A rendkívül összetett hazai és nemzetközi szabályozás miatt komoly adózási kockázatokkal néznek szembe azok a külföldi vállalkozások, akik hosszabb ideig Magyarországon foglalkoztatnak munkatársakat. Különösen igaz ez idén január 1-jétől, amikor megváltozott a társasági adózás szerinti telephely szabályozása. Sokakat érinthet, hogy munkatársaik magyarországi foglalkoztatása miatt tudtuk nélkül már „létre is jött” a magyar telephelyük, ami többek között társasági adózásukat is érintheti.

Cikkünkben az egyedi esetek megközelítéséhez szükséges látásmódot vázoljuk fel, és bemutatjuk a dilemmákat, amelyek helyes eldöntésével csökkenthetjük a kockázatokat.

Dilemmák:

• Keletkezik telephelye a külföldi vállalkozásnak, ha Magyarországon foglalkoztat munkavállalókat? Emiatt kell társasági adót fizetnie a külföldi vállalkozásnak?
• Kell-e fióktelepet alapítani?
• A telephely létrejöttével a transzferár szabályokat betartja-e vállalkozás?
• Hol lesznek biztosítottak a Magyarországon foglalkoztatott munkavállalók?
• Hol kell személyi jövedelemadót fizetni?
• Az áfa szerint létrejött-e a telephely?

Ezek a kérdések merülhetnek fel például, amikor egy külföldi vállalat egy magyar partnerének szállít műszaki berendezéseket, amelyek beüzemeléséhez és üzemben tartásához az ügyfeléhez telepít munkatársakat. Az ő dolguk a értékesített eszközökkel kapcsolatos technikai tanácsadás, a helyes gépkezelési technika betanítása a vevő munkatársai részére. Fizikailag itt dolgoznak, de a külföldi vállalat megbízásából. Amennyiben ez a tevékenység inkább előkészítő, kisegítő jellegű, csökken a telephely létrejöttének kockázata.

Keletkezik-e telephely külföldi foglalkoztatás esetén?

Milyen szempontokat vizsgálhat az adóhatóság?

Mitől függ?

• Milyen szerződés, megállapodás van a külföldi cég és a magyar megbízó között?
• Életvitelszerűen Magyarországon élnek-e a munkavállalók?
• Mióta végeznek munkát a magyar megbízó részére? Gyakorolja-e a magyar megbízó a tevékenységgel kapcsolatos utasítási, ellenőrzési jogokat? Integrálódtak-e a munkatársak a magyar megbízó szervezetébe?
• Használják-e a külföldi cég munkatársai annak a magyar vállalat helységeit, amely számára munkát végeznek? És ha igen, milyen hosszú időn keresztül használják ezeket?
• Előkészítő, vagy kisegítő jellegű a magyarországi tevékenységük a külföldi foglalkoztató fő tevékenységéhez képest?
• Van-e a két ország között kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény?

A társasági adózás 2021. január 1-től érvényes új szabályozása alapján akkor is létrejön a telephely, ha egy 12 hónapos időszakon belül legalább 183 napon keresztül nyújt szolgáltatást egy külföldi cég olyan munkavállaló vagy vállalkozó útján, aki fizikailag és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik. A telephely még akkor is létrejön, ha nem klasszikus munkavállalók végzik a tevékenységet, hanem például a nemzetközi cég által megbízott vállalkozási jogviszonyban álló természetes személyek.

Az adójogi telephely általánosságban olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben, vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja. Ennek létrehozásához nem szükséges tényleges telephelyi forma, nem szükséges a cégjegyzékbe bejegyezni, elég csak bejelenteni az adóhatósághoz és adószámot kell igényelni.

A Magyarország által más országokkal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények felülírhatják a magyar telephely szabályokat. Például a magyar-német egyezmény nem tartalmazza a magánszemélyek tevékenysége révén nyújtott szolgáltatások miatti telephely fogalmat, ezért ilyen esetben nem feltétlenül jön létre a telephely. Ha a tagállamok álláspontja eltérő, az érintettek kölcsönös egyeztetési eljárás kezdeményezhetnek.

Kell-e társasági adót fizetni Magyarországon? Alkalmazni kell-e a transzferár szabályokat?

Ha egy külföldi társaságnak van magyarországi telephelye, akkor az itteni tevékenységből származó árbevétel után társasági adót kell fizetnie. Továbbá, mivel a telephely vagy esetleg a fióktelep és a külföldi anyacég kapcsolt vállalkozásnak számítanak, a transzfer- vagy másnéven az elszámoló árakra vonatkozó elveket és szabályokat is alkalmazniuk kell. Egyéb körülményektől függően az ezekre vonatkozó dokumentációk elkészítése is kötelező lehet számukra.

Célszerű-e, kötelező-e fióktelepet alapítani?

A fióktelep gazdaságilag független, de nem rendelkezik saját jogi személyiséggel, bár a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben felmerülő ügyeit maga intézheti. A fióktelep bármilyen üzleti tevékenységet folytathat, és saját nevében korlátlanul érvényesíthet jogokat, és vállalhat kötelezettségeket. Ha egy külföldi cég hosszabb ideig szolgáltat alkalmazottai révén Magyarországon, tisztább helyzetet teremthet, ha fióktelepet alapít. A fióktelep tevékenységének finanszírozása, az eszközök biztosítása az anyacég kötelezettsége, ahogy a fióktelep kötelezettségeiért is egyetemlegesen felel a fióktelep és a külföldi társaság. Az alapítótőke összegét azonban nem írják elő jogszabályok.

A fióktelep kötelezettségei:

• könyvvezetési kötelezettség a magyar számviteli törvény előírásai szerint,
• magyar éves beszámoló elkészítése, letétbe helyezése,
• az európai unióban székhellyel rendelkezőtársaság éves beszámolóját Magyarországon is közzé kell tenni,
• a társasági, iparűzési és egyéb adók és illetékek fizetése, bevallása, beleértve a munkavállalókkal kapcsolatos személyi jövedelemadót, járulékokat és szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást is;
• rendszeres áfabevallási kötelezettség.

Olvassa el a sorozat többi cikkét is:

Társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási és személyi jövedelemadó – Külföldi cég Magyországon foglalkoztat 2. rész

Mi a helyzet a telephellyel az áfa szempontjából? - Külföldi cég Magyországon foglalkoztat 3. rész