A 2017. június 19-én kihirdetett legújabb 2017-18-as adócsomagban nem csak a nagyobb adónemeket, de több, kisebb adótörvényt is érintő módosítás is van.

Egészségügyi hozzájárulás (eho)

2018. január 1-től megszűnik az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget (jelenleg 1 millió forint feletti jövedelem esetében az egész jövedelemre 14%-os az adómérték).

Társadalombiztosítás

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2018. január 1-jétől a fogyasztói árindex tervezett növekedésével párhuzamosan havi 7.110 forintról (napi összege 237 forintról) 7.320 forintra (napi összege 244 forintra) nő.

KATA, KIVA

Az egyébként is nagy népszerűségnek örvendő KATA és KIVA adónemekben történő módosítások célja, hogy tovább népszerűsítsék e kisadókat a magyar kisvállalkozók körében. Az idei törvényváltozások javarészt a KATA részletszabályait érintik, mely változások elsősorban adminisztratív jellegűek és céljuk, hogy könnyebbé tegyék ezen adónem választását. Sem a KATA, sem a KIVA mértékét nem érinti a jelen módosító csomag, de ne feledkezzünk meg arról, hogy 2018. január 1-től a korábbi törvénymódosítások értelmében a KIVA 14%-os kulcsa 13%-ra csökken majd.

A hatályos szabályok szerint az év végén 100 ezer forintnyi adótartozást felhalmozó kisadózók kikerülnek a KATA hatálya alól. A mostani módosítás haladékot vezet be ennek rendezésre, ha a vállalkozó az adóhatósági határozat jogerőre emelkedéséig megfizeti a tartozását, és ezt igazolja az adóhatóság felé.

A jelenlegi szabályozás pontosítása értelmében a KATA alany bevételi nyilatkozata a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

Jövedéki adó

A korábban elfogadott új jövedéki törvény nagy részben csak 2017. július 1-től lép hatályba, de a mostani adócsomag máris több pontosítást vezet be ezzel kapcsolatban. Ennek értelmében, a jövedéki törvény általános eljárásjogi háttérjogszabálya 2018-tól az adózás rendjéről szóló törvény lesz, amellyel a jövedéki eljárások további egységesítése valósul meg.

Bevezetik továbbá a fedezetigazolás intézményét, amely a bankgaranciánál kedvezőbb feltételek szerinti biztosítéknyújtásra ad majd lehetőséget. Ennek értelmében pénzügyi biztosítéknak minősül a jövőben az Európai Unió tagállamában, illetve EGT államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia, fedezetigazolás és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény is.

Több, kisebb fogalommódosítást is tartalmaz a jövedéki törvény módosítása. Ily módon pontosítják az ellenőrzött energiatermékek körét, hogy összhangba hozzák az uniós irányelvvel. A kisüzemi sörfőzde fogalmát is módosítják, amely alapján, összhangban az uniós szabályozás által biztosított maximális lehetőséggel, 20 ezer helyett a 200 ezer hektoliterig előállítók tartoznak ide. Pontosítják az elektronikus cigaretta fogalmát is, és a jövőben adófizetési kötelezettség keletkezik az egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék saját felhasználás céljára történő importálása esetén is.

Helyi adók

Az adócsomag új életet lehel az önkormányzatok határozott időre rögzített adóztatási lehetőségeibe. A módosítás szerint az önkormányzat a határozott időszak harmadik évétől növelheti az adómértéket, de csak abban az esetben, ha az önkormányzati adóbevételek jelentősen visszaesnek.

Bevezetik továbbá az előrehozott adó fogalmát, amellyel a jövőbeni helyi adófizetési kötelezettség korábban is teljesíthető, és a később esedékes adóba beszámítandó, azonban vissza nem téríthető. Az előrehozott adóról bevallást kell majd benyújtani, melyben megjelölhető, hogy az melyik később esedékes adóra, adóelőlegre vonatkozik. Ez a bevallás azonban végleges lesz és önellenőrzéssel később sem helyesbíthető.

A cégalapításhoz kapcsolódó adminisztratív feladatok csökkentése érdekében a törvénymódosítás kiterjeszti az egyablakos rendszert az önkormányzati adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettségre is. Ezentúl a cégbíróság új cég alapításakor már nemcsak az állami adóhatóság, hanem a székhely szerinti önkormányzati adóhatóság felé is adatot szolgáltat.

A 2018. január 1-jétől életbelépő új IFRS standardoknak megfelelően a helyi adó törvény módosítja az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adóalanyok esetében a nettó árbevétel meghatározásának szabályait.

