Bár számos adókedvezmény és pályázati támogatás áll rendelkezésre a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására hazánkban, a bonyolult jogszabályok, a szigorú ellenőrzések és szankciók miatt kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék ezt. Ugyanakkor e terület adózásában jártas szakértő bevonásával és szabályos „ügymenettel” kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel.
Jelen blogbejegyzésben a K+F tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatainkat foglaljuk össze, valamint segítséget nyújtunk az ezekre való felkészülésben is. A megfelelő előkészítés ugyanis egyértelműen megerősíti vagy kizárja, hogy jogosult-e az adott tevékenység a K+F kedvezményekre.
A K+F tevékenység adóellenőrzése
A fejlesztési adókedvezménnyel megvalósuló vagy más módon támogatott projektek biztosan számíthatnak adóellenőrzésre. A legjellemzőbb ellenőrzési terület a bevallások utólagos ellenőrzése, de nem kizárt az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése sem.
Vizsgálhatják, hogy a K+F tevékenység valóban saját K+F tevékenységnek minősül-e, melyhez a megállapodások tartalmi elemzése is szükséges. Végül, de nem utolsó sorban ellenőrzik, hogy az elszámolt K+F költségek valóban felmerültek-e. Ezt tehetik helyszíni szemlén vagy az adózó, alvállalkozó, non-profit szervezet nyilatkozatainak vizsgálatával és kapcsolódó ellenőrzések során.
Szankciók
A jogosulatlanul igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetni, ráadásul azok adóhiányt is eredményeznek, amelyre vonatkozóan az adóhatóság 50% adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot vethet ki. A dokumentáció hiányosságait ezen felül 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal is szankcionálhatja.
Ugyan az ellenőrzések száma évről-évre csökken, ám ennek ellenére a megállapított adókülönbözet arányaiban mindenképpen – de néha még összegszerűen is nő, 2016-ban már kb. 11 millió Ft-ot is elért adóellenőrzésenként.
Ennek oka abban kereshető, hogy a fent hivatkozott túl óvatos adózók mellett még mindig sokan próbálnak a K+F tevékenységgel ügyeskedni. Az adózók egy része kifejezetten rosszhiszeműen olyan tevékenység után is igénybe vesz K+F kedvezményt, ami nem is számít annak. A K+F tevékenységgel kapcsolatban ugyanis alapvető elvárás, hogy valami „új” jöjjön létre, és sokszor nem ez történik. Sokan sajnos „plagizálnak”, már létező vívmányokat mutatnak be saját újításként. Korábban ennek felismerése nehézkes volt a hatóság számára. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZNTH) 2012-es létrejötte óta „ál K+F” tevékenységek már fennakadnak a szűrőn. Azóta már nem a laikus NAV dönt a besorolásokról, hanem a NAV által szakértőként bevont SZTNH.
Ugyanakkor az eljárási hibák miatt elképzelhető, hogy a valóban jóhiszemű adózókat is megbírságolják. Ez akkor történhet meg, ha a vállalkozás nem dokumentálja megfelelően a K+F tevékenységet.
legtöbbször akkor szabnak ki bírságot, ha a felmerült költségek nem kötődnek közvetlenül K+F tevékenységhez, vagy ha nem a vállalkozás érdekében merült fel, ha az elkészült tanulmány nem tartalmaz „újszerűséget”. Az is tipikus hiba, hogy a K+F tevékenység eredményeként az eszközt, szellemi terméket állományba veszik, vagy aktiválják, de nem csak az értékcsökkenés összegéig számolják el adóalap-csökkentő tételként.
A kockázatok csökkentése
Ha az adózók csökkenteni szeretnék a bírságok kockázatát, a legfontosabb, hogy mindent dokumentáljanak: hogy ki volt az ötletgazda, de akár minden e-mailt, jegyzőkönyvet, a feladathoz szükséges munkák pontos idő-ráfordítását. Fontos, hogy a projekt eredménytelenségét is részletes szakmai-műszaki és nem utolsó sorban pénzügyi-számviteli dokumentumokkal támasszák alá.
A NAV ezek értelmezésébe be fogja vonni az SZTNH-t szakértőként, amit jogosan meg is tehet az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adóeljárás bármely fokán. Ha a NAV rendeli ki az SZTNH-t szakértőnek, akkor az adózó nem konzultálhat vele. Míg ha az adózó előzetesen minősíttette projektjeit, akkor azt a NAV-nak kell elfogadnia.
A K+F ellenőrzések során vizsgálják, hogy
- Ki tett javaslatot? Készült-e irat a kezdeményezésről?
- Mi volt a műszaki, pénzügyi, stratégiai cél?
- Hogyan illeszkedik a projekt a vállalat stratégiai céljai közé?
- Van-e stratégiai terve a vállalkozásnak, ha igen, abban szerepel-e a K+F tevékenység?
- Hány személy közreműködésével végezték el? Ki mennyi időt töltött az egyes munkafolyamatokkal?
- Hogyan dokumentálták a projektet?
- Mivel végződött a projekt? Az eredmény megfelel-e a szakma elvárásainak?
- Adózó saját maga ellenőrizte-e a projektet, volt-e észrevétele?
- Gazdasági események rögzítése szabályszerűen történt-e?
- A szabadalom bejegyzése szabályosan megtörtént-e?
- Melyek a projekt elért műszaki, tudományos, technológiai előnyei?
- Pénzügyi korlátok, pl. volt-e költségvetés és sikerült-e tartani?
- K+F szerződés elemzése, részletesen
- Készült-e hatástanulmány?
- Mérték-e az eredményeket?
- Határidőket, részhatáridőket betartották-e?
- Hogy állapították meg, és fizették ki a díjakat?
- Hogy tartották a kapcsolatot a hivatalokkal?
- Ki szerezte be az engedélyeket?
- Szellemi alkotások jogairól megfelelően rendelkeztek-e? Személyhez vagy céghez kötődik?
- Ki felelős a károkért, és miért?
- Dokumentálták- e – az egyébként elfogadható – eredménytelenséget?
Talán hosszúnak tűnik a lista, ám az alapos felkészüléssel és a jogszabályok kellő ismeretével valódi megtakarítások érhetőek el a K+F tevékenységek adózásában.
Ha Ön is bizonytalan K+F projektjének minősítésében, az elérhető adózási lehetőségekben, forduljon hozzánk bizalommal. A LeitnerLeitner a K+F és a jogdíjkedvezmények alkalmazására specializált szakértői csapattal áll rendelkezésre.
Kevesebben veszik igénybe a vállalati K+F kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék
