Kívülállók számára talán úgy tűnhet, hogy az adóhivatal manapság a mágia határait súroló és mentalistákat megszégyenítő módon tudja, hogy kit érdemes ellenőriznie, és egyre biztosabb kézzel választja ki azokat az adózókat, ahol van értelme a vizsgálatnak, és ténylegesen valamilyen hibát, eltérést, ne adj, isten, csalást fog találni. Ennek egyértelmű kárvallottjai mindazok, akik trükközni próbálnak, vagy kellő figyelem és körültekintés nélkül próbálják alkalmazni a szabályokat, és haszonélvezői azok, akik legálisan, szabálykövetőn működnek, hiszen őket nem tartják fel a hosszas ellenőrzési procedúrával, zavartalanul koncentrálhatnak fő tevékenységükre.

Adatszolgáltatás, mint az adóhatóság ellenőrzést segítő erői

De vajon, hogy lehetséges ez, ha mégsem hisszük, hogy az adóhivatal tényleg rendelkezik valamiféle természetfeletti erővel? Az egyre javuló találati arányt valójában a digitalizáció és mi magunk tesszük lehetővé a működésünk során átadott adatainkkal. A célzott kiválasztási rendszerek és az egyedi kockázatelemzési eljárások ezekre épülnek.

Milyen adatok állnak a NAV rendelkezésére?

Az általunk havi vagy éves rendszerességgel összeállított vagy valós időben továbbított adatok: az online számla- és pénztárgép tranzakció szintű, valós idejű adatai, a fuvarozás online adatszolgáltatásai, a magánszemélyekkel kapcsolatos bejelentések, a társaságiadó-bevallások és ennek mellékletei, a transzferár adatszolgáltatások, valamint az elektronikusan beadott bevallások, adatszolgáltatások és egyéb nyomtatványok tömegei elképzelhetetlenül nagy digitális adatvagyonná állnak össze az adóhatóság kezében, amelyet ma már a mesterséges intelligencia segítségével elemeznek, és így könnyen kiszúrják az ellentmondásokat.

Mesterséges intelligencia az adóellenőrzésekben, avagy megjósolja a NAV az adózók viselkedését?

Azonban az adatdömping nem elég. Idén a hatóság küldetése az adattisztítás, azaz annak elérése, hogy a számtalan forrásból beérkező adatok minél pontosabbak és megbízhatóbbak legyenek. Hiszen ez még hatékonyabbá teszi majd a hatósági adóellenőrzéseket, ebből kiindulva tudják felépíteni az adózói életutat elemző, viselkedés-előrejelző modelleket. A NAV ugyanis most már előre szeretné sejteni, hogy valaki esetleg rossz útra téved.

Mulasztási bírság helyett, adategyeztetési eljárás

Az adatminőség javítása érdekében idén új adóeljárásokat vezettek be. Az úgy nevezett adategyeztetési eljárást első körben az áfa- és a társadalombiztosítási információk tisztításra fogják alkalmazni, pl. ha egy vállalkozás és üzleti partnere eltérő adatokat szolgáltatnak az online számla- és pénztárgép rendszerekben, vagy ha a magánszemélyek munkáltatói bejelentése elmarad. Az adategyeztetésre felszólított adózónak 15 napon belül kell tisztáznia az eltéréseket, különben 300 ezer forintos mulasztási bírsággal sújthatják. És ezzel tulajdonképpen még barátságosan közelít a problémához az adóhivatal: hiszen nem azonnal ellenőriz, vádol vagy büntet, hanem feltételezi a jóhiszemű és tisztázható hibát.

Mesterséges Intelligencia az adategyeztetési eljárásban?

Az adategyeztetési eljárások kapcsán érdemes annak is tudatában lenni, hogy mindehhez az adóhatóság igénybe veszi a mesterséges intelligencia szoftverek segítségét, tehát az ellenőrzés tulajdonképpen emberi beavatkozás nélkül, vagy szükség esetén minimális emberi interakció mellett megy majd végbe. Így – egy rövid bevezetési időszak után – a mulasztási bírságok kiszabása is automatikussá válik. És bár ez könnyű pénz, a hatóságok elsődleges érdeke mégsem a bírságok halmozása, hanem az adatok tisztítása, mellyel az ellenőrök az igazán nagy csalások felderítéséhez kapnak további muníciót.

