Mentességek
2017. január 1-jétől szigorúbbak lesznek az építmények és a telkek után járó helyiadó-mentesség szabályai annak érdekében, hogy megelőzzenek egy adóelkerülési technikát. A nonprofit szervezetek csak akkor vehetik igénybe az épület, épületrész, telek után járó helyiadó-mentességet, ha az ingatlant alaptevékenységükhöz, és nem vállalkozási célra használják, valamint ha az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként jegyezték be őket. Ebben az esetben társaságiadó-fizetési kötelezettségük sem keletkezik, így a mentességre való jogosultság bizonyításához erről nyilatkozniuk kell majd.
Ugyanakkor a radioaktív hulladék és a kiégett nukleáris üzemanyag elhelyezésére, tárolására használt épület, épületrész ugyanettől az időponttól adómentessé válik.
Egyablakos bevallás-benyújtás
2017. január 1-jétől az iparűzési adóalanyok elektronikusan, az állami adóhatóságon keresztül is benyújthatják iparűzési adóbevallásukat egy új bevallási nyomtatványon az általános nyomtatványkitöltő program használatával. Az állami adóhatóság ebben az esetben automatikusan vizsgálat nélkül továbbítja a bevallást az illetékes önkormányzati adóhatóság részére.
A helyi iparűzési adó alapját érintő változások
2016. július 1-jétől megváltozott a jogdíj fogalma a társasági adóról szóló törvényben, azonban a már korábban is birtokolt, jogdíjra jogosító eszközökre 2021. június 30-ig igénybe lehet venni a korábbi kedvezményt. Mivel az iparűzési adó rendszerében a gyűjtött jogdíj értéke a nettó árbevétel összegét csökkenti, ezért 2016. július 1-jétől a helyi adókról szóló törvénybe is bekerült a jogdíj fogalma. Érdemes azonban az alkalmazásakor óvatosnak lenni, mert a két jogszabály nem teljesen ugyanúgy használja a fogalmat. A társasági adó szempontjából – sok egyéb jogdíjtípus mellett – a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény is jogdíjnak számít, de a helyi adóknál az ilyen bevétel nem tekinthető jogdíjnak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a helyi adók esetén csak az értékesítéséből származó bevételt lehet figyelembe venni, a társasági adóban viszont többek között az apportból származó eredmény is annak számít. Tehát mind a bevételszerzés módjában, mint a jogdíj típusaiban is eltérések vannak a két jogszabály között.
2017. január 1-jétől csak az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeként a társasági adóalapban érvényesített összeget lehet a helyi iparűzési adóalap megállapításakor figyelembe venni. A jogdíjak adózásának új szabályait külön blogbejegyzésben részletezzük hamarosan.
