Cikksorozatunk előző részében részletesen foglalkoztunk az állam által elismert és támogatott nyugdíjcélú megtakarítások egyikével, az önkéntes nyugdíjpénztárakkal. Jelen cikkünkben szeretnénk bemutatni a nyugdíjcélú megtakarítások másik két típusát, a nyugdíjbiztosításokat és a nyugdíj-előtakarékossági számlát.
A nyugdíjbiztosításokról általánosságban
A nyugdíjbiztosítás az elsősorban megtakarításként használt modern életbiztosítási konstrukciók egy speciális, kifejezetten nyugdíjcélú változata. Az alapjául szolgáló életbiztosítási megtakarítások már az 1990-es évek közepe óta elérhetőek hazánkban. Két fajtája létezik, a hagyományos életbiztosítás és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, az úgy nevezett unit-linked biztosítások. A két típus közötti legfontosabb különbség az, hogy a befektetési egységekhez kötött biztosítások esetén a befektetési portfóliót a magánszemély állítja össze, azaz ő választja ki, hogy megtakarításai milyen eszközalapokba kerüljenek, melyet később tetszőlegesen átcsoportosíthat az ügyfél egyik eszközalapból a másikba. A hagyományos nyugdíjbiztosításnál a biztosító határozza meg a befektetési politikát, mely jellemzően kevésbé kockázatos eszközöket tartalmaz, cserébe azonban hosszú távon alacsonyabb hozam várható. A nyugdíjbiztosítás a felhalmozott megtakarítás mellett biztosítási szolgáltatást nyújt haláleset és egészségkárosodás esetén is. A nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzésére a nyugdíjbiztosításokra is jár az szja-visszatérítés.
A hagyományos életbiztosítások
Az olyan életbiztosításokat, melyek fix futamidőre köthetők, és már megkötés pillanatában rögzítik, hogy célja a nyugdíjra való takarékoskodás, valamint megfelelnek a Szja törvény előírásainak, nyugdíjbiztosításnak hívjuk. A megtakarítási életbiztosítás lejárati dátuma a megkötéskor érvényes nyugdíjkorhatár (azaz az esetleges későbbi jogszabályváltozás az öregségi nyugdíjkorhatár megemeléséről nincs rá hatással). A megtakarításokat a biztosító saját eszközeivel együtt fekteti be, ezért a biztosító is érdekelt abban, hogy a lehető legmagasabb hozamot érje el. Ezen biztosítások esetében a biztosító saját elvei alapján fekteti be az eszközöket és a megtakarításokat
A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások
Befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás esetén a biztosító különböző eszközalapokat kínál fel, melyek közül a magánszemély választhatja meg, hogy mely eszközalapokba és milyen arányban fekteti be megtakarításait. Az ilyen döntések meghozatalához a biztosítók az elérhető eszközalapokat minősítik attól függően, hogy az eszközalap mennyire kockázatos, illetve milyen hozamkilátással rendelkezik. A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások nagyobb befektetési szabadságot biztosítanak, és lehetővé teszik magasabb hozamok elérését, ugyanakkor a befektetés kockázatát a magánszemély viseli.
A unit-linked biztosítások között megkülönböztetünk egyszeri és rendszeres befizetésű biztosításokat. Ezek a megtakarítások a nyugdíjba vonulást, a 40%-ot meghaladó rokkantsági fok vagy a nyugdíjkorhatár elérését követően a szerződéstől függően eltérő szolgáltatásokat nyújtanak. Ilyen szolgáltatás lehet élethosszig tartó, vagy határozott idejű, jellemzően havi nyugdíj-kiegészítés, vagy a megtakarítás egészének vagy egy részének egyösszegű kifizetése.
A biztosítás éves befizetéseire szintén igénybe vehető a 20%-os, maximum 130 ezer forintos szja-visszatérítés, mely a megtakarítást gyarapítja, tekintettel arra, hogy az szja-visszatérítést a nyugdíjbiztosítás megtakarításait tartalmazó számlán írják jóvá. Az adókedvezmény maximálás kihasználásához éves szinten 650.000 Ft-os befizetés szükséges.
Ha az életbiztosítás lejár (nyugdíjba vonuláskor), akkor a felhalmozott összeg adómentes, azonban az életbiztosítások tőkén felüli hozama kamatadó köteles (15%), ugyanakkor kockázati kifizetés esetén, azaz baleset vagy halál esetén a kifizetett összeg minden esetben teljesen adómentes, ahogy bizonyos idő elteltével is. Egyszeri befizetésű konstrukciók esetében 3 év elteltével 50%-os, 5 év után 100%-os kamatadó-mentesség jár, rendszeres befizetésű megtakarítások esetében ez 6 és 10 év után érhető el. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében lehetőség van kedvezményezett megjelölésére is, mellyel a biztosított elhalálozása esetén a hagyatéki eljárás mellőzésével akár a törvényes örököstől eltérő rendelkezés is adható.
