos kötelezettségek áttekintése. Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban és különböző feltételek mellett ezek mértéke változhat.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, ezért új szabályok vonatkoznak a kilépés előtt és után ott munkát vállaló EU-s állampolgárokra, így a magyarokra is. Összeszedtük a tartózkodásra, vízumkérelemre, személyi jövedelemadózásra és társadalombiztosításra vonatkozó előírásokat.

A külföldre kiküldött munkavállalók érdekeit kiemelten védő új uniós munkajogi szabályokat fogadtak el, amelyeket a magyar jogba várhatóan 2020. július 30-ig fogják átültetni. Az új szabályozás, a 96/71/EK irányelv vagy más néven a Posting irányelv célja, hogy összehangolja a küldő és fogadó országok munkajogi szabályait és egyenlő munkafeltételeket biztosít a kiküldötteknek is.

A jelenleg hatályos Munka törvénykönyv alapján, ha egy külföldi munkáltató átmenetileg Magyarországon foglalkoztatja a munkavállalót szerződés szerint vagy a külföldi munkáltató magyarországi telephelyén, bizonyos minimumfeltételeket akkor is alkalmazni kell a munkaviszonyára, ha arra egyébként nem a magyar munkajog szabályai irányadók.

Jelen cikkünkben a munkatársaikat kiküldetésben alkalmazó munkáltatók bejelentési kötelezettségét mutatjuk be az Adóhatóság, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az illetékes Munkaügyi Hatóság felé.

A rövid vagy hosszú távú külföldi munkavégzés: magyarok külföldi vagy külföldiek magyarországi kiküldetésének és munkavállalásának adózási és társadalombiztosítási szabályai önmagukban is nagyon bonyolultak, ráadásul ezek egymástól sok esetben el is válnak. „Ezért a külföldi munkavégzés személyi jövedelemadójának és járulékainak fizetésére vonatkozó komplex szabályozás útvesztőiben és gyakorlati problémáiban nagyon könnyű eltévedni, ami bírságokhoz vezethet, vagy az érintettek elveszíthetik az ellátásokra való jogosultságot!” – hívta fel a figyelmet dr. Rácz Nóra, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.