Egy – még 2021 decemberében módosított – EU-s irányelv, az EU Public CbCR értelmében a 2024. június 22-ével kezdődő üzleti évtől a multinacionális vállalatoknak, amelyek konszolidált bevétele meghaladja a 750 millió eurót, és több EU-tagállamban tevékenykednek, évente országonként nyilvánosságra kell hozniuk a társasági jövedelemadó adataikat. Ezzel a jogalkotók szeretnének még nagyobb átláthatóságot teremteni, és lehetővé tenni a multinacionális vállalatok adózási stratégiáinak ellenőrzését. A rendelkezés a legtöbb EU-s székhelyű csoportot érinti, valamint sok olyan multinacionális vállalatot is, amelyek székhelye az EU-n kívül van, és leányvállalataikon vagy fióktelepeiken keresztül folytatnak üzleti tevékenységet az Unióban.

Fontos, hogy ne tévesszen meg senkit a CbCR kifejezés, amelyet eddig elsősorban a transzferárazással kapcsolatban használtunk: ez egy új kötelezettség lesz, és a nemzetközi vonatkozású társaságiadó adatszolgáltatást jelenti.

Magyar szabályozás: Nyilvános CbC jelentés

Az EU-irányelvvel összhangban a magyar jogszabályok is előírják a multinacionális csoportok számára, hogy először a 2024. június 22-én kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan tegyék közzé társasági adózási információikat. A december 31-ével évet záró vállalkozásoknak először a 2025-ös évről kell majd beszámolniuk. A jelentésnek elérhetőnek kell majd lennie az érintett EU-tagállam publikus pénzügyi nyilvántartásaiban és a társaság honlapján is. A közzététel határideje a beszámolóéval esik egybe.

A társaságiadó adatszolgáltatásra vonatkozó hazai előírásokat a számviteli törvény VI/B. fejezete tartalmazza, mely néhány új – kérdéskörben releváns fogalmat is meghatároz, például:

• a legfelső szintű anyavállalat az a vállalkozás, amely elkészíti a vállalatcsoport összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásait;
• az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatás valamely vállalatcsoport anyavállalata által készített pénzügyi kimutatás, például éves beszámoló, amelyben az eszközöket és a forrásokat, a saját tőkét, a bevételeket és a költségeket úgy kell bemutatni, mintha ezek a vállalkozások egyetlen vállalkozásként működnének;
• az adójogrendszer lehet egy állam vagy az államtól különböző joghatóság, amely a társasági adó tekintetében adóügyi autonómiával rendelkezik.

A Magyarországon található legfelső szintű anyavállalatok leányvállalatainak akkor kell jelentést készíteniük és közzétenniük, ha konszolidált bevételük az utolsó két üzleti év mindegyikében meghaladja a 275 milliárd forintot kivéve, ha csak Magyarországon működnek. Ha egy nagyvállalat anyavállalata nem az EU-ban van, a magyar leányvállalatainak a teljes csoportra vonatkozóan kell a jelentést elkészíteniük, amennyiben az anyavállalat konszolidált bevétele két egymást követő évben elérte a 750 millió eurót. Ha az anyavállalat nem adja át az összes előírt adatot, a leányvállalatnak egy olyan jelentést kell készítenie, amely legalább az általa ismert információkat tartalmazza, és nyilatkoznia kell arról is, hogy az anyavállalattól nem kapott adatot.

A jelentésben be kell mutatni a cégcsoport valamennyi tagjának tevékenységeit, továbbá többek között: az alkalmazottak számát, a nettó árbevételt, az adózás előtti eredményt, az esedékes jövedelemadót, a ténylegesen megfizetett jövedelemadót és a felhalmozott jövedelmet. A magyar jogszabályok előírják, hogy a jelentésben magyarázatot kell adni fizetendő jövedelemadó és a befizetett jövedelemadó közötti jelentős eltérésekre is. A társasági adóról szóló információkat tagállami szinten és működési országok vagy adórendszerek szerint külön-külön kell bemutatni. A kötelezettség teljesítéséért a vállalkozás legfőbb irányító szerve és felügyelő testületének tagjai együttesen lesznek felelősek.