Ahogy korábbi cikkünkben igyekeztünk felkészíteni olvasóinkat a várható változásokra, most 2024. november 28-án kihirdetett adótörvényeket is áttekintjük, hogy felkészülten várhassák az új évet. A legtöbb változás 2025. január 1-jén lép hatályba, néhány már a kihirdetést követő napon, és egyesek más időpontban, melyeket az ismertetésben feltüntetünk. Cikkünkben kizárólag a főbb módosításokra fókuszálunk, és az átmeneti rendelkezések részleteire nem térünk ki. Amennyiben szeretne többet tudni egyes elemekről, lépjen kapcsolatba kollégáinkkal!

1. Személyi jövedelemadó

Adóalapkedvezmények

A családi adókedvezmény mértéke két lépcsőben: 2025. július 1-jétől a jelenlegi másfélszeresére, majd 2026. január 1-jétől a kétszeresére fog emelkedni. Ezt és a 25 év alatti fiatalok, valamint az első házasok kedvezményét a külföldi magánszemélyek közül csak az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgárai vehetik igénybe.

Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások

A SZÉP-kártya éves keretösszege 450 ezer forintról 570 ezer forintra nő, és 2025. január 1-jével kialakítják az „Aktív Magyarok” zsebet, melyet szabadidős aktivitásokra lehet majd felhasználni havonta legfeljebb 10 ezer Ft-ig. Továbbá bővül a kártya felhasználhatóságának köre is: a 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025-ben utalt munkáltatói támogatás 50%-a lakásfelújítási célokra is felhasználható lesz jövőre.

2025. január 1-jétől béren kívüli juttatásként adható a 35 év alatti munkavállalóknak lakhatási támogatás 1,8 millió forint éves keretösszegig, amelyet bérleti díjra vagy lakáscélú hitel törlesztésére lehet felhasználni.

Szakszervezetek és a szövetkezetek is adhatnak béren kívüli juttatást (a szakszervezet üdülési szolgáltatás formájában a minimálbér összegéig, a szövetkezet a közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem formájában a minimálbér összegének 50%-áig). Az értékhatárt meghaladó összeg egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.

Adómentes juttatások, bevételek

Az elfogadott adócsomag szélesíti az adómentes bevételek körét:

• a gyermekvállalással összefüggésben elengedett hallgatói hiteltartozás és az előtörlesztés,
• az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári megtakarítás felhasználása lakáscélra 2025-ben,
• a kifizető által fenntartott sportlétesítmény és sporteszközök használatának biztosítása,
• kiemelt sporteseményekre, nemzeti rendezvényekre reprezentációként, üzleti ajándékként adott belépők,
• sportköztestületek juttatásai versenyzésre való felkészülés vagy a versenyzés érdekében,
• az állatkerti belépőjegyek, bérletek adóévenként legfeljebb a minimálbér összegéig,
• az örökségvédelmi hatóság által igazoltan az előírásoknak megfelelően felújított műemlék értékesítéséből származó jövedelem a megszerzését követő 3 éven túl,
• január 1-jéig visszamenőlegesen a hitelesített energiamegtakarításból keletkező jövedelem,
• kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, vagyoni elégtételként kapott összeg, ha az nem jövedelmet pótló kártalanítás, kárpótlás vagy kártérítés, kivéve a felek peren kívüli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíj.

Kamatjövedelem

2025. január 1-től ha egy magyar magánszemély kamatnak nem, de kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet szerez egy nem egyezményes államból, akkor a külföldön megfizetett adó beszámítható, és ha egy magyar kifizetőtől kamatnak nem minősülő kamatjövedelme származik egy nem egyezményes állam polgárának, e jövedelem Magyarországon megadóztatható.

Szellemi termék apportjának adómentessége

2025-től adómentes lesz egy magánszemély szellemi termékének apportja vállalkozásába.

Fizetővendéglátó tevékenység | Airbnb-piacot érintő változások

2025. január 1-jétől maximum 3 ingatlan esetén lehet tételes átalányadózást választani, ha ennél többet, önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint kell adózni. Továbbá a tételes átalányadó éves mértéke lakószobákként 150.000 forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, ahol ezt nem érte el az adó 38.400 forint marad. A NAV minden év január 31-éig honlapján közzéteszi a magasabb adóteherrel érintett települések listáját (2025-ben már január 15-én).

Átalányadózó egyéni vállalkozók

2025. január 1-jétől a 80%-os költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek listáját az ÖVTJ-kódok (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke) alapján határozzák meg.

