A járványügyi veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszűnt. A vészhelyzet alatt bevezetett átmeneti szabályok közül azokat, amelyek tovább élnek, a 2020. évi LVIII. törvény foglalja össze, továbbá hatályukat vesztik az eredeti kormányrendeletek. Mivel e szabályokat korábbi cikkeinkben részletesen bemutattuk, így most csak a hangsúlyos vagy intézkedést igénylő témákra térünk vissza.
Az Európai Bizottság 2020. március 30-án kiadott tájékoztatója megfogalmazza az Unió tagállamaiban határmenti, szezonális, kiküldött munkavállalóként és több tagállamban párhuzamosan munkát végzők munkajogi és társadalombiztosítási viszonyára vonatkozó elveket.
A koronavírusra tekintettel a magyar kormány nemrégiben számos új rendelkezést fogadott el, amely többek között kiterjed bizonyos magánszemélyi kifizetésekhez kapcsolódó módosításokra, mint a „kurzarbeit” rendelkezések finomhangolása, adófizetési könnyítési lehetőségekre, a pénzügyi beszámolók és az éves adók határidejének elhalasztására; valamint új finanszírozási lehetőségekre és állami támogatásokra, mint a növekedési hitelprogram, a kutatás-fejlesztési bér támogatás és a versenyképesség-növelő támogatás.
A rövid vagy hosszú távú külföldi munkavégzés: magyarok külföldi vagy külföldiek magyarországi kiküldetésének és munkavállalásának adózási és társadalombiztosítási szabályai önmagukban is nagyon bonyolultak, ráadásul ezek egymástól sok esetben el is válnak. „Ezért a külföldi munkavégzés személyi jövedelemadójának és járulékainak fizetésére vonatkozó komplex szabályozás útvesztőiben és gyakorlati problémáiban nagyon könnyű eltévedni, ami bírságokhoz vezethet, vagy az érintettek elveszíthetik az ellátásokra való jogosultságot!” – hívta fel a figyelmet dr. Rácz Nóra, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Napjainkban teljesen természetes, hogy magyar diákok közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat külföldi oktatási intézményben folytatják. Kérdés, hogy hol jogosult a diák az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére?
Kiküldetésről nemcsak abban az esetekben beszélünk, ha a munkavállaló egy konkrét projekt megvalósításán dolgozik külföldön, hanem akkor is, ha részt vesz egy néhány napos üzleti tárgyaláson, konferencián, szemináriumon. Ezekben az esetekben is ki kell váltani az A1 igazolást, melynek elmulasztása komoly bírságokkal járhat.
A 2020-as adóelőleg elszámolásához, családi és egyéb kedvezmények igénybevételéhez a dolgozóknak ki kell tölteniük a megfelelő nyilatkozatokat. Célszerű ezeket még a januári bérszámfejtés megkezdésének napja előtt, vagyis január 31-e előtt megtenni, hiszen így már a januári fizetésnél is alkalmazni lehet a kedvezményeket.
1. Személyi jövedelemadó
Tartós befektetési számla
2020. január 1-től magánalapítványok és bizalmi vagyonkezelők is nyithatnak tartós befektetési számlát, közismerten TBSZ-t, hogy ezzel magánszemélyek számára vagyont juttassanak. Az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra annak „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t. Az adókötelezettségeket az alapítvány és a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A fenti jövedelmeket az osztalék megállapításánál nem kell figyelembe venni, ám ezek forrásáról a vagyonkezelőnek és az alapítványnak nyilvántartást kell vezetnie.
A személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítást érintő változásokat a 2019-es nyári adótörvény-változtatások csomagjában az alábbiakban találják. Bővül a nagycsaládosok kedvezménye, illetve mindenki számára csökken a szociális hozzájárulási adó. Jelentős újítás továbbá a magánalapítványok bevezetése hazánkban, amely a bizalmi vagyonkezelés mellett egyedülálló lehetőségeket kínál. A magánszemélyeket érintő kérdésekre vonatkozóan is specializált csapattal állunk rendelkezésre.
2018-ban a személyi jövedelemadó kulcsa nem változott.
