A 2008-as pénzügyi válság óta velünk élnek a szektorális különadók, és 2022 nyarától ehhez képest is extra terhekkel, az extraprofit adókkal kellett számolni bizonyos ágazatokban. A pénzügyi és bank-, és biztosítási szektorban, az energiaágazatban, a légiközlekedésben, a telekommunikációs és a gyógyszeriparban, valamint a kiskereskedelemben működő cégeknek a korábbinál nagyobb arányban kellett kivenniük a részüket a költségvetés egyensúlyának fenntartásából.

Az ehhez hasonló különadók ugyanis azokban az időszakokban, amikor a költségvetés stabilitása veszélybe kerül, nagyobb rugalmasságot biztosítanak az államnak a korrekciókra, mint a „hagyományos” adónemek.

Eredetileg úgy tervezték, hogy ezeket 2024-re kivezetik, ami a piaci szereplők legnagyobb sajnálatára nem valósul meg, ugyanakkor a szabályokat több ponton finomították, mely akár kedvezőbb helyzetet is teremthet az érintettek számára.

Gyógyszergyártók

A 2022-es szabályok szerint a különadó alapja a helyi adókról szóló törvény szerinti, adóévi beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, de a jogdíjból származó ellenérték nem képezi a részét. Az adó mértéke sávos és progresszív.

Az idei változások szerint az extraprofitadó jövőre is megmarad, de 2024. január 1-től a gyógyszergyártókat terhelő különadó mértéke a megelőző időszaki felére csökken.

• 50 milliárd Ft adóalapig 1% helyett 0,5%
• 50 - 150 milliárd Ft között 3% helyett 1,5%
• 150 milliárd Ft felett pedig 8% helyett 4% lesz.

A gyógyszergyártók továbbá 50%-kal csökkenthetik különadójukat tárgyi eszköz beruházásaik és az egészségügyi ágazatot érintő K+F tevékenységük költségeivel.

A gyógyszerforgalmazók esetében a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek különadójának a mértéke 28%-ról 40%-ra emelkedett, de számukra is jó hír, hogy 2023. július 1-től a forgalomba hozatalt érintő 40%-os különadók felét elengedik, ha az érintettek ezt az összeget a fent felsorolt tevékenységekre fordítják.

A nyári rendelet szerint a különadót 2024 végével fogják kivezetni. 

Bankok 

A bankszektort érintő különadó mértéke magyar állampapírok vásárlásával csökkenthetővé vált, ezzel is a költségvetés támogatására ösztönözve a szereplőket. 2023 második felében és 2024-ben a bankokat és pénzügyi vállalkozásokat terhelő extraprofitadó alapja a 2022-es üzleti év adózás előtti eredménye, melyet több tétellel is korrigálni kell.

Csökkentő tételek:

• a 2022-ben osztalékbevételként kimutatott összeg
• a 2022-ben nem a szokásos tevékenységből származó nyereség

Növelő tételek:

• a 2022-es eredmény terhére elszámolt bankadó, tranzakciós illeték és extraprofitadó

Adókulcsok:

• 2023 második félévében 10 milliárd Ft alatt 13%, e fölött 30%
• 2024-től az adókulcsok változatlanok, azonban az értékhatár 10 milliárd Ft-ról 20 milliárd Ft-ra növekszik.

Az említett változásoknak köszönhetően, ha a szabályozás szerint kellő mértékben növelik állampapír állományukat a bankok és pénzügyi vállalkozások, akkor a felére is csökkenthetik az adófizetési kötelezettségüket.

Kiskereskedelmi különadó

Valamennyi kiskereskedelmi tevékenység adóköteles kiskereskedelmi tevékenységnek minősül a kiskereskedelmi különadó vonatkozásában. Az adó alanyának minősülnek az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző külföldi vagy belföldi illetőségű személyek és szervezetek. Az adó alapja az adóévben adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel.

A szektort terhelő kiskereskedelmi adó sávos adózása megmarad. A következő kulcsok lesznek érvényben 2024-ben:

• 500 millió Ft adóalapig 0%
• 500 millió - 30 milliárd Ft között 0,15%
• 30-100 milliárd Ft között 1%
• 100 milliárd Ft felett 4,5% (ez 2023-ban csupán 4,1%).

Távközlési szektor és légitársaságok

2024-ben a távközlési szektort és a légitársaságokat érintő extraprofit adók nem változnak.