Bevételszerzés időpontja igénybe vett szolgáltatás esetén

Visszamenőlegesen 2024 január 1-jétől a bevételszerzés időpontja az általános forgalmi adó szerinti teljesítési időpont függetlenül attól, hogy a juttatásról készült-e bizonylat. Vásárolt szolgáltatás esetén (amikor a szolgáltatás juttatója eltér a szolgáltatás nyújtójától) a bevételszerzés időpontja az a nap, amelyen a kifizető megkapta a bizonylatot.

2. Szociális hozzájárulási adó

Tartós befektetési számlán (TBSZ) elhelyezett betétek

A tartós befektetési számlán elhelyezett befektetés idő előtti feltörése esetén felső korlát nélküli szociális hozzájárulási adót kell fizetni a lekötési hozam után, ha a lekötési időszak nem éri el az 5 évet. 3 éven belül 13, 3-5 év között 8%-ot.

A munkaerőpiacra lépők kedvezménye

A 2024. augusztus 1-jétől létesített jogviszonyoknál a kedvezmények érvényesítési időszaka megfeleződik: a szociális hozzájárulási adó alapja már csak a foglalkoztatás első évében csökkenthető max. a minimálbér után számított szociális hozzájárulás összegének 100%-ával, majd a következő 6 hónapban a számított szociális hozzájárulási adó 50%-ával.

Szakirányú oktatás és duális képzés

A 2024. december 31-e után induló képzéseknél a munkáltató egy munkavállalója esetén max. 1 évig érvényesítheti a szakirányú oktatásban vagy duális képzésben résztvevők kedvezményét, ha a diák nála tanul, és a képzés befejezését követő 2. vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.

3. Társasági adózás

Adóalap korrekciók

• A különböző országok jogrendszereiből adódó eltérések miatt előfordulhat, hogy egy magyar és egy külföldi személy ugyanazon tényállás alapján csökkentheti a társasági adóját, és adóelkerülés, valamint a kettős adóalapcsökkentés megakadályozása érdekében 2024. 11. 29-én hatályba lépő módosítás szerint a kettős költség- és ráfordításlevonásokat csak akkor lehet elszámolni csökkentő tételként, ha bevételt is duplán számolták el.
• A veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület és telek után elszámolt értékcsökkenés a társasági adóban is alkalmazható lesz akár már a 2024-re is.
• január 1-jétől elismert költségként, ráfordításként elszámolhatóvá válnak a látványcsapatsportban működő, árbevételének legalább 75%-át sporttevékenységből szerző hivatásos sportszervezet számára adott ingyenes juttatások, ha
  • a támogató éves árbevételének 1%-át nem haladják meg,
  • a juttatás nem a korábban már ismert társasági adóalap- és adókedvezmény keretében történik,
  • a támogató rendelkezik a sportszervezet igazolásával.

Adókedvezményeket érintő változások 2024. 11. 29-től

• Új jogcímen – a sportcélú ingatlanok üzemeltetésének költségeinek kifizetésével – is lehet támogatni a látványcsapatsportokat, ha a jogosult szervezetnek nem volt szüksége vagyonmegóvási intézkedésre.
• Pontosították a 2024-ben bevezetett K+F adókedvezmény alkalmazhatóságának kezdetét: először a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projektre lehet alkalmazni.

Kisvállalati adó (KIVA)

Ha egy KIVA-s cég egyesüléssel vagy szétválással átalakul, 2024.11. 29-től a jogutódok megtarthatják KIVA-s státuszukat, ha az átalakulás során nem valósult meg vagyonátértékelés. A KIVA adóalanyiság ezen esetekben az egyesülés, szétválás napján jön létre, amennyiben a KIVA adóalanyiság feltételei továbbra is fennállnak, és 15 napon belül bejelentik a NAV-hoz.

4. Általános forgalmi adó

M-lapokat érintő változás

Ugyan 2025-től az összesítő jelentésben a bevallás fő sorain továbbra is ezer forintra kerekített összeget kell feltüntetni, az egyes tételeknél a pontos összeget.

Külföldi teljesítési hely esetén levonható előzetesen felszámított adó

2025-től a belföldi adóalanyok a külföldön értékesített termékek és szolgáltatások után is élhetnek az áfalevonási joggal, ha a belföldi teljesítés esetén az ügylet adólevonásra jogosítana.