Adóellenőrzés helyett, jogkövetési vizsgálat

Ahogy a jogkövetési vizsgálatok is alkalmat adhatnak az adózóknak arra, hogy tisztázzák helyzetüket, javítsák hibáikat. 2023-ban az összes vizsgálatnak már csak alig több, mint 6%-a volt klasszikus adóellenőrzés, a többi adatgyűjtésre és egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló jogkövetési vizsgálat volt. Ilyenkor vizsgálják, hogy az adózó határidőben eleget tett-e jogszabály által előírt kötelezettségeinek, és gyűjthetnek adatokat a NAV saját és az adózó nyilvántartásaiban is, ellenőrizhetik a bevallásokban szereplő állítások valóságtartalmát úgy, hogy mindez nem eredményez adóellenőrzési szempontból lezárt időszakot. Éppen ezért ugyanarra az időszakra többször is el lehet végezni a jogkövetési vizsgálatot. De ez alatt az adózónak lehetősége van önellenőrzést benyújtani. Érdemes is ezt megtenni, akár több évre visszamenőlegesen is.

Ha ugyanis az adóhatósági vizsgálat mulasztást tár fel, terhelő megállapítást nem tehet, adókülönbözetet és adóbírságot nem, legfeljebb mulasztási bírságot szabhat ki, azonban a vizsgálat nagyobb hiba esetén átfordítható klasszikus adóellenőrzésbe, amelyben már jöhetnek a büntetések is. Másrészt az adott mulasztás rendszerszintű problémát is jelezhet, amelynek kijavításával bizony iparkodnia kell az adóalanyoknak.

Idén a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre, a transzferárazásra is kiterjesztik a jogkövetési vizsgálatokat. Ez a terület eddig is kedvence volt a hatóságnak, és nagyon magas a bírságok összege is. De míg korábban elsősorban a transzferár dokumentáció meglétét, formai követelményeit ellenőrizték, az utóbbi időben a tartalmi ellentmondások feltárása került előtérbe, mivel már erről is olyan mennyiségű adat áll rendelkezésre, amely alapján statisztikailag lehet jelezni az eltéréseket. Ráadásul a jogkövetési vizsgálatokkal a folyamatban lévő adóév kapcsolt felek közötti árazását is szabadon vizsgálhatják.

A hatóság kiemelt figyelmet fordít a társasági adóbevallás részeként beadott transzferár-adatszolgáltatások ellenőrzésére is. Ez ugyanis a nyilvántartásokban szereplő következtetéseket összegzi az adóhatóság számára, ráadásul egy jól strukturált, egymással is összehasonlítható, elemezhető adatbázisba gyűjtve. Így felszínre kerülhetnek a nyilvántartások, a társasági adóbevallásban beadott adatszolgáltatások és a pénzügyi beszámoló ellentmondásai, könnyen fény derülhet a kapcsolt felek között torzított árazásra.

Digitalizációs törekvések: e-Nyugta, VIDA

És ezzel még nincs vége az adatok elemzését lehetővé tevő digitalizációs folyamatnak: ugyan az e-Nyugta rendszer bevezetését 2025. július 1-re halasztották, de ezzel teljeskörűvé válik a termékekről és szolgálatásokról kiállított bizonylatok transzparenciája hazánkban. Ahogy az Európai Unió is elindult ezen az úton a VIDA (VAT in digital age) javaslatcsomag bevezetésével. Ennek célja, az EU-n belüli kereskedelemmel kapcsolatos csalások visszaszorítása, a kieső áfabevételek mértékének csökkentése. Melynek érdekében bevezetik az elektronikus számlázáson alapuló közel valós idejű digitális jelentéstételt az EU-ban határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások számára, és egységesítik az áfanyilvántartást és regisztrációt.

A folyamat végére (2030, esetleg 2032) azt várjuk, hogy egy EU-s szinten harmonizált, stabil, egyszerűbb és digitális eszközökkel támogatott áfaadminisztrációs rendszer alakul ki, mely az adóhatóságok számára hiteles tranzakciós forrásadatokat biztosít valósidőben, mely jelentős fegyver lehet az adóelkerülés elleni küzdelemben, immár nem csupán lokális, hanem nemzetközi szinten is.

Mire figyeljenek az adózók az adóellenőrzés elkerülése érdekében?

Mindezekre tekintettel, a cégek nem halogathatják tovább adataik, adatszolgáltatási és compliance folyamataik áttekintését. Ugyanis a hibás adatok kellemetlen vizsgálatokat eredményezhetnek, az előírásoknak ellentmondó folyamatok fellett pedig egyre kevésbé fog elsiklani a hatóság figyelme.