Február 19-én jelent meg a NAV szokásos éves ellenőrzési irányelveiről szóló tájékoztatása. Cikkünkben ebből emeljük ki a legfontosabb elemeket.

Az ellenőrzések célja idén sem meglepetés: a hatóság szeretné az adócsalásokat visszaszorítani, a központi költségvetés bevételeit biztosítani. Ezzel szemben új elemként egy valóban korszerű szemlélet jelenik meg a publikált irányelvekben: miközben a szándékos és súlyos jogsértéseket erőteljesen fogják büntetni, a jogkövető adózók apróbb, véletlen szabálytalanságait enyhébben kezelik a jövőben.

Azt, hogy hol van szükség a beavatkozásra a kockázatok és a rendelkezésre álló adatok elemzésével fogják feltárni. Ez alapján fogják a jogkövető adózókat is figyelmeztetni arra, hogy mely üzleti partnereiket kell különös körültekintéssel megvizsgálniuk, mielőtt üzleti kapcsolatba lépnek velük. Ennek a gyakorlatnak egyre nagyobb jelentősége lesz: ugyanis ha valaki már kapott ilyen figyelmeztetést, akkor később, ha pl. áfacsalási láncolatba keveredik, nem érvelhet úgy jóhiszeműsége mellett, hogy nem volt a csalásról tudomása. A figyelmeztetéssel életbe lép a „tudhatta volna-elv”, és ezzel gyakorlatilag megfordul a bizonyítási kötelezettség. A jóhiszemű vállalkozásoknak azonban a figyelmeztetéstől függetlenül is nagyon óvatosnak kell lenniük üzleti partnereik kiválasztása és ügyleteik dokumentálása során. Ellenőrizniük kell adószámukat az ügyletet megelőzően és közben is rendszeresen, érdemes belső kockázatelemző rendszereket bevezetni, működtetni. A kétes üzleti partnerekkel jobb szóba sem állni, hiszen a gondatlanság évekkel később kemény következményeket hozhat.

Kiemelt figyelmet kap idén a tulajdonosok, a vezető tisztségviselők korábbi életútjának elemzése a valós tevékenységet nem végző vagy eleve adóelkerülési céllal létrehozott adózók kiszűrésében. Gyanú esetén folyamatos figyelemre számíthatnak a vállalkozások. A székhelyszolgáltatóhoz bejelentett, a székhelyüket az ellenőrzések ellehetetlenítése miatt áthelyező és a cégtemetők részére értékesített adózókat is rendszeresen fogják ellenőrizni, és ha azt tapasztalják, hogy ténylegesen nem működik a cég, akkor felfüggesztik vagy törlik. A csőd-, a felszámolási-, a végelszámolási és a kényszertörlési eljárások alatt álló adózók vizsgálatakor elsősorban a csalárd ügyletekből hasznot húzó szereplőket fogják keresni, és határozott lépéseket tesznek a mögöttes, kártérítési jellegű vezetői és tagi felelősség érvényesítése érdekében.

Az adózók minősítése alapján a megbízható adózókat megelőzés jellegűen rövidebb, maximum 180 napos határidővel ellenőrzik ezentúl, és a büntetés helyett a tájékoztatásra fogják helyezni a hangsúlyt. A kockázatos adózóknál azonban szigorú vizsgálatokkal, a hatósági eszközök célzott és következetes alkalmazásával kényszerítik ki a jogkövető magatartást. A legnagyobb adófizetők azonban a minősítésüktől függetlenül rendszeresen számíthatnak ellenőrzésekre.

A fogyasztási típusú adókkal – különösen az általános forgalmi adóval – kapcsolatos visszaélésekre továbbra is nagyon oda fognak figyelni a hatóságok: például minél gyorsabban szeretnék feltárni a csalárd értékesítési láncolatokat. Figyelni fogják a piaci ártól jelentősen eltérő értékesítéseket, a termékpályát végigkövetve fogják vizsgálni, hogy az áfát minden „állomáson” megfizették-e. Az áfa visszaigénylők is biztosan számíthatnak adóellenőrzésre.

Az áfacsalások elleni fellépés terén nyújt hatékony segítséget az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (az EKAER). Tehát továbbra is szigorúan ellenőrzik a bejelentéseket, nyomon követik a szállítmányokat, kiválasztják a kockázatos fuvarokat, az élelmiszerlánc-biztonsági hatósággal együttműködve vizsgálják az áruk eredetét is. Továbbá ellenőrizni fogják, hogy az érintett vállalkozás valóban megfelel-e a kockázati biztosíték alóli mentesség kritériumainak.

Az EKAER-hez hasonlóan fókuszban marad az online pénztárgépek ellenőrzése is: feltárják a pénztárgépektől kapott és a bevallási adatok: pl. áfaadatok közti eltéréseket, e mellett számlálhatják a forgalmat is, és ezt összevethetik a gépek által igazolt forgalommal. Az online pénztárgépekhez hasonlóan egyre jobban támaszkodik a hatóság az IT alapú ellenőrzésekre, az elektronikus adatok elemzésére, az elektronikus számlázás, az ügyviteli és integrált vállalatirányítási rendszerek átvilágítására. Az információtechnológiai eszközökkel végrehajtott ellenőrzések pontosabb képet adnak a vállalkozások valós tevékenységéről, a bevallott és a bevallásban nem szerepeltetett adatokról. E mellett a nemzetközi együttműködések során bejövő kockázati információkat is használni fogják az ellenőrzéseknél.

