agnes.fotiadi@leitnerleitner.com
judit.jancsa-pek@leitnerleitner.com

Ugyan a 2020-as transzferár dokumentációk elkészítéséig még közel fél év van hátra, de egyáltalán nem korai ezzel foglalkozni, hiszen a koronavírus járvány hatására megváltozott a piaci környezet, és a jövedelmezőség, a transzferárak újragondolását teszi szükségessé. Mivel ez a helyzet számos buktatót is rejt magában, az üzleti döntésekhez is mélyebb elemzés szükséges, de fontos az ezeket alátámasztó dokumentumok gyűjtése is. Továbbá óva intünk mindenkit attól, hogy járványt mesterséges jövedelem átcsoportosításra használja fel, mert erre várhatóan minden érintett adóhatóság nagyon fog figyelni.

2018 áprilisától Fotiadi Ágnes az újonnan létrehozott transzferár üzletág vezetőjeként csatlakozott a LeitnerLeitnerhez. Fotiadi Ágnes eddig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztályát vezette, annak megalakulásától kezdve. Munkájának köszönhetően a szakterület a magyar adóhatóság nemzetközi szinten is elismert részévé vált.

Ahogy azt előző bejegyzésünkben is megírtuk a Cégkapu-szolgáltatás egy biztonságos kézbesítési címként is működő elektronikus tárhely. 2018-tól ez lesz a gazdálkodó szervezetek hivatalos elérhetősége, míg a cégek egymás közt továbbra sem ezen keresztül tartják a kapcsolatot. A Cégkapuhoz kapcsolódóan alakítottak ki egy új azonosítási szolgáltatást is: a Központi Azonosítási Ügynököt (KAÜ), amely teljes körűen és hitelesen azonosítja a kérelmezőt, és kapcsolatot nyit a felhasználók és az intézmények között.

A 2017. január 1-jén már létező gazdálkodó szervezetnek 2017. augusztus 30-áig létre kell hozniuk és be kell jelenteniük az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségüket a Rendelkezési Nyilvántartásba. Ennek előfeltétele a cégkapu szolgáltatásra történő regisztráció.

A reklámadó a magyar adórendszer talán legvitatottabb adóneme európai szinten is, melynek története újabb fordulópontjához érkezett. Ismét változnak a szabályok, adó-visszatérítés, de a milliárdos bírság lehetősége is benne van a pakliban! A legújabb módosítások 2017. május 26-án és július 1-jén léptek hatályba, de nem szabad azonban elfelejtkezni a már 2017. január 1-jétől érvényben lévő szankciókról sem.

Meglepetésként érhette az agrárgazdasággal vagy az élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozó társaságokat, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara arról értesítette őket, hogy kamarai tagként nyilvántartásba vette őket, ezért számukra is kötelezővé vált a kamarai tagdíj bevallása és befizetése. Érdemes szakértő bevonásával értelmezni az újszerű helyzetet a 20%-os pótdíj elkerülése érdekében.

Új év, új megállapodások. Sok vállalat évenként köti újra szerződéseit, így a következő évre kötött szerződésekre, mint jövőbeli ügyletekre, megnyílik az APA eljárás alkalmazásának lehetősége, mellyel a vállalat jelentősen csökkentheti transzferár-kockázatait.

Cikkünkben egy közismert, az Európai Unió Bíróságát is megjárt áfacsalási ügyet (Mecsek Gabona C 273/11. sz. ügy) vizsgálunk meg abból a szempontból, hogy elkerülhette volna-e a cég, hogy áfacsalásba keveredjen, ha az ügylet időpontjában már létezett volna az EKÁER; illetve ha már belekeveredett, vajon jóhiszeműségét alátámasztva az EKÁER rendszer megvédte volna-e őt a káros adókövetkezményektől. Ugyanis a Magyarországról az EU-ba irányuló termékmozgások során, amikor a külföldi vevő szervezi a fuvart (EXW)  akár a jóhiszemű, egyébként jogkövető adózók is csalás áldozatává válhatnak. Így kellő gondosság és megfelelő alátámasztó dokumentáció hiányában kénytelenek megfizetni az adócsalók számláját: az elmaradt áfát, az adóbírságot és a késedelmi kamatot.

Ahogy arról már korábbi cikkünkben is írtunk, 2015. január 1-jétől egyáltalán nem lehet áfa-szempontból fontos árut mozgatni a NAV tudta nélkül, mert bevezetik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, röviden EKAER-t. Annak ellenére, hogy a jogalkotók nagyon kevés időt hagytak a felkészülésre, a bejelentés elmulasztása komoly bírsággal járhat. A növekvő adminisztrációs teher mellett azonban pénzügyi többletteherrel is szembesülni fognak az érintett vállalkozások. Bizonyos termékkörben ugyanis előző kéthavi nettó forgalom 15%-át kitevő biztosítékot is kell adniuk a cégeknek, amely nagyobb, mint a egyhavi fizetendő áfa összege.