A társaságok adózása sok ponton változik például a globális minimumadó miatt, de kisebb változások érintik például a helyi iparűzési adót, bizonyos különadókat is.
Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye
Egy új kutatás-fejlesztési támogatási jogcímet vezetnek be a globális minimumadós kiegészítő adó miatt, az eddigiek alternatívájaként. Az új K+F adókedvezmény a globális minimumadóban is elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősül majd.
A kedvezményt alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó tételesen felsorolt közvetlen költségekre lehet alkalmazni. Az elszámolható költségek köre viszont ez esetben szűkebb lesz, mint a korábbi K+F adóalapcsökkentő tételek voltak. Mértéke az elszámolható költség maximum 10%-a, amihez még további euró alapú felső határértékek kapcsolódnak. Ez a kedvezmény a felmerülés évében és az azt követő 3 évben használható fel.
Az adókedvezmények érvényesíthetőségi sorrendje is megváltozik, az új K+F kedvezmény minden más adókedvezmény előtt lesz alkalmazandó és segítségével akár nullára is lehet csökkenteni a társasági adót.
Bejelentett részesedés
Szintén a globális minimumadó bevezetésével összhangban lesz az adózóknak egyszeri lehetőségük arra, hogy a 2023-as adóévre vonatkozó társasági adóbevallás határidő utolsó napjáig utólag bejelentsék az adóhatósághoz a december 31-ét megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedésüket. Így ezeket 2023-tól bejelentett részesedésként lehet majd figyelembe venni, azaz későbbi elidegenítésük akár adómentes is lehet.
Ellenőrzött külföldi társaság
Ezentúl általánosabb szabályok szerint fogják majd meghatározni az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát, kevésbé fog kötődni Magyarország EU- vagy az EGT-tagállamokkal kötött egyezményeihez. Az életbelépéstől bármely olyan külföldi személy ellenőrzött külföldi társaságnak minősülhet, akinek az állandó telephelye az illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles. Az ellenőrzött külföldi társaságtól szerzett jövedelmek és nekik kifizetett költségek kedvezőtlenebbül adóznak, és bizonyos esetekben speciális nyilvántartás/dokumentáció készítésére is szükség van.
Vállalkozás érdekében felmerülő költségek, ráfordítások
Kibővül a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre. Nem lesznek levonhatók az olyan államokba kimenő jogdíj- és kamatfizetések, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében, vagy amelyek nulla vagy alacsony adókulcsúnak minősülnek.
Kapcsolt vállalkozások definíciójának pontosítása
A társasági adó törvény szerint bizonyos esetekben eddig is elegendő volt a 25% részesedés vagy jogosultság a kapcsolt vállalkozás létrejöttéhez, viszont csak a közvetlen anya-leányvállalat viszony esetén. Most a definíciót kiterjesztik, és bizonyos esetekben testvérvállaltok között is létrejöhet a kapcsolt viszony 25%-os részesedés esetén.
Fejlesztési adókedvezmény
Pontosítják az Európai Bírósági engedélyen alapuló kedvezmények feltételeit; ilyen engedélyre akkor lehet szükség, ha az adókedvezményből létrehozott beruházás jelentértéke eléri a 110 millió eurót (ez az értékhatár korábban 100 millió euró volt).
Energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye
Átalakul az energiahatékonysági beruházások, felújítások adókedvezményének rendszere. A módosítások bevezetik a „alternatív beruházás, felújítás” fogalmát, amit figyelembe kell venni az elérhető adókedvezmény mértékének meghatározásához. Az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre nő, azzal a feltétellel, hogy felújítás esetén 20%-kal kell javulnia az energiahatékonyságnak. Emellett több részletszabályt és fogalmat is pontosítottak a kedvezménnyel kapcsolatban.
Kisvállalati adó (KIVA)
Összhangba kerül a KIVA-alap meghatározása során a doktori képzésben résztvevők után érvényesíthető kedvezmény összege a szociális hozzájárulási adó 2024. január 1-től hatályos kedvezmény összegével, ami maximum a minimálbér kétszerese.
A cégforma-váltást megelőző nappal megszűnik a KIVA alanyiság, ha a KIVA alany zRt. nyilvánosan működő részvénytársasággá alakul.
Eddig az adózóknak 2 évig nem volt lehetőségük újra a KIVÁ-t választani, ha kikerültek onnan. Ezt most módosítják, még pedig úgy, hogy amennyiben az adóalanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás miatt szűnne meg, akkor a jogutódok a 15. napon ismételten választhatják a KIVA-alanyiságot. Ezek a rendelkezések a kihirdetést követő naptól lépnek életbe.
Helyi iparűzési adó
Az önkormányzatok ezután 500.000 Ft 90 napon túl fennálló tartozás esetén tehetik közzé az adósok adatait.
Bekerülnek a törvénybe a kötelező visszaváltási rendszerhez kapcsolódó fogalmak, továbbá az érintett adózók esetében a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értékét úgy határozzák meg, hogy a visszaváltási díj egyiknek sem lesz része, ezáltal biztosítják az összhangot a számviteli szabályokkal.
A globális minimumadó szabályairól szóló törvényjavaslat alapján, ha a vállalkozó él társasági adókedvezménnyel a kutatás-fejlesztési tevékenységére tekintettel, akkor 2023. december 31-tól a helyi iparűzési adó alapját nem csökkentheti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
A közművezetékek adója
Két lépésben kivezetik a közművezetékek adóját. 2024. január 1-jétől már nem lesz az adó tárgya a hírközlési vezeték, míg 2025. január 1-jétől teljesen megszűnik ez az adónem.
Reklámadó
A reklámadó felfüggesztését további egy évvel meghosszabbítják 2024. december 31-ig.
Az új szabályok – kivéve a KIVA újra választhatóságára vonatkozót – 2024. január 1-jén lépnek hatályba.
