2014. május 31-e a bevallási határideje az úgy nevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak. A megnevezés csalóka lehet, hiszen a felügyeleti díj alanyai nem csupán az „élelmiszerláncok”, a jogszabály hatálya ennél sokkal több személyre, vállalkozásra kiterjed. Például az élelmiszer-nagykereskedelmi vállalkozásoknak, de kisebb élelmiszerboltoknak, cukrászdáknak vagy éttermeknek is be kell vallaniuk és fizetniük kell ezt a díjat.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § határozza meg az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végzők körét, akiknek már 2012-től kezdve eleget kell tenniük bevallási és díjfizetési kötelezettségüknek.
A felügyeleti díjat kell fizetniük azoknak, akik
- élelmiszer-termelési, tenyésztési vagy kísérleti célból tartott állatokat forgalmaznak;
- élelmiszer- vagy takarmány-termelési célból termesztett növényeket, vetőmagokat, növényi termékeket, illetve a szaporító és ültetési anyagokat forgalmaznak;
- élelmiszert állítanak elő vagy forgalmaznak, beleértve a vendéglátást és közétkeztetést is;
- takarmányt állítanak elő vagy forgalmaznak;
- állatgyógyászati készítményeket és állatgyógyászati termékeket állítanak elő vagy forgalmaznak;
- növényvédő szereket, termésnövelő anyagokat vagy EK műtrágyát állítanak elő vagy forgalmaznak;
- állati eredetű melléktermék kezelésével, felhasználásával, további feldolgozásával, szállításával vagy az ezekből származó termék forgalomba hozatalával foglalkoznak;
- élő állat szállításával, továbbá élőállat-szállító járművek mosásával és fertőtlenítésével foglalkoznak, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén), állatrakodó, gyűjtőállomást, kereskedői telepet, etető-itató állomást, pihentető állomást, állatvásárt üzemeltetnek;
- szaporítóanyagokat állítanak elő vagy tárolnak;
- növény-egészségügyi, állat-egészségügyi, élelmiszer- vagy takarmányvizsgáló laboratóriumot üzemeltetnek;
- állatok jelölésére szolgáló eszközt forgalmaznak.
Mindezek alapján tehát egy élelmiszer nagykereskedelmi vállalkozás, egy élelmiszer bolt, egy cukrászda vagy egy étterem is a felügyeleti díj alanyának számít, hiszen a vendéglátók éppúgy beletartoznak tevékenységük alapján a kötelezettek körébe.
A díjat mindig tárgyévre kell bevallani, aminek mértéke cégek esetén a díjköteles tevékenység(ek)ből származó előző évi nettó árbevétel, illetve magánszemélyek (egyéni vállalkozó, kistermelő, őstermelő) esetén a díjköteles tevékenység(ek)ből származó előző évi jövedelem (adóköteles jövedelem+ vállalkozói kivét) 0,1 %-a.
A díj alapja csökkenthető a már befizetett jövedéki adó és népegészségügyi termékadó összegével.
A jogszabály választási lehetőséget ajánl azon mikrovállalkozások (egyéni vállalkozó, kistermelő, őstermelő, társas vállalkozás) illetve kisvállalkozások számára, melyek elsődlegesen végső fogyasztó számára értékesítenek. Ez alapján lehetőségük van a tételes bevallás (0,1%), illetve mikrovállalalkozások esetén évi 20.000 Ft-os, kisvállalkozások esetén évi 700.000 Ft-os átalány választására.
A felügyeleti díjat két egyenlő részletben kell befizetni július 31-ig és a következő év január 31-ig. Ha vállalkozó/magánszemély bevallási illetve befizetési kötelezettségét elmulasztja, vagy késedelmesen teljesíti, a hatóság jogosult mulasztási bírság, valamint késedelmi pótlék kiszabására.
Mentesülnek mind a felügyeleti díj bevallás, mind megfizetése alól a mezőgazdasági kistermelők, akiknek e tevékenységből származó, adóévben megszerzett bevétele nem haladja meg a 8 millió Ft-ot.
Emellett könnyítést tartalmaz a jogszabály abban az esetben, ha a felügyeleti díj összege nem éri el az 1.000 Ft-ot. Ekkor bár a bevallási kötelezettséget teljesíteni kell, nem társul hozzá díjfizetési kötelezettség.
A nebih.gov.hu weboldalon részletesen is megtalálhatóak azok a TEÁOR számok és jogszabályok, amelyek érintettek a díjfizetésben, illetve további információk olvashatók a felügyeleti díjjal kapcsolatos teendőkről. A díj alanyai továbbá ezen a honlapon keresztül tudják teljesíteni bevallási kötelezettségüket is.
