A magyar adórendszer számtalan különféle kedvezményt és ösztönzőt alkalmaz a beruházások, a kutatás-fejlesztés, a foglalkoztatás növekedés, a cégstruktúrák átszervezése, valamint a támogatások kapcsán egyaránt.
Jelen blogbejegyzésünkben a 2017. január 1-től elérhető új kedvezményeket gyűjtöttük össze.
Energiahatékonysági és környezetvédelmi eszközberuházások
2017-től lehetőség lesz társasági adókedvezmény igénybevételére az energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése esetén. Ilyenek például azok, amelyek növelik az energiahatékonyságot vagy csökkentik a végső energia-fogyasztást.
Korábban csak a környezetvédelmi célokat szolgáló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházások között volt ilyen lehetőség.
Az új adókedvezmény mértéke az elszámolható költség legfeljebb 30 százaléka (de legfeljebb jelenértéken 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg) lehet, amely mértéket kisvállalkozások 20, középvállalkozások 10 százalékponttal tovább növelhetnek. A kötelező üzemeltetési időszak legalább 5 év, az adókedvezmény igénybevételére pedig a beruházás üzembe helyezése évében vagy az azt követő adóévben és az utána következő öt adóévben van lehetőség. A kedvezmény igénybe vételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen az energiahatékonysági célokat alátámasztó igazolással, amelyről külön jogszabály fog rendelkezni.
Az új adókedvezmény a módosító törvény hatályba lépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások tekintetében és kizárólag a megkezdést követően felmerült elszámolható költségek vonatkozásában vehető igénybe.
Az energiahatékonysági beruházások és a környezetvédelmi célú fejlesztési adókedvezményei a jövőben egymás mellett létező kategóriák lesznek, egyazon beruházásra azonban csak az egyik kedvezményt lehet majd alkalmazni. A két kedvezmény tehát kizárja egymást, köztük választani kell.
Fejlesztési adókedvezmények
Enyhülnek a nagyberuházásokra megszerezhető fejlesztési adókedvezmények feltételei is. A beruházások ösztönzése érdekében kisebb létszám- és bérköltség-növelés lesz kötelező. A jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházások esetében az adózó választhat, hogy legalább 50 fővel vagy a minimálbér háromszázszorosával, a jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházások esetében 25 fővel vagy a minimálbér százötvenszeresével növeli a foglalkoztatását, illetve bérköltségét. A kis- és középvállalkozások legalább 500 millió forint értékű beruházásai tekintetében az előírt követelmény kisvállalkozások számára minimum 5 főre vagy a minimálbér tízszeresére, középvállalkozásnál 10 főre vagy a minimálbér huszonötszörösére csökken. A létszámfeltételek könnyítése a 2017. január 1-jét követően bejelentett (kérelmezett) beruházásokra vonatkozik.
A társasági adó kulcsának 9%-ra csökkentésével párhuzamosan meghosszabbítják majd az újonnan megszerzett fejlesztési adókedvezmények felhasználhatósági idejét. A kedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő 12 adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő 16. adóévben vehető igénybe. Sajnos a hosszabbítás csak a 2017. január 1-jétől benyújtott új bejelentések és kérelmekre lesz érvényes, és nem terjed ki a már megszerzett kedvezményekre. A már megszerzett adókedvezmények felhasználását a 9%-os adómérték miatt újra kell tervezni.
Élőzenei adókedvezmény
A fejlesztési adókedvezményektől független, teljesen új kategóriaként, bevezetik az élőzenei adókedvezményt, melynek mértéke az élőzenei szolgáltatás igénybe vételére fizetett nettó ellenérték maximum 50%-a. Az adót csökkentő tétel ugyanakkor, mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, növeli az adóalapot, vagyis az élőzenei szolgáltatásra kifizetett összeget nem lehet elszámolni költségként. A kedvezmény úgy nevezett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az adókedvezményhez kapcsolódóan a társasági adótörvény új fogalomként vezeti be a vendéglátóhely és az élőzenei szolgáltatás fogalmát.
Adóalap-kedvezmény jár a start-up befektetésekre
Ha valaki úgy nevezett regisztrált korai fázisú vállalkozásokba – vagyis köznyelven a start-upokba – fektet be – ezzel részesedést vásárol, az a befektetés évében és az azt követő 3 évben egyenlő részletekre osztva, adóévenként legfeljebb 20 millió forintig csökkentheti a befektető társaság adóalapját. Az adócsökkentés mértéke nem haladhatja meg a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is) háromszorosát. Az adóalap-kedvezmény alkalmazása esetén azonban, a megszerzett részesedésre elszámolt értékvesztés (legfeljebb az adóalap-kedvezményként érvényesített összegig), annak elszámolása évében növeli az adóalapot. A későbbiekben visszaírt értékvesztés pedig visszacsökkenti azt.
A korai fázisú vállalkozás átlagos állományi létszáma az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóéveiben el kell, hogy érje vagy meghaladja a két főt, amelyből legalább 1 fő kutató-fejlesztő legyen. A kedvezmény további feltétele, hogy a befektető vagy kapcsolt vállalkozása nem lehetett tulajdonosa a start-upnak a szerzést megelőző 3 adóéves időszakon belül. Ez a kedvezmény is úgy nevezett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A minősítés és a regisztrációs eljárás további részleteit külön jogszabály fogja meghatározni.
Új támogatási kedvezmény
A kárenyhítési alapba nyújtott támogatás esetén – a közhasznú szervezetek, a Magyar Kármentő Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatásához hasonlóan – társasági adóalap-kedvezmény vehető igénybe, a kifizetett összeg 50%-áig, a támogatás (juttatás) adóévében.
