Két jogszabály módosításával hamarosan változik az adózás rendje – a jogszabály véglegesítése még idénre, hatályba lépése pedig jövő januárra várható. Módosul egyrészt az adóigazgatási rendtartás, mely az általános eljárási szabályokat tartalmazza, másrészt az adózás rendjéről szóló törvény módosításával az adókötelezettségekhez kapcsolódó speciális részleteket szabályozzák majd újra. Bár a tervezetek kidolgozása során törekedtek az adóhatóság „ügyfélbarát” jellegének erősítésére, ezzel javítandó a közteherviselés hatékonyságát; azonban a szabályok két külön törvénybe bontása és az ezekhez kapcsolódó számos további végrehajtási rendelet várható megjelenése koránt sem egyszerűsíti majd az adóeljárásokat. Az adózói bizonytalanságot ráadásul előre láthatólag csak még tovább növelik majd, a 2018. január 1-vel egyszerre hatályba lépő, ugyanezen területet érintő további új törvények: a közigazgatási, az általános közigazgatási, valamint a polgári perrendtartásról.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával mindemellett, szeretnék elérni, hogy az eljárások ésszerű időn belül lezárhatóak legyenek, és ezáltal csökkenjenek az adózók adminisztrációs terhei. A szankciórendszer felülvizsgálatával pedig a túlzott mértékű és az indokolatlan büntetéseket is meg akarják szüntetni. Az alábbiakban a főbb módosítási irányokat foglaljuk össze.
Ellenőrzések
A korábbi hét ellenőrzési típussal szemben ezután csak kettő lesz. A jogkövetési vizsgálat keretében az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát. Az adóellenőrzés során pedig az adó-megállapítási, bevallási kötelezettségek teljesítését vizsgálják majd adónként, támogatásonként és időszakonként.
Az adóellenőrzés időtartama nem haladhatná meg a 365 napot. A cégbejegyzésre nem kötelezett adózóknál és a megbízható adózóknál megmaradna a most is érvényes 180 napos határidő. Ezt az adóhatóság csak akkor léphetné túl, ha az adózó akadályozza a folyamatot. Az alapvető ellenőrzési határidők (adóellenőrzés 90/120 nap, jogkövetési vizsgálat 30 nap) változatlanok, de ezentúl nem fog szünetelni az ellenőrzési határidő pl. a kapcsolódó vizsgálat és a külföldi megkeresés időtartama alatt – azaz ezeket a 365 napos időkorláton belül be kellene majd fejezni. Az ellenőrzési határidőt meghosszabbíthatja indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője, a felettes szerv, a NAV vezetője, valamint az önkormányzati adóhatóság esetén a nemzetgazdasági miniszter 90 nappal. Az ellenőrzési határidő azonban ilyenkor sem lehet több mint 365 nap. Kis üröm az örömben, hogy a határidő túllépése kapcsán a tervezett jogszabály konkrét jogi vagy anyagi következményt nem ró az adóhatóságra.
A fokozott adóhatósági felügyelet megszűnik.
Jogorvoslat
Fennmarad a fellebbezés lehetősége az adóhatóság határozatai, végzései ellen. Ennek során azonban a tervek szerint nem lehet majd olyan új bizonyítékot előadni, amelyről az érintettnek az elsőfokú döntés előtt tudomása volt, de a felhívás ellenére nem terjesztette elő. Ezzel kívánják ugyanis megakadályozni, hogy az adózók elévülésig elhúzzák az eljárást. Ugyanakkor – ha a szabályok a tervek szerint vezetik be –, már az adóellenőrzés kezdő pillanatától kulcsfontosságú lesz minden adózói nyilatkozat vagy adatszolgáltatás. Ugyanis a hiányos, vagy bármilyen szempontból félreérthető, hibás nyilatkozat akár helyrehozhatatlanul is befolyásolhatja az ellenőrzés kimenetét.
Ezentúl lehetőség lesz a másodfokú adóhatósági végzések megtámadására is közigazgatási per keretében.
A felettes szerv intézkedési lehetőségei is bővülnének az elsőfokú döntés felülvizsgálatára. Ha a fellebbezés alapján eljáró másodfokú adóhatóságnak a döntéshozatalhoz nem áll elég adat a rendelkezésére, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, nem kellene majd feltétlenül megsemmisítenie a felülvizsgált határozatot és az első fokon eljárt adóhatóságot új eljárásra utasítani. A felettes szerv a tényállás kiegészítése érdekében maga is intézkedhetne, utasíthatná az első fokon eljáró adóhatóságot a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére anélkül, hogy az egész eljárás újra kezdődne.
A jövőben felügyeleti intézkedés iránti kérelmet ugyanaz ellen a határozat vagy végzés ellen csak egyszer lehetne benyújtani a döntéstől számított egy éven belül.
Bírságok
A késedelmi pótlék mértéke a jelenlegi jegybanki alapkamat (0,9%) kétszereséről (1,8%) a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (5,9%) emelkedne, így ezentúl nem az adóhatóság és az állam lesz a legolcsóbb hitelező. Emellett, mivel a késedelmi pótlék növelése magával hozza az önellenőrzési pótlék növekedését is (annak 50%-a vagy ismételt önellenőrzés esetén 75%-a), drágul majd a hibák adózói feltárása és kijavítása is.
A fellebbezések visszaszorítása érdekében bevezetnék továbbá a feltételes adóbírságot. Ez azt jelenti, hogy ha az adózó lemond fellebbezési jogáról, és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, mentesül majd a kiszabott adóbírság 50%-a alól.
Mivel a kis összegű pótléktartozások végrehajtása aránytalanul nagy kapacitást köt le, ezért az 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem fogják végrehajtani a mostani 2000 forintos értékhatárral szemben. A bevétel eltitkolása, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisítása, megsemmisítése miatt eddig kiszabható 200% bírságot 100%-ra csökkentik, mert nem igazán motivált a jogkövetésre, csak a meg nem fizetett tartozások összegét növelte. Megszüntetnék a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklés, a számlatartási kötelezettség megsértése miatti és az üzletlezárást helyettesítő bírságot. A tervek szerint megszűnhet az adószám-felfüggesztésének jogintézménye is, mert az adózók nem igazán tudták értelmezni sajátos helyzetüket, amelyben ugyan bizonyos jogaik korlátozottak voltak, de gazdasági tevékenységet folytathattak és adókötelezettségeiknek is eleget kellett tenniük.
Néhány kötelező szakmai képviselettel járó ügy kivételével nem lenne kötelező a képviselőnek megfelelnie szakmai követelményeknek, de a cég állandó képviselői továbbra is csak bizonyos szakképesítéssel rendelkező személyek lehetnek. Ha ezt összerakjuk azzal, hogy az ügy során tett bármilyen nyilatkozat milyen súlyosan befolyásolja majd az ellenőrzés kimenetelét, azaz hogy a fellebbezés során új bizonyítékok bevonására már csak nagyon szűk körben lesz lehetőség, bizony javasolt a valóban hozzáértő szakértők bevonása, méghozzá már az eljárás megkezdésétől.
Új szolgáltatások
Új szolgáltatás lesz a kezdő vállalkozások 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálása. A szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség érdekében az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozza majd az adóhatóság. A bejelentéshez, változás-bejelentéshez online felületet biztosítanak majd az adózók számára, és az elektronikus ügyintézést is teljes körűvé teszik.
