Idén év elején lépett hatályba a globális minimumadót szabályozó hazai jogszabály, melynek alanyai a multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tagjai. Magyarországon a 15%-os effektív adókulcs számítása során az adóalanyok nemcsak a társasági adót vehetik figyelembe, hanem lefedett adónak számít, vagyis figyelembe vehető a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója is. Cikksorozatunk második részében a globális minimumadó bevezetéséhez kapcsolódó hazai jogszabály-módosításokat mutatjuk be.

Mint cikksorozatunk 1. részében  megírtuk a GloBe bejelentések határideje hamarosan - december 31-én - lejár. Ha az anyavállalat országában nincs ilyen teendő, a hazai csoporttagnak kell figyelmeztetnie az anyavállalatot. 

• Hazai kiegészítő adó bevezetése

A minimumadó szint elérése érdekében hazánk bevezette a kiegészítő adót (QDMTT), amely biztosítja, hogy a szabályozásból fakadó többletbevétel Magyarországon maradhasson, továbbá erősíti a jogbiztonságot, hiszen a nemzetközi szabályozás rendelkezéseit a hazai viszonyokra elsődlegesen a hazai hatóságoknak kell értelmezniük.

Az adókötelezettséggel érintett társaságoknak az érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül bejelentést kell tenniük, majd pedig GloBE kiegészítő adóra vonatkozó bevallást kell benyújtaniuk. Vagy ha a bevallás elkészítésére egy másik csoporttag kötelezett, akkor csak adatot kell szolgáltatniuk.

A hazai kiegészítő adó immár jogszerűen és nemzetközileg is elfogadott módon a hazai számviteli sztenderdekre épül. Ennek köszönhetően a vállalatcsoportoknál használt különböző számviteli sztenderdek közötti technikai eltérések már nem eredményeznek többlet-adókötelezettséget. Ezt a lehetőséget is kihasználva vezette be hazánk a számviteli elszámolásokban a halasztott adó kimutatást, melynek eredményeként a hazai kiegészítő adószabályozás biztosítja annak a lehetőségét is, hogy az érintett társaságok saját számviteli preferenciáikat érvényesíthessék adószámításaikban, függetlenül attól, hogy esetleg egy vállalatcsoport egyes tagjai az IFRS, míg más tagjai pedig a hazai számviteli sztenderdek alapján vezetik a könyveiket.

• Adóamnesztia a bejelentett részesedések megkésett aktiválására

A bejelentett részesedés intézménye lehetővé teszi, hogy a bejelentett üzletrész nyereséges értékesítése után ne kelljen társasági adót fizetni. Ha egy vállalkozás részesedést szerez egy jogi személyben, például egy másik vállalkozásban (kivéve ellenőrzött külföldi társaságok), és ezt bejelenti az adóhatósághoz a tulajdonszerzést követő 75 napon belül, és legalább egy éven keresztül a befektetett eszközei között tartja, akkor bármilyen „elidegenítés” esetén létrejövő árfolyamnyereség csökkenti az adóalapot, tehát nem kell utána társasági adót fizetni. Amennyiben azonban az adózó a bejelentett részesedés értékesítésével árfolyamveszteséget realizál, annak összege növeli az adóalapot, függetlenül az egy éves tartási időszak teljesülésétől.

Az általános szabályok szerint a 75 napos bejelentési határidő alapesetben jogvesztő, melyre a magyar jogalkotó speciális amnesztia szabály szerint (lásd korábbi cikkünket) póthatáridőt adott 2024. május 31-ig, amely a globális minimumadó számítása során biztosít majd hosszú távú előnyöket az érintett hazai anyavállalatoknak.

• Új K+F kedvezmény

A globális minimumadó bevezetésével értelmüket vesztik a hagyományos adókedvezmények, hiszen ezek csökkentik az effektív adóterhelést, és ezért kiegészítő adófizetési kötelezettséget vonnak maguk után. Emiatt a klasszikus adókedvezmények reformjára is szükség volt, hiszen Magyarország az EU támogatási térképe alapján is jogosult a hazai adózókat az adókedvezményekben megtestesülő állami támogatásokkal ösztönözni.

Az új K+F kedvezményt francia mintára dolgozták ki, amelynek hatására az új struktúra a minimumadó sztenderdek szempontjából nem adókedvezménynek, hanem támogatásnak minősül, így az effektív adókulcs számítása során nem az adókötelezettség (azaz a számláló) csökkentéseként, hanem a minimumadó alapját képező jövedelem (azaz a nevező) növekedéseket kell figyelembe venni. Ennek eredménye, hogy a minimumadó sztenderdek szerinti effektív adókulcs sokkal kisebb mértékben csökken. Az új kedvezmény mértéke az elszámolható K+F költségek 10 százaléka, amelyet a költség felmerülés évében és az azt követő 3 adóévben fel nem használt kedvezmény összegeként térítenek vissza az adózónak.

Az új GloBE konform K+F kedvezmény mellett a klasszikus K+F adókedvezmények és ösztönzők is fennmaradnak, ám egymással párhuzamosan nem alkalmazhatók.

• A fejlesztési adókedvezmény

A fejlesztési adókedvezmény kapcsán eltérő megoldás vonatkozik a korábbi beruházásokból származó fejlesztési adókedvezményekre és a későbbiekben megvalósuló beruházások támogatására.