Az elmúlt évek gyakorlatát követve országos és területi ellenőrzési akciókat is szerveznek majd, amelyek során célzottan, de széles körben vizsgálják a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatottak bejelentését és az áruk eredetét.

Folyamatosan vizsgálni fogják a digitális gazdaság adókötelezettségeinek teljesítését: az elektronikus kereskedelem, az online szolgáltatások, a különböző közösségi szolgáltatások pl. az étkezés, a személyszállítás, a szálláshelynyújtás területén.

Az ellenőrzések kiemelt célpontjai maradnak a jövedéki termékek: a cigaretta, az alkohol, az üzemanyag és az ásványolajok. A hatóság fellép az illegális előállítás és forgalmazás és a jogosulatlan adó-visszatérítésekkel szemben.

A társasági adóval kapcsolatban ellenőrizni fogják az adózás előtti eredmény terhére indokolatlanul elszámolt költségeket, az adóalap-módosító tételek jogszerűségét, a kapcsolt vállalkozások közti árképzést, a nagy összegű támogatások, beruházások elszámolását, a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos adóalap-csökkentéseket, a különféle adókedvezmények szabályszerű alkalmazását.

Ügyelni fognak a számviteli rend és a bizonylati fegyelem betartására is. Többek között bírságolhatják a könyvek, nyilvántartások vezetésének elmulasztását, a belső szabályzatok hiányát, a kötelező könyvvizsgálati követelmények elmaradását. Figyelemmel fogják kísérni az IFRS-re áttérők tevékenységét is.

A gazdasági társaságokat és a magánszemélyeket egymásra épülően fogják vizsgálni, vagyonosodási vizsgálatokat azonban csak a bűnügyi szakterület jelzései alapján kezdeményeznek ezentúl. Egyre nagyobb szerepet fognak kapni azonban a jövőben a magánszemélyek ellenőrzésében a nemzetközi automatikus információcsere keretében érkező adatok: a számlainformációk és az unió tagállamaiból kapott jövedelemadatok.

Továbbra sem számíthatnak megértésre az alkalmazottaikat illegálisan foglalkoztatók és azok sem, akik ugyan bejelentik a dolgozókat, de nem nyújtanak be járulékbevallást. Fokozott figyelmet kapnak a munkaerő-kölcsönzés körülményei is. Összevezetik továbbá a munkáltató által a munkavállalók foglalkoztatásának bejelentésében, az adott időszakban benyújtott járulékbevallásokban szereplő és a magánszemélyek biztosítási jogviszonyai szerinti, valamint a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatokat, és fel fogják tárni az eltéréseket.

Továbbra is ellenőrzik a szociális hozzájárulási adókedvezmények jogszerű igénybevételét, a társaságok vezető tisztségviselői biztosítási jogviszonyát is. Célkeresztben maradnak a foglalkoztatáshoz kötődő közterhek kijátszására létrehozott fantomcégek is.

Sokakat érinthetnek még a közúti ellenőrzések is: vizsgálni fogják ugyanis a gépjárművezetők vezetési és pihenőidejének betartását, a menetíró készülékek és adatrögzítő lapok használatára vonatkozó rendelkezések betartását is.

Vámellenőrzésekkel biztosítani kívánják az Európai Unió területére harmadik országokból érkező árukra vonatkozó vámszabályok betartását.

A következő tevékenységi köröket fogják idén vizsgálni:

• állattenyésztés
• fakitermelés
• húsfeldolgozás, -tartósítás
• húskereskedelem
• épületek tervezése és építése
• gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása, kiemelten a használt gépjármű kereskedelme
• számítógép, szoftver, elektronikus és telekommunikációs berendezés és egyéb irodagép kis- és   nagykereskedelme
• élőállat nagykereskedelme
• élelmiszer, ital, dohányáru nagy- és kiskereskedelme
• elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme
• információtechnológiai, híradástechnikai termék nagykereskedelme
• fa-, építőanyag-, szaniteráru nagykereskedelem
• információ- és kommunikációtechnológiai (IKT) termékek kiskereskedelme
• elektromos háztartási készülék kiskereskedelme
• háztartási tüzelőolaj, palackozott gáz, szén és tűzifa kiskereskedelme, valamint közvetlen értékesítése házhoz szállítással
• közúti áruszállítás
• egyéb szálláshely-szolgáltatás
• éttermi és mozgó vendéglátás
• textil-, lábbeli nagy és kiskereskedelme
• személyszállítás
• szépészeti szolgáltatás
• üzletviteli tanácsadás
• munkaerő-kölcsönzés

Jövedelmezőség szempontjából fogják ellenőrizni:

• a gépjárműalkatrész kiskereskedelmet (45.32)
• egyéb információtechnológiai szolgáltatás (62.09)

Az ellenőrzési irányelvek teljes szövege itt olvasható.