Már a 70-es évektől kezdve határozottan kiálltak és tettek lépéseket a bérekben megnyilvánuló diszkrimináció ellen emberi jogi mogalmak és szervezetek. Ennek köszönhetően sokáig érezhető volt a javulás is, de ez a folyamat körülbelül tíz éve lelassult, és azóta nem csökken érdemben a nemek közötti átlagos bérkülönbség az Európai Unión belül. Ezért az Európai Parlament és a Tanács konkrét intézkedéseket kilátásba helyezett. Ennek egyik eszköze a bérek átláthatósága, másrészt az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének gyakorlati meghatározása.

Azok számára, akiknek több különböző államból folynak be bevételeik, több országban vannak befektetéseik, vagy akik a világon utazgatva távolról dolgoznak, a legjobb megoldás, ha global mobility területén jártas szakemberhez fordulnak.

2024-ben újabb mérföldkőhöz érkezett a LeitnerLeitner csoport: február 1-jén megkezdi munkáját a LeitnerLaw Szabó és Társai Ügyvédi Iroda az idén 30 éves LeitnerLeitner irodákkal szoros együttműködésben. Ezáltal a LeitnerLeitner és a LeitnerLaw ügyfelei a jövőben házon belül érhetik el a gazdasági és üzleti ügyekhez kapcsolódó szolgáltatások széles körét a hazai és nemzetközi adótanácsadástól kezdve a könyvelésen, bérszámfejtésen, könyvvizsgálaton, valamint a transzferárazáson át immáron a széleskörű ügyvédi szolgáltatásokig.

2023. január 1-jén a Munkatörvénykönyvének számos szabálya megváltozott, melyek új kötelezettségeket rónak a munkáltatókra, és átalakítják a munkavállalók jogait. Többek között változnak a tájékoztatási kötelezettség szabályai, kibővül az apasági szabadság, bevezetik a szülői szabadságot, illetve pontosítják a munkavállalók rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségeit is.

Ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy munkavállaló Magyarországról, Magyarországon élve dolgozik egy külföldi munkáltató alkalmazottjaként. Ez nemcsak a számítógéphez kötött munkát jelenthet: tulajdonképpen bárki lehet ilyen alkalmazott: kereskedelmi ügynökök, területi képviselők, back office munkatársak. Érdemes áttekinteni tehát, hogy hol kell adózni, milyen szerződést érdemes kötni és milyen pénznemben lehet bért kapni?

Korábbi bejegyzésünkben részletesen bemutattok a koronavírus járvánnyal összefüggésben átmenetileg alkalmazandó munkaügyi és munkavédelmi szabályokat a hozzájuk kapcsolódó adózási könnyítésekkel. Továbbra is csak várakozás övezi a távmunka átfogó szabályozását, ugyanakkor a tavalyi ideiglenes szabályok egy júliusi kormányrendelet értelmében tovább módosulnak.

A koronavírus járvány a munkavégzésre is nagy hatással van. Azon ágazatokban, ahol erre lehetőség nyílik, a munkaadók igyekeznek biztosítani, illetve szélesíteni az otthoni munkavégzés lehetőségét. A tavaszi rendkívüli jogrend erre tág körben lehetőséget biztosított, azt követően pedig megkezdődtek az egyeztetések a rugalmas munkavégzési formák lehetővé tételéről, valamint régóta hallani arról is, hogy az otthoni munkavégzéshez valamilyen rezsitámogatást is bevezetnek. Emellett az otthoni munkavégzés számos kérdést is felvet, elég annak formájára, kereteire vagy a munkavédelemmel kapcsolatos problémákra gondolni.

Az Európai Bizottság 2020. március 30-án új gyakorlati útmutatót adott ki annak biztosítására, hogy az Unión belül ingázó munkavállalók, különösen azok, akik a koronavírus okozta világjárvány megfékezésében kulcsfontosságú szerepet töltenek be, akadálytalanul eljuthassanak munkahelyükre. E munkavállalók közé tartoznak többek között az egészségügyi és élelmiszeripari ágazatban, valamint az egyéb alapvető szolgáltatások terén, például a gyermek- vagy az idősgondozásban dolgozók, valamint a létfontosságú közüzemek személyzete.

A külföldre kiküldött munkavállalók érdekeit kiemelten védő új uniós munkajogi szabályokat fogadtak el, amelyeket a magyar jogba várhatóan 2020. július 30-ig fogják átültetni. Az új szabályozás, a 96/71/EK irányelv vagy más néven a Posting irányelv célja, hogy összehangolja a küldő és fogadó országok munkajogi szabályait és egyenlő munkafeltételeket biztosít a kiküldötteknek is.

A jelenleg hatályos Munka törvénykönyv alapján, ha egy külföldi munkáltató átmenetileg Magyarországon foglalkoztatja a munkavállalót szerződés szerint vagy a külföldi munkáltató magyarországi telephelyén, bizonyos minimumfeltételeket akkor is alkalmazni kell a munkaviszonyára, ha arra egyébként nem a magyar munkajog szabályai irányadók.