A hatályos törvényszöveg önálló nettó árbevétel-fogalmat ír elő a tipikusan nem vállalkozási tevékenységet végző társaságok számára. Esetükben nettó árbevétel a vállalkozási tevékenységből származó bevétel, ezzel összefüggésben egyértelműsítik, hogy az ingatlan-bérbeadási tevékenység is vállalkozási tevékenységnek minősül,

Illeték

Módosulnak a cserét pótló vétel kedvezményi szabályai. Jelenleg az illetéktörvény hatályos szabályai szerint, illetékalap-kedvezmény vehető igénybe, ha magánszemélyek közötti lakáscsere valósul meg, illetve ha a magánszemély lakásvásárlását megelőzően vagy azt követő egy éven belül másik lakását eladja (ún. cserét pótló vétel illetékkedvezménye). A kedvezmény lényege, hogy nem a cserével szerzett lakás forgalmi értéke, hanem a cserével érintett lakások forgalmi értékének különbözete az illetékalap. A módosítás kibővíti ezt a visszterhes vagyonátruházási illetékalap-kedvezményt, így azok a magánszemélyek is az elcserélt lakások forgalmi értékének különbözete után fizethetik meg az illetéket, akik a csereügylet révén magánszemélynek nem minősülő tulajdonostól szerezték meg a lakást.

A vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték, így az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Az illetéktörvény jelen szabályozása nem ad valódi támpontot a forgalmi érték megállapítására. Emiatt pontosításra került, hogy az adóhatóság hogyan és milyen információk alapján állapítja meg az illetékkiszabási eljárás alapját képező forgalmi értéket. Főszabály szerint továbbra is az összehasonlító forgalmi értékadatok alapján kell a forgalmi értéket megállapítani, mely adatok megszerzése érdekében az adóhatóság nyilvántartást vezet a már értékelt ingatlanok vételáráról, forgalmi értékéről és egyéb paramétereiről. Az adóhatóság által megállapított forgalmi értékkel szemben a vagyonszerzőnek lehetősége lesz saját nyilatkozatát is benyújtania.

A hatályos illeték-szabályok szerint a lízingcégnek az ingatlan-szerzése után 2% illetéket kell fizetnie, ha vállalja, hogy az ingatlant két éven belül pénzügyi lízingbe adja és a lízingbeadásról szóló szerződés teljesedésbe megy (bekövetkezik a lízingbevevő tulajdonszerzése). Ha a szerződés nem megy teljesedésbe, akkor a lízingcéget pótlólagos (szankciójellegű) illeték-fizetési kötelezettség terheli. A törvénymódosítás enyhít ezen a szabályozáson és rendelkezik arról, hogy az adóhatóság a pótilletéket nem állapíthatja meg, ha az ingatlan lízingbe adásáról szóló szerződés azért nem megy teljesedésbe, mert a lízingbevevő a szerződés hatályának időtartama alatt meghalt vagy jogutód nélkül megszűnt.

Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságok

A módosító csomag több ponton is érinti a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról („SZIT”) szóló törvényt is. A törvénymódosítás célja a SZIT-ek alapításának és tőzsdére való bevezetésének ösztönzése, ezáltal az ingatlanpiac és a tőkepiacok fellendítése. A törvényváltozás következtében módosulnak a SZIT-ek osztalékfizetésére, működési feltételeire, a vezető állású személyek körére és az idegen forrásokra vonatkozó szabályok.

Továbbra is igaz azonban, hogy az ilyen társaság kizárólag nyilvánosan működő részvénytársasági NyRt formában tevékenykedhet, emellett induló tőkéje legalább 5 mrd forint kell legyen.

Az uniós jognak való megfelelés érdekében is módosításra szorult a jogszabály, az Európai Bizottság megállapította ugyanis, hogy a jelenlegi szabályozás hátrányosan különbözteti meg a más uniós tagállamban bejegyzett ingatlanbefektetési társaságokat, amelyek alanyai a társasági adónak és a helyi iparűzési adónak, a SZIT hatálya azonban nem terjed ki rájuk. A törvény ezért ezentúl az EGT más tagállamában székhellyel rendelkező ingatlanbefektetési társaságokat is magában foglalja.

Számvitel

A számviteli törvény módosításával még egy évvel későbbre, azaz 2019-re halasztják az IFRS-ek kötelező alkalmazásának bevezetését a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek számára.

Innovációs járulék

A könyveit az IFRS-ek szerint vezető adózókra vonatkozóan kiegészül a szabályozás. Az innovációs járulék alapjának meghatározásánál is figyelemmel kell lenni a későbbiekben a helyi iparűzési adóhoz hasonlóan a számviteli rendszerek elszámolásainak különbözőségére. Ezt a szabályt először a 2018-as adóévre kell kötelezően alkalmazni.