Az alanyi adómentesség új szabályai

Az alanyi adómentesség lehetővé válik külföldön teljesített ügyletek és távértékesítések esetén is, melyhez külön nyilatkozatot kell benyújtani a NAV-nak. Feltétele, hogy az adóalany értékesítése ne lépje túl az EU értékhatárt (100 000 euró) és az adott országra érvényes belföldi értékhatárt (tagállamonként eltérő, Magyarországon 12 millió forint). Azonban nem használható az import egyablakos rendszer, továbbá az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó nem vonható le, ha a beszerzett terméket vagy szolgáltatást az adóalany olyan értékesítés során hasznosítja, amelynek teljesítési helye egy olyan uniós tagállam, ahol az adózó nem választott adómentességet.

Importáruhoz kapcsolódó adólevonási jog közvetett vámjogi képviselő által

Ha az importáló nem kockázatos adózó, és havi bevallásra kötelezett, az előzetesen felszámított áfa levonási jogát közvetett vámjogi képviselője gyakorolhatja az importált termékek után (ha az importáló nem megbízható adózó, csak partnerellenőrzést követően). Ha az importáló rendelkezik önadózói engedéllyel és a vámügynök megbízható adózó, az említett feltételektől függetlenül is alkalmazható ez az eljárás. A közvetett vámjogi képviselő importonként nyilatkozni köteles az áru részleteiről.

Ingatlan általános forgalmi adója

2025. december 31-ig alkalmazható az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os áfakulcs. Elhúzódó építkezéseknél átmeneti szabály szerint 2030. december 31-ig lehet alkalmazni, ha az építési engedély legkésőbb 2026. december 31-én véglegessé vált, az építést egyszerű bejelentés alapján 2024. szeptember 30-ig bejelentették, vagy az építészetről szóló törvény alapján 2026. december 31-ig tudomásul vették.

Fordított adózás kiterjesztése

2025-től fordított adózás alá tartozik az adóalany-kereskedő által az unió területén levő földgázrendszeren, a rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztül folyó gáz értékesítése, vagyis a belföldi értékesítőké is.

Utólagos árengedmény nyugta alapján

2025. július 1-től a teljesítést követően adott árengedmények (skontó, rabatt, stb.) akkor is alkalmazhatók, ha az ügylethez csak nyugtát állítottak ki. Az adóalap-csökkentéshez a nyugta módosítása szükséges.

Pénzvisszatérítés és adóalap-csökkentés pontosítása

Az adóalap-csökkentési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést nem közvetlenül a termék végső fogyasztójának teljesíti, hanem egy közvetítő félnek.

Az eNyugta rendszer bevezetését 2025. július 1-re halasztották.

5. Globális minimumadó

Világossá váltak a belföldi csoporttagnak vagy képviselőjének adóalanyiságról szóló bejelentésének szabályai. A vállalatcsoport struktúráján kívül fel kell tüntetni a csoporttagok adatait és minősítését (a hozzájuk rendelhető kiegészítő adó részarányát) is. A kijelölt képviselő az összes belföldi csoporttag nevében jár el. A fizetendő kiegészítő adót a törvény 10. mellékletében közölt képlet alapján kell kiszámítani.

A csoporttagoknak elismert belföldi kiegészítőadó-előleget (QDMTT előleg) kell bevallani és megfizetni az elismert belföldi kiegészítő adóval érintett adóév utolsó napjától számított tizenegyedik hónap 20. napjáig. Az előleg összege megegyezik az elismert belföldi kiegészítő adó teljes összegével. Ha kijelölt helyi szervezet nyújtja be az előleg-bevallást az összes magyar csoporttag nevében, akkor ez az összes belföldi csoporttagra vonatkozik, tehát egy bevallást kell benyújtani. Egyelőre téves számítás miatt nem lesznek szankciók.

6. Ágazati különadók, extraprofitadók

2025-től kivezetik a kőolajtermék-előállítók árbevételhez igazodó, az energiatermelők, a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatók és a gyógyszergyártói különadóját, valamint a gyógyszergyártói extraprofitadót, a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-forgalmazók befizetési kötelezettségét, a feldolgozóipari gyártóknak az energiaellátók jövedelemadójának megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, a távközlési pótadót, a szerződéskötés hiányában a bányavállalkozó által fizetendő bányajáradékot és a légitársaságok hozzájárulását.