Kultúra- és sporttámogatások adókedvezményei
A film- és előadó-művészeti támogatások, valamint a látvány-csapatsport támogatásokra fizetett kiegészítő támogatások határidőn túli, de még az adóbevallást megelőző pénzügyi teljesítése esetén az adózó már nem esik el az adókedvezménytől, hanem annak 80%-ára jogosulttá válik. Ha a kiegészítő támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózónak nem kell külön bejelentést tennie az adóhatóság felé, hanem a kifizetések tényét a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában kell bejelenteni az adóhatóság részére. A pótlólagos kiegészítő támogatást a támogatás adóévét követő 90 napon belül, de legkésőbb a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell benyújtani és a határidő meghosszabbítása már a 2016-os adóévben nyújtott támogatásokra is vonatkozik.
A társasági adó kulcsának 9%-ra csökkentésével párhuzamosan, 6 évről 8 évre hosszabbítják a kultúra és sporttámogatások felhasználhatósági idejét, emellett a kiegészítő támogatások mértékét hozzáigazítják az új adókulcshoz. Ráadásul az adókedvezmény igénybevételi idejének meghosszabbítása a korábbi támogatási időszakokra is vonatkozik.
A többszörös költségelszámolás köreinek bővülése
A magyar társasági adórendszer korábban is alkalmazta azt a technikát, hogy amennyiben az állam támogatni szeretett volna bizonyos tevékenységeket, akkor miután a vállalkozás ezt a számvitelben elismert költségeként elszámolta, megengedte, hogy adóalapját is csökkentse ugyanezzel az összeggel, vagyis a ráfordítást többszörösen érvényesíteni lehet az adóban. Alább azokat az eseteket tekintjük végig, ahol ez alkalmazható.
- Kutatás-fejlesztési tevékenység
Korábban a kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsán volt már lehetőség a felmerült közvetlen költségek kétszeres-, illetve bizonyos további feltételek melletti négyszeres levonhatóságára. Ez a rendszer továbbra is fennmaradt, 2017-től azonban újabb tevékenységi területek kerülnek ily módon kedvezményezett helyzetbe.
- Mobilitási célú lakhatási támogatás – dupla költségelszámolás
Ha egy munkáltató a munkahelytől távol élő munkavállalójának támogatást ad lakásbérlésre, vagy a munkásszállás alakít ki, fenntartási, üzemeltetési költségeit fizeti, az elszámolt költségek az adózás előtti nyereség összegéig levonhatóak a társasági adóalapból is.
- Műemlékek utáni kétszeres vagy háromszoros adókedvezmény
A műemlékek, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények karbantartási költségeire adóalap-kedvezmény is érvényesíthető legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-áig. Felújítás esetében a felújítási költség kétszerese vehető figyelembe adóalap csökkentő tételként, ráadásul ez utóbbi nem ütközik az adózás előtti eredmény korlátjába sem, azaz az így keletkező negatív adóalap veszteségként elhatárolható. A kedvezmény érvényesítésére jogosultak lehetnek a tulajdonosok, a pénzügyi lízingbe vevő bérlők, a vagyonkezelők, és a finanszírozó társaságok is. A kedvezmények azonban csak akkor érvényesíthetőek, ha a műemléki karbantartást, illetve felújítást nem hatósági kötelezés alapján végzik. Hasonló háromszoros költségelszámolás érvényesíthető majd a kulturális örökségvédelmi célú beruházásokra vonatkozóan is. Az igénybevételre a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő öt adóévben az adózó döntése szerinti részletekben kerülhet sor. A kedvezmény ráadásul megosztható a kapcsolt vállalkozások között. Olvasson a kérdésről bővebben korábbi cikkünkben!
Kifejezetten kis- és középvállalkozások számára elérhető kedvezmények
2017. január 1-jétől eltörölték a KKV-k ingatlan és tárgyi eszköz, valamint immateriális beruházásait támogató adóalap-kedvezmény korábbi 30 millió forintos értékhatárát. Azok a kis- és középvállalkozások, melyek az adóév utolsó napján is ilyen vállalkozásnak minősülnek, és magánszemélyek tulajdonában állnak csökkenthetik az adóalapjukat új ingatlan, gép, berendezés, jármű, szoftver és szellemi termékek megvásárlására fordított költségeikkel, továbbá az ingatlan értékét növelő felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás költségeivel, miközben ezeket egyszer már el is számolták költségként (dupla költségelszámolás). A kedvezmény korlátja marad azonban, hogy az csupán a társasági adóalap pozitívuma terhére vehető igénybe, tehát továbbvihető veszteséget nem keletkeztet.
Emellett jelentősen bővült a KKV-k beruházási hitelei után fizetett kamatokhoz kapcsolódó adókedvezmény mértéke is. A továbbiakban a kamatok teljes összegével csökkenthető a társasági adó, míg korábban a 2013 előtti kölcsönöknél csak a kamatok 40%-át, a 2014-től fennálló tartozásoknál pedig 60%-át lehetett levonni az adóból. Az adókedvezmény a hitel futamideje alatt addig érvényesíthető, amíg a finanszírozott tárgyi eszköz a vállalkozás könyveiben szerepel. Az éves 6 millió forintos értékhatár 2017-es eltörlésével, már csak az általános korlátokra kell figyelemmel lenni, amely szerint a fenti adókedvezmény az egyébként fizetendő társasági adó 70%-ig érvényesíthető. Mindkét kedvezmény ún. de-minimis támogatásnak minősül.