Előbbiek kapcsán a minimumadó átmeneti szabályaiban fontos engedményt jelent, hogy az áttérés előtti időszakból származó halasztott adókövetelések időkorlát nélkül figyelembe vehetők. További könnyítés, hogy a minimumadó szabályozás a halasztott adókövetelések tekintetében az értékelési kiigazítást figyelmen kívül hagyja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás a 2023-as adóév zárásakor a fejlesztési adókedvezményéhez kapcsolódó halasztott adókövetelést számviteli mérlegébe felvette, a kedvezmény felhasználásakor növelheti a lefedett adók összegét a felhasznált adókedvezmény összegével, így semlegesítve a fejlesztési adókedvezmény effektív adókulcsot csökkentő hatását.

A globális minimumadó bevezetését követően megvalósítandó beruházások kapcsán ugyanakkor az adórendszeren belül nem volt lehetőség a fejlesztési adókedvezmény olyan minimumadó-konform átalakítására, melyet drasztikus költségvetési hatás nélkül lehetett volna bevezetni. Pont ilyen helyzetekben nyer teret az új EKD (Egyedi Kormány Döntésen alapuló állami támogatások rendszere) eredményalapú támogatási jogcíme, amely a korábbi kedvezményekhez hasonló mértékű támogatást biztosít, ugyanakkor ezt az adórendszeren kívül direkt támogatás formájában nyújtja. A támogatást olyan vállalatcsoportok tagjai vehetik igénybe, amelyek a globális minimumadó hatálya alá tartoznak. A támogatás regionális beruházási támogatás jogcímen elérhető, ahol az intenzitást a regionális támogatási térkép figyelembevételével határozzák meg.

Más adók beszámítható adóvá alakítása

A fentiek mellett, ahol ez ésszerűen megvalósítható volt, a magyar szabályozás további a vállalkozásokat terhelő adónemek esetében is törekedett a minimumadó szempontjából kedvező módosításokat beiktatni. Ilyen átalakításon esett át a gyógyszergyártókra kivetett különadó, ahol a korábbi szabályok helyett egy új, a helyi iparűzési adóval azonos alapon kivetett különadót vezettek be, hiszen ez a minimumadó szempontjából már beszámítható adónak minősülhet.

Tehát a magyar adózási szabályok és a Magyarországon működő vállalatok is lassan, de biztosan alkalmazkodnak az új globális minimumadóhoz. Már maga az adókalkuláció elvégzése komoly számviteli és adózási apparátust, nemzetközi szaktudást és komoly adminisztrációt kíván az érintett vállalkozásoktól. Ráadásul számolni kell majd a globális minimumadó következményeivel a cégfelvásárlások kapcsán is. A globális minimumadó valamennyi adókedvezményről való döntés esetén is fel fog merülni nem csupán azok számára, akik már a hatálya alá tartoznak, de azoknál is, akik feltételezik, hogy a közeljövőben a hatálya alá fognak kerülni.

Végül pedig minden cégcsoportnak figyelembe kell vennie a globális minimumadót a beszámoló elkészítésénél és könyvvizsgálatánál, sőt még az évközi jelentések elkészítésénél is. Elmondható tehát, hogy a globális minimumadó a cégcsoportok életének és döntéseinek szinte minden aspektusát átszövi, amelynek a jelentősége cégenként és célcsoportként is eltérő mértékű lehet. Ráadásul mivel az OECD még ma is folyamatosan termelni az újabbnál újabb adminisztratív iránymutatásokat, ezért a folyamatosan változó jogszabályi környezet is megnehezíti a jóhiszemű jogalkalmazást. Végül pedig pár év elteltével az adóhatóság számára is megjelenik majd annak a kihívása, hogy ellenőrizze a globális minimumadó szerinti kiegészítő adók cég-, illetve cégcsoport szintű megfelelőségét.

Ebben a környezetben a magyar jogalkotó feladata az volt, hogy a szükséges rosszat a lehető legkisebb fájdalmat okozva ültesse át a magyar számviteli és adórendszer joggyakorlatába. Ennek jegyében a 2023-as év végi jogharmonizációs szabályozásba olyan új számviteli és adójogszabályokat sikerült beemelni (ahogyan azt fent cikkünkben is bemutattuk), melyek a hazai adóalanyokat védik, vagy épp tovagyűrűző hatásaikkal adnak egy utolsó lehetőséget az adózási versenyképesség fenntartására.

Azt mindenképpen sikerült elérni, hogy a globális minimumadóval nem érintett adózói kör nem került rosszabb helyzetbe, mint volt, sőt bizonyos szabályokkal – például a tulajdoni részesedésekkel kapcsolatos kiterjesztett átmeneti szabályok (adóamnesztia) vagy a számviteli szabályozásba frissen bevezetett halasztott adókkal még jobban is jártak.

A kötelező szabályokban fellelhető maximális rugalmasság és az adóalanyok érdekeit szem előtt tartó hazai implementáció, valamint az ezzel kapcsolatban kinyilatkoztatott elkötelezettség mindenképp vonzó lehet a hazánkban már letelepedett, vagy a jövőben letelepedni szándékozó külföldi befektetők számára.

Globális minimumadó számítási kérdéseikkel is forduljanak bizalommal a LeitnerLeitner és a LeitnerLaw szakértőihez, akik nemzetközi adózásban és jogban tapasztalt csapata támogatást nyújt a globális minimumadó kötelezettség felmérésében és az adminisztrációs feladatok elvégzésében.