Az idén hatályba lépett transzferár-rendeletet 2026-tól lesz kötelező alkalmazni, de már a 2025-ös adóévre is választható az, hogy 150 millió forint alatti ügyletekre nem kell helyi dokumentációt készíteni.

2025-től egy új transzferár rendelettel búcsúztunk, amelyet az érintettek választása alapján már a tavalyi évre is lehet alkalmazni. 2026-tól azonban már kötelező. Az új szabályok ugyan tartalmaznak könnyítéseket is, de ennél sokkal jellemzőbbek a szigorítások.

Év végén a vállalkozásoknak készülniük kell az üzleti év zárására, és érdemes ilyenkor meghozni a következő évre vonatkozó stratégiai döntéseket is. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat és teendőket, hogy az évzárás a lehető legsimábban menjen.

2025-ben is fókuszban marad a transzferárazás, különösen a határon átívelő konstrukciók és a transzferár adatszolgáltatás ellenőrzése. De az adóellenőrzési célkeresztben helyet kapnak a társasági adót érintő adókedvezmények igénybevételével kapcsolatos szabályok, kiterjed a globális minimumadóra, innovációs járulékra, valamint a foglalkoztatás szabályszerűségének vizsgálatára.

Az adóhatóság minden év elején nyilvánosságra hozza az adott év adóellenőrzéseinek kiemelt célcsoportjait. 

A vállalkozások transzferárazásáról rengeteg forrásból szerezhetnek összevethető információkat a hatóságok: a bevallásokból, veszteséges vállalkozások kiemeléséből, az iparági és a hatósági adatbázisokból, az ellenőrzések során kitöltetett kérdőívekből, a nemzetközi adatszolgáltatásokból (CbCR, DAC-6, EoI) és végül, de nem utolsósorban a transzferár-adatszolgáltatásokból. Ezért a NAV egyre könnyebben választja ki ellenőrzésre a kockázatos adózókat, és sokkal hatékonyabb ellenőrzéseket tud lefolytatni.

Folytonosan változó világunkban a gazdaság időszakonként prosperál vagy visszaesik, bizonyos régiók intenzívebben fejlődhetnek, míg mások lemaradhatnak egy-egy környezeti vagy civilizációs válság miatt – gondoljunk csak a járványokra, katasztrófákra vagy háborúkra –, és egyes iparágak is jelentős változáson esnek át például a technológiai trendeknek köszönhetően. A vállalkozások pedig folyamatosan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. E változásokat a transzferár nyilvántartásoknak és az ehhez használt benchmarkoknak is tükrözniük kell.

A transzferár nyilvántartás az adóhatósági ellenőrzés kiindulási alapja, a megfelelő minőségű transzferár dokumentáció segíthet a vállalkozásnak a bizonyításban, és ezzel megóvhatja a vállalkozást a jogkövetkezményektől. Ugyanis már nemcsak a transzferár nyilvántartás hiánya miatt szabható ki 5 millió Ft-os mulasztási bírság, hanem több tíz-száz millió forintra is megbüntethetik az érintetteket a tévesen vagy rosszul elkészített dokumentumok miatt. Ráadásul a nyilvántartások hiányosságai lehetőséget adhatnak arra, hogy a hatóságok az árazást is megkérdőjelezzék, ami akár beláthatatlan anyagi következményekkel is járhat

A kapcsolt felek közötti ügyletek árazásának kiemelt jelentősége van a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából, amit a NAV adóellenőrzései során szigorúan, nagy részletezettséggel ellenőriz. A jövedelmezőség helyes megosztását a szokásos piaci ár elve alapján szigorúbban vizsgálhatják a hatóságok. Tehát a vállalkozásoknak is nagy gonddal kell foglalkozniuk a transzferárazás adózási kockázatainak feltárásával és kezelésével az adóhatóságot megelőzve!

Kívülállók számára talán úgy tűnhet, hogy az adóhivatal manapság a mágia határait súroló és mentalistákat megszégyenítő módon tudja, hogy kit érdemes ellenőriznie, és egyre biztosabb kézzel választja ki azokat az adózókat, ahol van értelme a vizsgálatnak, és ténylegesen valamilyen hibát, eltérést, ne adj, isten, csalást fog találni. Ennek egyértelmű kárvallottjai mindazok, akik trükközni próbálnak, vagy kellő figyelem és körültekintés nélkül próbálják alkalmazni a szabályokat, és haszonélvezői azok, akik legálisan, szabálykövetőn működnek, hiszen őket nem tartják fel a hosszas ellenőrzési procedúrával, zavartalanul koncentrálhatnak fő tevékenységükre.