2025-ben is élő extraprofitadó-terhek: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója és a biztosítók pótadója, melyek bizonyos feltételekkel csökkenthetők az állampapír-állomány névértéknövekményéhez speciális tételeivel. Velünk maradnak még a kiskereskedelmi adó módosított adómértékei, a kőolajtermék-előállító 95%-os különadója, az energiaellátók jövedelemadójának emelt, 41%-os mértéke, a gépjármű-üzemanyag kiskereskedőkre vonatkozó speciális szabályok.

Kiskereskedelmi adó

2025. január 1-jétől a kiskereskedelmi adó alanyaivá válnak azok az online piacteret, platformot üzemeltető belföldi és külföldi szervezetek is, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak eladási felületet. Tehát a platformüzemeltető lesz az adóalany, neki keletkezik adófizetési kötelezettsége a platformon keresztül eladott áruk értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege után. Az adóalap kiszámítására számos részletszabályt tartalmaz a törvény.

Pénzügyi tranzakciós illeték

Hosszú távon is számolni kell a magasabb tranzakciós illeték mértékekkel, hiszen szabályait, átemelték a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvénybe. Megemelték a különböző pénznemek közötti átváltási ügyletek kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékét 0,45%-ra, maximum 20 ezer forintra. A kiegészítő illetéket a tranzakciós illetéken felül kell megfizetni. A kiegészítő illeték vonatkozik belföldi ügyfelek számlái közötti átutalásokra, valamint pénzügyi és befektetési vállalkozások fizetési műveleteire, de a bankkártyás tranzakciókra nem. Átutalásnál 0,45%, de műveletenként legfeljebb 20 ezer forint, míg a készpénzfelvételnél 0,9% felső plafon nélkül.

7. Helyi adók

Műemlékek építményadó mentessége

2025. január 1-től mentesülnek az építményadó alól a műemléknek minősülő ingatlanok a megszerzés évében és az azt követő három évben. A kedvezmény nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél / ingatlan, mely korlát magánszemélyekre nem vonatkozik.

Állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény adómentessége

Az ilyen épületek adómentessége az építmény fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági igazolással is igénybe vehető.

Légi személyszállítást végző külföldi vállalkozó IPA telephelye

Nem keletkezik telephelye és ezáltal helyi iparűzési adó fizetési kötelezettsége annak a légi személyszállítást végző külföldi vállalkozónak, amelynek illetősége szerinti állama részese a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezménynek. A mentesség már a 2024-re is alkalmazható.

Adatszolgáltatás az önkormányzatok felé

A törvény meghatározta az önkormányzatok számára adóztatási szempontból szükséges adatok körét, amelyeket az állami adóhatóság naponta, elektronikusan küld el az önkormányzatoknak.

Megszűnnek a különleges gazdasági övezetek: Göd, Iváncsa, Mosonmagyaróvár és Paks.

Regisztrációs adó

2025. január 1-jétől megszűnik a hibrid és plug-in hibrid gépjárművekre és a hibrid motorokra vonatkozó nulla adómérték, valamint a hibrid és plug-in hibrid gépjárművekre vonatkozó adókedvezmény. A gépjárművek első forgalomba helyezése után fizetendő regisztrációs adó mértéke 2026. január 1-jétől évente az előző évi július havi infláció mértékével emelkedik.

Gépjárműadó, cégautóadó

2025. január 1-jétől a gépjárműadó mértéke évente az előző évi július havi infláció mértékével emelkedik. A 2025. évre vonatkozó adómértéket az adóhatóság 2024. december 15-éig teszi közzé.

A 2024. december 31-ig forgalomba helyezett 5P és 5N környezetvédelmi osztályjelzésű hibrid illetve plug-in hibrid gépjárművek 2026. december 31-ig mentesülnek a gépjárműadó és a cégautóadó fizetési kötelezettség alól.

A cégautóadó mértéke 2025. január 1-jétől az alábbiak szerint változik (nagyságrendileg 20%-os emeléssel kell számolni), 2026. január 1-jétől pedig évente kiigazítják az előző évi júliusi inflációval.

8. Illetékek

2025-től mentesül az öröklési illeték alól a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépület, és az ilyen épületben lévő lakás öröklése. 2025-től a gépjármű és a pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke évente az infláció mértékével növelhető. A 2025-re vonatkozó átértékelt adómértéket az adóhatóság 2024. december 15-éig teszi közzé. Módosul az elsőfokú polgári peres eljárásban fizetendő illetékek mértéke. A kisebb pertárgyértékű, valamint a lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal kapcsolatos perek esetében alacsonyabb lesz a fizetendő illeték. A szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a hátrányosabb anyagi körülmények között élő állampolgárok számára is hozzáférhetőbbé váljon a bírósági eljárás.