Amennyiben a biztosított a biztosítást nem tudja, vagy nem akarja már fizetni, viszont a felhalmozott tőkére szüksége van, annak visszavásárlásakor az elért és felvett hozam után a kamatadót pedig a korábban érvényesített szja kedvezményt 20 százalékkal növelten kell visszafizetni.
Július 1-től bevezetett új szabály szerint szociális hozzájárulási adót kell fizetni, amennyiben a megtakarítást e dátumot követően kötik, illetve fizetik be. Az adó hatálya olyan befektetésekre terjed ki, amelyek kamatjövedelemnek minősülnek az SZJA-törvény szerint. Eseti díjaknál, az új rendelet szerint, a július 1-je után befizetett összegekre vonatkozik. A rendszeres díjas életbiztosítások 10 év után mentesülnek a kamatadó és a szociális hozzájárulási adó alól, míg az eseti díjaknál az adómentesség 5 év után lép életbe.
Amennyiben a munkaadó dönt úgy, hogy munkavállalói részére ilyen jellegű biztosítás köt és fizet, a munkaadó által nyújtott hozzájárulás bérként adóköteles.
A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
A nyugdíj-előtakarékossági számla egy olyan értékpapírszámlát jelent, amely a tartós befektetési számlához (TBSZ) hasonlítható, alapesetben azonban csak nyugdíjba vonuláskor férhetünk hozzá a megtakarításunkhoz. NYESZ számla előírt havi megtakarítási összeg nélkül nyitható, csupán a kezdő 5.000 forintos befizetést szükséges teljesíteni, a megtakarításokkal kapcsolatos egyes befektetési döntéseket azonban a magánszemélynek önmagának szükséges meghoznia (értékpapír vásárlásának és eladásának időpontja, devizaváltás). A NYESZ számla lényegét tekintve egy értékpapírszámla nyugdíjcélhoz kötött lejárati határidővel.
Egy magánszemély egyszerre csak egy „elsőrendű” NYESZ számlával (NYESZ-R) rendelkezhet, amelyre az állam által biztosított 20%-os mértékű adó-visszatérítést igénybe veheti. A nyugdíj-előtakarékossági számla adókedvezmény összege maximum évi 100.000 Ft, ezt a maximumot évi 500.000 Ft befizetésével tudjuk elérni.
Nyugdíjcélú felhasználás esetén – és ha a nyitástól számítva már legalább 10 év eltelt – kamatadómentesen vehető fel a megtakarításunk.
Fontos tudni, hogy amennyiben elindítunk egy NYESZ-t, akkor nem a most érvényben lévő, hanem a jövőben érvényes nyugdíjkorhatárra szerződünk. A nyugdíjkorhatár elérésekor úgy vehetjük fel megtakarításunkat adómentesen, ha a számlanyitástól számítva eltelt már legalább 10 év és a pénzfelvétellel egyidejűleg meg is szüntetjük a nyugdíj-előtakarékossági számlánkat. NYESZ esetén nincs lehetőség járadékként, több részletben történő kifizetésre, csak egyösszegű kifizetést kérhetünk.
Ha még nem értük el a nyugdíjkorhatárt vagy ugyan elértük, de nem telt el még 10 év a számla nyitása óta és egy-egy váratlan kiadás miatt szeretnénk igényelni NYESZ számlánk megszüntetését, akkor az összes addig elért hozamra szja és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségünk keletkezik, valamint ezen felül még az addig kapott nyugdíjcélú állami támogatást is 20%-kal növelten vissza kell fizetnünk.
A többi nyugdíj-megtakarítással ellentétben NYESZ esetén nem adható meg haláleseti kedvezményezett, ami azt jelenti, hogy az öröklése hagyatéki eljárás keretében történik.
Reméljük, hogy a nyugdíjmegtakarítások adózásával kapcsolatos cikksorozatunkat hasznosnak találták. Amennyiben befektetéseik adózásával kapcsolatban megbízható partnert keresnek, úgy forduljanak bizalommal a LeitnerLeitner szakértőihez.
Kockázatok a magyar nyugdíjrendszerben – avagy öngondoskodás 1. rész
