Közeleg május 31-e, ami többek között az iparűzési adó bevallási határideje is. Most még nem késő újra átgondolni, hogy jól határoztuk-e meg, hol kell iparűzési adót fizetnünk, ha tevékenységünk nem egyetlen jól körülhatárolható helyszínen zajlik. Az önkormányzatok ugyanis egyre tudatosabban vizsgálják a hosszabb kivitelezési projektek időtartamát, és az átmenetileg ott tevékenykedő vállalkozások helyszíni jelenlétét, hogy nincs-e helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségük. Ezért érintettként – például építőipari cégeknek – érdemes fokozottan ügyelni a szabályok betartására, amelyek sokszor bonyolultabbak, mint gondolnánk.
180 napnál hosszabb projekt egy önkormányzat területén
A helyi adókról szóló törvény 2021-ben megszüntette az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységre vonatkozó szabályokat. A jelenlegi szabályok szerint, ha egy építőipari vállalkozás tevékenysége egy önkormányzat területén meghaladja a 180 napot, az telephelynek minősül, és az adott önkormányzatnál az általános szabályok szerint iparűzési adó kötelezettség keletkezik.
Tehát már nem létezik az úgynevezett „ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység” szabálya, ami szerint, ha egy cégnek egy önkormányzat területén nem volt bejegyzett székhelye vagy telephelye, de ott egy adóéven belül 30 napnál hosszabb, de 181 napnál rövidebb ideig végzett építőipari tevékenységet, napi átalány alapján kellett adót fizetnie. (Pl. egy naptári üzleti éves cég egy szeptemberben kezdődött és következő év áprilisában befejezett projekt esetén az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység szabályai szerint napi átalány alapján fizetett adót, míg egy ugyanilyen hosszúságú adóéven belüli projektnél az általános szabályok szerint.)
Az új telephely-szabályokat beiktató törvény indoklásában a 180 napos időszakra vonatkozóan még mindig szerepel az „adóéven belül” kitétel, ám ez a törvény szövegében már nem jelenik meg. Ez értelmezési nehézséget okozhat, hiszen az iménti példa alapján éppen ettől függhet, hogy a jelenlegi szabályok szerint az adott önkormányzat területén keletkezik-e akár két üzleti évet érintően is adókötelezettsége a cégnek, vagy egyáltalán nem.
Tudomásunk szerint vannak önkormányzatok, amelyek a szigorúbb – adóévektől független 180 napos – értelmezést képviselik, ezért célszerű lehet az érintett önkormányzattal egyeztetni.
A szabályok rögzítik, hogy a projekt a munka megkezdésekor kezdődik, a munka teljesítésigazolással történő átvételig tart, és minden naptári napot figyelembe kell venni. Ha fennállnak a telephely keletkezésével kapcsolatos feltételek, a vállalkozásnak természetesen be is kell jelentkeznie az önkormányzathoz, ki kell választania és alkalmaznia kell a megfelelő adóalap-megosztási módszert, és bevallást is kell benyújtania.
Bizonytalan, hogy hol keletkezett iparűzési adó telephelye? Hogyan kell megosztania adóját az egyes önkormányzatok között? Szeretne megszabadulni az időt rabló adminisztrációtól?
Ne törje tovább a fejét! A LeitnerLeitner tapasztalt tanácsadói készséggel vállalják a közreműködést az iparűzési adó telephely keletkezésével, önkormányzati adókötelezettség teljesítésével, telephelyek közötti adóalap-megosztással kapcsolatos feladatokban.
Kit lehetnek érintettek?
Főként azok a vállalkozások, amelyek a székhelyüktől eltérő önkormányzatok területén
- építőipari kivitelezésben dolgoznak (generálkivitelezők vagy alvállalkozók),
- gépészeti, villamossági, szerelési munkákat végeznek,
- útépítéssel, közműépítéssel foglalkoznak,
- hosszabb távú karbantartási vagy felújítási munkát vállalnak.
Adókötelezettség terhelheti ugyanígy a külföldi vállalkozásokat is, akik építési munkát teljesítenek Magyarországon.
Mindezek fényében javasolt az építőipari tevékenységet végző cégeknek még egyszer átgondolniuk iparűzésiadó-bevallásukat a határidő lejárta előtt.
