Az Európai Bizottság vizsgálatának hatására év közben módosították a reklámadó törvényt, az új szabályok 2015. július 5-én léptek hatályba. Mivel az új szabályokat visszamenőleg is lehet alkalmazni, érdemes megvizsgálni, hogy melyik szabályrendszer a kedvezőbb, és ha az újak, akkor önellenőrizni.
Közzétevői (elsődleges) reklámadó-kötelezettség
A módosítás után az elsődleges kötelezetteket, azaz a reklámok közzétevőit érintő reklámadó-mentesség határa, a 0%-os kulcs alkalmazása, 500 millió forintról 100 millió forintra csökken. Így több adózó válhat reklámadó kötelessé. A 100 millió forintot meghaladó összeg után a korábbi adósávok megszűnnek, és egységesen 5,3% reklámadót kell fizetni. A fenti változás a médiaszolgáltatóra, sajtótermékek kiadójára, szabadtéri reklámhordozót hasznosító személyre, szervezetre, illetve az internetes reklám közzétevőjére vonatkozik. Így mind a reklámbevétellel rendelkező, mind a saját célú reklámot közzétevő cégekre kihatással van. Tehát továbbra sem csupán a médiavállalkozások érintettek, hanem a szektortól függetlenül minden vállalkozás. A változások talán legnagyobb károsultjai az üzletláncok lesznek.
Az új szabályok visszamenőleg is alkalmazhatóak a 2015. július 5-e előtti időszakra. Érdemes ezért cégre szabottan átgondolni és kiszámítani, melyik szabályrendszer a kedvezőbb, valamint a reklámtörvény változásait is figyelembe véve áttekinteni a különféle marketing- és reklámtevékenységeket érintő szerződéseket.
Az elsődleges reklámadó-kötelezettséget érintő kedvező módosítás az is, hogy a kapcsolt vállalkozások adóalap összeszámítását csak a 2014. augusztus 15-ét követő szétválás (kiválás, különválás) miatt létrejött kapcsolt vállalkozások esetén kell alkalmazni. Ráadásul ez a szabály is érvényesíthető visszamenőleg, amellyel a vállalatcsoportoknak szintén érdemes számolniuk.
Megrendelői (másodlagos) reklámadó-kötelezettség
A reklám közzétételének megrendelőjére vonatkozó adókötelezettség is változott. Míg az adóalap változatlanul a reklám-közzététel nyilatkozattal vagy egyéb mentesítéssel nem fedezett havi összesített ellenértékének 2.500.000 forintot meghaladó része maradt, az adókulcs a korábbi 20% helyett 5%-ra csökkent. Vagyis azok a cégek, akik havonta 2,5 millió forint felett költöttek hirdetésre – például a közösségi médiában – és nem kaptak a szolgáltatótól nyilatkozatot arról, hogy a médium megfizeti a reklámadót, továbbá az egyéb mentességeknek sem feleltek meg, az elköltött összeg után most már 5%-os kulccsal kell kiszámítaniuk a befizetendő adót.