9. Adóeljárás

Adategyeztetési eljárás

Az adóhatóság új adategyeztetési eljárást vezet be 2025-től, amire akkor kerül sor, ha az adózó és üzleti partnere eltérő adatokat szolgáltatnak, például az online számlaadat-szolgáltatás vagy a közösségi értékesítések terén. Az adózó köteles a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül elvégezni az adategyeztetést, másként 300 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható.

Jogkövetési vizsgálat

Kiterjesztik a jogkövetési vizsgálat szempontrendszerét, különös tekintettel a transzferárakra a bevallási időszak lezárulása előtt. Az ilyen vizsgálatok határideje 60 nap lesz. A szokásos piaci ár megállapítására irányuló APA-eljárás határideje két alkalommal is meghosszabbítható 90 nappal.

Elektronikus hálózaton való meghallgatás

2025-től az adóigazgatási eljárásban személyes meghallgatásra idézett személyt elektronikus hírközlő hálózaton keresztül is meghallgathatják. Ez kiterjed a munkáltatói jövedelemletiltások esetére is.

Késedelmi pótlék

2025-től az adóeljárásban már érvényes mértékhez igazítják a késedelmi pótlék mértékét az általános közigazgatási rendtartás alapján átadott követelések végrehajtása során.

Mulasztási bírság, bírságok

Törvénybe iktatták, hogy a természetes személy adózók esetében a mulasztási bírság maximuma 400 ezer, míg nem természetes személyeknél 1 millió forint lehet. A foglalkoztatottak bejelentésének, illetve számla- és nyugtakibocsátási, valamint iratmegőrzési kötelezettség megszegése estén kiszabható mulasztási bírság maximális értéke 2 millió forint. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy az adózó az üzletlezárási szankciót bírság megfizetésével kiválthassa, ha az adózó lemond a mulasztást megállapító határozattal szembeni fellebbezési jogáról, és a határozatban előírt határidőig nemcsak a mulasztási bírságot, hanem az üzletzárás helyett fizetendő bírságot is maradéktalanul megfizeti.

Adószám törlése

Az adóhatóság törli annak a vállalkozásnak az adószámát, amely a figyelmeztetés ellenére sem teljesíti az áfa-összesítő nyilatkozat benyújtására, a havi adó- és járulékbevallásra vagy az áfa-bevallásra vonatkozó kötelezettségét 90 napon belül.

Adószám visszaállítása

2025. január 1-től az adóregisztrációs eljárásban kimentési kérelmet lehet benyújtani, ha a megszűnt adózó rendezi az adótartozását. Ezentúl a tagok vagy részvényesek is megtehetik ezt.

Székhelyszolgáltatás

2025. január 1-től a hatóság ellenőrzi, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a nyilvántartásban. Ha nem, akkor felhívja az adózót, hogy a bejelentést vonja vissza, keressen másik szolgáltatót.

Munkáltató is kérhet adóazonosító jelet

Ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó szabályok szerinti külföldi munkavállaló nem rendelkezik adóazonosító jellel, annak megállapítását a munkáltató is kérheti a NAV-tól.

Soron kívüli bevallás

2025-től a csoportos társaságiadó-alanyok megszűnéséről szóló záró adóbevallást a megszűnés utáni 90 napon belül kell benyújtani.

Pénzforgalmi számla nyitásra kötelezettek bővülése

2025 január 1-től a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepének kötelező lesz pénzforgalmi bankszámlát nyitni.

10. Számvitelt érintő változások

Emelkednek a könyvvizsgálati küszöbértékek: jelenlegi árbevételi küszöb 300 millió forintról 600 millió forintra növekszik. Az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai pedig (mérlegfőösszeg 1,2 milliárdról 2 milliárdra, míg nettó árbevétel 2,4 milliárdról 4 milliárd forintra) nőnek, ahogy a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség értékhatára is emelkedik mérlegfőösszegnél 6 milliárdról 10 milliárd forintra, a nettó árbevételnél 12 milliárdról 20 milliárd forintra.

A fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalkozásoknak fenntarthatósági minősítéssel rendelkező könyvvizsgálót kell választaniuk.

Dr. Rácz Nóra rádióinterjúja a magánszemélyeket és a munkáltatókat érintő változásokról

Jancsa-Pék Judit rádióinterjúja a vállalkozásokat érintő változásokról