A nyugdíjasokra vagy a nyugdíjas korhoz közeledő munkavállalókra különleges munkajogi és adózási szabályok vonatkoznak. Esetükben az átlagos munkavállalóktól eltérőek lehetnek a felmondási feltételek, de alkalmazni is másképp lehet őket. E szabályokat tekintjük át cikkünkben.
Védett kor
A munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül „védett korú” munkavállalónak számít. E speciális státuszban más felmondási szabályok vonatkoznak rá: rendkívüli felmondással csak akkor küldhetik el, ha rendkívül súlyos kötelezettségszegést követ el szándékosan vagy súlyos gondatlanságból, és ez lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását. Ilyen lehet például a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség megszegése, vagy ha a munkáltatóra nyilvánosan súlyosan sértő kijelentést tesz, vagy megszegi az etikai szabályokat, és ez a munkáltató negatív megítélését vonja maga után, de idesorolható a munkáltató vagy a partnerek kárára elkövetett lopás és sikkasztás is.
Ha a felmondás indoka a védett korú munkavállaló képességeivel vagy a munkáltató működésével függ össze, akkor a munkáltatónak állást kell felajánlania. Meg kell vizsgálnia, hogy a munkahelyen van-e a munkavállaló képességeinek, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör, és ha van, akkor fel kell ajánlania.
Ha rendes felmondással szeretnének neki felmondani, akkor emelt összegű végkielégítés jár neki. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló a munkaviszony végén végkielégítésre lenne jogosult, akkor ez
- 1-9 év munkaviszony után +1 havi végkielégítéssel
- 10-19 év munkaviszony után +2 havi végkielégítéssel
- 20 év munkaviszony +3 havi végkielégítéssel emelkedik.
A végkielégítés számításának alapja a távolléti díj. Ez a munkavállaló havi alapbére és (ha van ilyen) a pótlékátalány összege. Ha a munkavállaló teljesítménybért kap, és/vagy bérpótlékra is jogosult, ebben az esetben a távolléti díj számítása során az előző 6 hónapra kifizetett összeg átlagát kell figyelembe venni.
Nyugdíjas kor
A munkavállaló a nyugdíj folyósításának első napján (amely naptól a munkavállaló a nyugdíj folyósítását kéri) nem állhat biztosítási jogviszonyban, ezért meg kell szüntetni munkaviszonyát közös megegyezéssel vagy munkavállalói rendes felmondással. Vagyis a végkielégítéstől és a meghosszabbított felmondási időtől ez esetben elesik a munkavállaló. Ha a munkavállaló már elérte a nyugdíjas kort, a munkáltató indoklás nélkül felmondhatja a határozatlan idejű munkaviszonyt, és a munkavállalónak nem jár végkielégítés.
Fontos, hogy a munka törvénykönyvében megfogalmazott „nyugdíjas munkavállaló” fogalma nem azonos a társadalombiztosítási törvényben szereplő fogalommal. A munka törvénykönyve szerint az a nyugdíjas munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság). Tehát a munka törvénykönyve szerint nyugdíjas munkavállalónak számít az is, aki még nem igényelte nyugdíjának folyósítását, bár a jogosultságuk meg lenne hozzá. Vagyis a munkaviszonyuk megszüntetésekor rájuk is vonatkoznak a könnyített feltételek. A társadalombiztosítási törvény szerint csak azok számítanak nyugdíjasnak, akik már igényelték a nyugdíj folyósítását, vagy köznapi nyelven „nyugdíjba mentek.”
Nyugdíjasok foglalkoztatása
A versenyszférában a nyugdíjkorhatárukat betöltött munkavállalók – az öregségi nyugdíjuk folyósítása mellett is – jövedelemkorlátozás nélkül végezhetnek keresőtevékenységet. Ugyanakkor közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban csak akkor vállalhatnak munkát a korábban már nyugdíjba vonult munkavállalók, ha a nyugdíjuk folyósítását felfüggesztik.
A nők kedvezményes nyugdíjában (40 éves jogosultsági idő után igényelhető) részesülő foglalkoztatottak esetében kereseti korlátot kell figyelembe venni. Amíg éves bruttó keresetük nem éri el ezt az éves keretösszeget – amely 2017-ben a minimálbér (127.500 Ft) 18-szorosa, azaz a 2.295.000 Ft – addig a fizetés mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető. Ha a kereset meghaladja ezt az összeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl az ellátásban részesülő munkavállaló, akkor nem szüneteltetik az ellátás folyósítását, de vissza kell fizetnie a nyugdíjnak azt a részét, amelynek folyósítására már nem volt jogosult.
Adó- és járulékkedvezmények
A munkahely-védelmi akcióterv keretében a munkáltatók szociális hozzájárulási adóból kedvezményt kaphatnak, ha 55 év feletti munkavállalót alkalmaznak. A bruttó munkabér összege, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztatók idén 11% szociális hozzájárulási adókedvezményt vehetnek igénybe. Vagyis 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szociális hozzájárulási adó csak 22–11= 11%, amely havonta 11.000 ezer forint megtakarítást jelent. A részmunkaidő esetén a kedvezmény arányosan jár.
A saját jogon nyugdíjas munkavállalónak nem kell megfizetnie a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a 1,5%-os munkaerő-piaci járulékot. Tehát a magánszemélyt terhelő „szokásos” 18,5% járulékmérték helyett tehát „csak” 14% levonás terheli a nyugdíjas bérét.
Hogy fizet személyi jövedelemadót a nyugdíjas?
A nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett bér adóköteles jövedelem az általános szabályok szerint, a nyugdíj ezzel szemben adómentes, amelyet az éves szja bevallásban sem kell feltüntetni.
A nyugdíjas szövetkezetekre vonatkozó szabályok
Teljesen más, nagyon kedvező szabályok vonatkoznak azokra a nyugdíjas munkavállalókra, akik az újonnan bevezetett intézmény, a nyugdíjas szövetkezetek keretében vállalnak állást. Csak 15% személyijövedelem-adót kell fizetniük, de sem egyéni járulékok, sem a szociális hozzájárulási adó, az egészségügyi hozzájárulás vagy szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség nem terheli őket vagy munkáltatóikat. A nyugdíjas szövetkezetben történő személyes közreműködés alapján azonban a nyugdíjasok nem válnak biztosítottá. A szövetkezeten keresztül foglalkoztatóknak a bér és a személyi jövedelemadón kívül csak a szövetkezetek által felszámított jutalék jelent plusz költséget.
A nyugdíj utáni foglalkoztatás növeli a nyugdíjat?
Amennyiben a nyugdíjas munkaviszonyban áll, a munkabére alapján jogosult nyugdíja növelésére. Ez 2017. január 1-től az eddigi, kérelemre történő nyugdíjnövelés helyett hivatalból, automatikusan történik. A nyugdíjnövelést a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv hivatalból állapítja meg a nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem megszerzését követő év szeptember 30-ig, illetve meghatározott esetben október 31-ig. Az emelés mértéke a naptári évben megszerzett jövedelem 1/12-ének 0,5 %-a (Éves jövedelem /12 X 0.05).