A távközlési szektor szereplőit érintő adó adóalanyainak a 2024-ben kezdődő adóév ötödik hónap utolsó napjáig (naptári éveseknél május 31-ig) a 2024-ben kezdődő adóévre a 2023. évre megállapított pótadóval egyező összegű pótadóelőleget kell megállapítani, megfizetni és bevallani. A fizetendő adót a 2023-ban az iparűzési adó alapját meghatározó nettó árbevételük szerint sávosan progresszív mértékben állapítják meg:

• 1 milliárd Ft adóalapig 0%
• 1-50 milliárd Ft között 0,1%
• 50-100 milliárd Ft között 3%
• 100 milliárd Ft felett 7%.

A légitársaságok különadója a jövőben is fennmarad, lejárati idő nélkül a többi uniós országhoz hasonlóan zöld adóként (ökoadóként) érvényesül, mivel a légi közlekedés uniós szinten kötelezően jövedékiadó-mentes, tehát így lehet ellentételezni az okozott szennyezőanyag-kibocsátást. A földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet köteles megfizetni a légitársaságok hozzájárulását az adóköteles tevékenység után. A hozzájárulás mértéke a légi járművek utasainak számától és azok végső úti céljától függően változik.

• az Európai Unióba, valamint Albániába, Andorrába, Bosznia-Hercegovinába, Észak-Macedóniába, Izlandra, Koszovóba, Lichtensteinbe, Moldovába, Monacóba, Montenegróba, az Egyesült Királyságba, Norvégiába, San Marinoba, Svájcba, Szerbiába és Ukrajnába utazó utasok után:
  • utasonként 1.600 forintot kell fizetni, ha az egy ülésre jutó kibocsátási érték 10,5 kg-nál alacsonyabb
  • 900 forintot, 10,5-17,5 kg kibocsátási érték között
  • 200 forintot, 17,5 kg károsanyag kibocsátás felett
• a fent meghatározottakon kívüli országokba
  • utasonként 3.900 forintot kell fizetni, ha az egy ülésre jutó kibocsátási érték 10,5 kg-nál alacsonyabb
  • 750 forintot, 10,5-17,5 kg kibocsátási érték között
  • 600 forintot, 17,5 kg károsanyag kibocsátás felett.

Az adómegállapításhoz szükséges adatokat a légijármű üzemeltetője havonta köteles a légi kiszolgálást végző szervezet számára megküldeni, melynek hiányában az útiránytól függő legmagasabb adómértékekkel kell számolni. A hozzájárulást havonta, a követő hó 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Szén-dioxid kvóta adó (ETS)

Végül a 2023. július 17-én megjelent rendelet egy új különadót is bevezetett a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók számára, elsősorban a cement, műtrágya, az acél-, üveggyártók, az olajfinomító, vegyipari és fémipari ágazatokban.

A tárgyévet megelőző évben az azt megelőző három évben hitelesített szén-dioxid összes kibocsátása átlagának legalább 50%-ával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátásegység-kiosztásban részesülő vállalkozások kötelesek az adót megfizetni, ha a tárgyévet megelőző három évben a hitelesített szén-dioxid kibocsátásuk éves átlaga meghaladta a 10.000 tonnát. Az adót már az aktuális, azaz a 2022. december 31-e után kezdődő adóévre is meg kell fizetni.

A szén-dioxid kvóta adó mértéke 40 EUR minden kibocsátott tonna CO2 után, plusz az ingyenes kvóták (EU Emmissions Trading System, ETS) átruházása alapján 10% tranzakciós illetéket is kell fizetni a kvóta EEX-EUA tőzsdei árfolyama szerint, az adott napon érvényes MNB árfolyamon.

A vonatkozó adminisztrációt (tranzakciónkénti bejelentések) a klímavédelemért felelős hatóság felé kell teljesíteni, a tranzakciós díjat az energiapolitikáért felelős minisztérium számlájára megfizetni.

A szén-dioxid kvóta adó alapját és az adót adóévenként kell megállapítani és az adóévet követő év május 31-ig bevallani, az adóelőleget negyedévente kell bevallani és negyedévente, a tárgynegyedévet követő második hónap 15. napjáig megfizetni.

50%-kal csökkenthető az adóalap:

• ha a CO2 kibocsátással járó termelés szintje kiteszi legalább az adóalany egységes környezethasználati engedélyében foglalt főtevékenységhez tartozó kapacitás 90%-át,
• a főtevékenységhez tartozó kapacitása nem csökkent le a tárgyévet megelőző év kapacitásához képest (egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint), és
• az egységnyi előállított termékre eső CO2 kibocsátása az ETS (Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerében használt) tárgyévben hatályos lineáris csökkenési tényezővel megegyező mértékben csökkent.