A vállalkozások transzferárazásáról rengeteg forrásból szerezhetnek összevethető információkat a hatóságok: a bevallásokból, veszteséges vállalkozások kiemeléséből, az iparági és a hatósági adatbázisokból, az ellenőrzések során kitöltetett kérdőívekből, a nemzetközi adatszolgáltatásokból (CbCR, DAC-6, EoI) és végül, de nem utolsósorban a transzferár-adatszolgáltatásokból. Ezért a NAV egyre könnyebben választja ki ellenőrzésre a kockázatos adózókat, és sokkal hatékonyabb ellenőrzéseket tud lefolytatni.

Folytonosan változó világunkban a gazdaság időszakonként prosperál vagy visszaesik, bizonyos régiók intenzívebben fejlődhetnek, míg mások lemaradhatnak egy-egy környezeti vagy civilizációs válság miatt – gondoljunk csak a járványokra, katasztrófákra vagy háborúkra –, és egyes iparágak is jelentős változáson esnek át például a technológiai trendeknek köszönhetően. A vállalkozások pedig folyamatosan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. E változásokat a transzferár nyilvántartásoknak és az ehhez használt benchmarkoknak is tükrözniük kell.

A transzferár nyilvántartás az adóhatósági ellenőrzés kiindulási alapja, a megfelelő minőségű transzferár dokumentáció segíthet a vállalkozásnak a bizonyításban, és ezzel megóvhatja a vállalkozást a jogkövetkezményektől. Ugyanis már nemcsak a transzferár nyilvántartás hiánya miatt szabható ki 5 millió Ft-os mulasztási bírság, hanem több tíz-száz millió forintra is megbüntethetik az érintetteket a tévesen vagy rosszul elkészített dokumentumok miatt. Ráadásul a nyilvántartások hiányosságai lehetőséget adhatnak arra, hogy a hatóságok az árazást is megkérdőjelezzék, ami akár beláthatatlan anyagi következményekkel is járhat.

A kapcsolt felek közötti ügyletek árazásának kiemelt jelentősége van a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából, amit a NAV adóellenőrzései során szigorúan, nagy részletezettséggel ellenőriz. A jövedelmezőség helyes megosztását a szokásos piaci ár elve alapján szigorúbban vizsgálhatják a hatóságok. Tehát a vállalkozásoknak is nagy gonddal kell foglalkozniuk a transzferárazás adózási kockázatainak feltárásával és kezelésével az adóhatóságot megelőzve!

Ahogy korábbi cikkünkben igyekeztünk felkészíteni olvasóinkat a várható változásokra, most 2024. november 28-án kihirdetett adótörvényeket is áttekintjük, hogy felkészülten várhassák az új évet. A legtöbb változás 2025. január 1-jén lép hatályba, néhány már a kihirdetést követő napon, és egyesek más időpontban, melyeket az ismertetésben feltüntetünk. Cikkünkben kizárólag a főbb módosításokra fókuszálunk, és az átmeneti rendelkezések részleteire nem térünk ki. Amennyiben szeretne többet tudni egyes elemekről, lépjen kapcsolatba kollégáinkkal!

A társasági adózásban a csoportos adóalanyiságot egymással kapcsolt viszonyban álló vállalkozások hozhatják létre a NAV engedélyével, melyet valamennyi leendő csoporttagnak közösen írásban kell kérelmeznie. A 2025-től induló csoportadózással kapcsolatos kérelmeket november 20-ig kell benyújtani.

A Covid-járvány gyökeresen megváltoztatta a munkavégzés helyével kapcsolatos gyakorlatokat, a munkavállalók körében kifejezetten megnőtt az igény a remote vagyis a távoli, otthoni munkavégzés lehetőségére. Ezt a tendenciát csak erősítették a megemelkedett üzemanyagárak, hiszen ha be kell járniuk, a munkavállalók szinte elvárják költségeik megtérítését. Ezzel egybevágnak az Eurostat adatai, mely szerint az Európai Unióban és Magyarországon is jelentősen növekedett az otthoni és a helyfüggetlen munkavégzés aránya az elmúlt években.

Egy – még 2021 decemberében módosított – EU-s irányelv, az EU Public CbCR értelmében a 2024. június 22-ével kezdődő üzleti évtől a multinacionális vállalatoknak, amelyek konszolidált bevétele meghaladja a 750 millió eurót, és több EU-tagállamban tevékenykednek, évente országonként nyilvánosságra kell hozniuk a társasági jövedelemadó adataikat. Ezzel a jogalkotók szeretnének még nagyobb átláthatóságot teremteni, és lehetővé tenni a multinacionális vállalatok adózási stratégiáinak ellenőrzését. A rendelkezés a legtöbb EU-s székhelyű csoportot érinti, valamint sok olyan multinacionális vállalatot is, amelyek székhelye az EU-n kívül van, és leányvállalataikon vagy fióktelepeiken keresztül folytatnak üzleti tevékenységet az Unióban.

Érdemes kihasználni az adóamnesztia által nyújtott lehetőségeket, ha vállalatának más magyar vagy külföldi cégben részesedése van. A felhalmozott nyereség jelentős része adómentesen realizálható. A bejelentett részesedés intézménye ugyanis lehetővé teszi, hogy a bejelentett üzletrész nyereséges értékesítése után ne kelljen társasági adót fizetni, az amnesztia szabály pedig a korábban be nem jelentett részesedésekre biztosít 80%-os adómentességet.

A transzferár adatszolgáltatás minden vállalkozást érint, amely transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett és minden kapcsolt ügyletre kiterjed, amennyiben az adóévben teljesítés történt. Az adatszolgáltatást első alkalommal a 2022. december 31-ét követően benyújtott társasági adóbevallásban kellett teljesíteni. Azok sem feltétlenül mentesültek azonban végérvényesen az adatszolgáltatás alól, akik igyekeztek a 2022. évi társasági adóbevallást gyorsan, 2022. december 31-ig benyújtani annak érdekében, hogy ne kelljen transzferár adatszolgáltatást teljesíteni. Ugyanis, ha 2022. december 31-ét követően ezen bevallásuk tekintetében önellenőrzést nyújtanak be, az önellenőrzés során már esetükben is felmerült az adatszolgáltatási kötelezettség.