Az év végi törvényváltozásokról szóló cikksorozatunk következő részében a vállalkozásokat érintő legfontosabb adózási és számviteli módosításokat gyűjtöttük csokorba.
Társasági adó
A csoportos társaságiadó-alanyokat érintően már idén több új szabály is hatályba lépett az év végi adócsomag hatására. Már a kihirdetést követő naptól (2022.11.24.) ugyanis megszűnik a csoporttagsága annak a csoporttagnak, amely valamilyen megszűnési eljárás alatt áll: a felszámolási, végelszámolási, illetve kényszertörlési eljárás megindítását megelőző nappal (korábban ez az eljárást befejező napon következett be). Az ehhez kapcsolódó eljárási, pl. adóelőleg fizetési szabályokat is pontosítják.
Finomhangolják továbbá a jövedelemminimum számítását, azon belül a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés adóalapnövelő tételként történő számításának módját, ahol az eddigi ’bekerülési érték’ fogalmat a jogalkotó ’könyv szerinti’ érték fogalmára módosítja, amellyel lekövetik a számviteli értékváltozásokat. Ehhez kapcsolódó változás, hogy a kedvezményezett részesedéscsere kapcsán alkalmazott adóhalasztás a jövőben már az értékvesztés elszámolásakor – részlegesen – lejár, nem csak kivezetéskor.
Szintén a kihirdetést követő naptól érvényes több módosítás a vagyonkezelő alapítványok kapcsán. Adómentességben és bevallási egyszerűsítésben részesül a magánszemélyek közötti vagyonjuttatásra irányuló ügyletben a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítvány, ha csak befektetési bevételei vannak.
A törvénybe új fogalomként kerül be a saját jogú nyugdíjas a társadalombiztosítási törvényben használt fogalommal egyezően, hatályba lépése szintén 2022.11.24.
Mindezeken túl az adókedvezményekkel kapcsolatban általános de-minimis szabályok és a válságintézkedések léptek életbe.
Transzferárazás
A 2022-es nyári adócsomag az elmúlt évek hazai transzferárazást érintő legnagyobb jelentőségű és volumenű jogszabály-módosítását hozta el, hiszen jön a transzferár-adatszolgáltatás a társasági adóbevallásban!
Bár a transzferár nyilvántartásokat továbbra sem kell az adóhatósághoz benyújtani a társasági adóbevallással egyidejűleg, ugyanakkor egy új kötelezettség terheli majd a kapcsolt vállalkozásokat: a társasági adóbevallás részeként a szokásos piaci ár meghatározásáról adatot kell szolgáltatni. Ráadásul a naptári éves adózóknak ezt már a 2022-ről szóló bevallásban is várhatóan teljesíteni kell majd.
A helyes tartalommal történő adatszolgáltatás minden vállalkozás számára kulcsfontosságú, hiszen elsődleges célja az adóhatósági kockázatelemzés és ellenőrzésre való kiválasztás lesz.
Mindezek mellett ne felejtsük el a jelentősen emelkedő transzferárazással kapcsolatos mulasztási bírságokat sem, valamint a szigorodó szakmai elvárásokat a transzferár nyilvántartások kapcsán. Ez utóbbiakról korábbi cikkünkben olvashat részletesen.
KIVA
A módosítások a kisvállalati adóban elsősorban jogharmonizációs célúak, valamint egyéb, jogértelmezést segítő és technikai jellegűek.
Módosulnak a KIVA-választásának feltételei: a társasági adó törvény szerinti finanszírozási költségek várható nagysága helyett azt kell majd vizsgálni, hogy a KIVA választását megelőző adóévben várhatóan végrehajt-e társasági adó szerinti kamatlevonás-korlátozás szabályai alkalmazásával történő tao-alap módosítást vagy sem.
Hasonló változás kerül be a kisvállalati adóalanyiság megszüntetéséhez is: ha ugyanis az adózó a társasági adó szabályok szerint kamatlevonás-korlátozás alá esne, vagy a tőkekivonásra, illetve adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések lennének indokoltak, úgy 2023-tól ezek mellett már nem alkalmazhatja majd a kedvező KIVA adózási formát.
Helyi iparűzési adózás
Újra szabályozták a helyi adó egyszerűsített megállapítását, amely könnyebbé teszi majd a jogalkalmazást a jellemzően kisebb vállalkozások számára. A korábbi négy HIPA egyszerűsített adómegállapítási mód helyett jövőre már csak kettő marad, az első a korábbi három egységbe gyúrt változata, a második pedig a KIVA-sokra érvényes.
- Az új egyszerűsített HIPA megállapítási mód alapján adott bevételi értékhatár alatt (25 millió Ft / illetve az SZJA törvény szerint átalányadózóként kiskereskedelmi tevékenység folytatása esetén 120 millió Ft) sávos HIPA adómértéket lehet majd alkalmazni, amely (székhelyük és telephelyük fekvése szerint) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lesz. A bevalláshoz és adófizetéshez kapcsolódó adminisztráció is egyszerűsödik – bár a hatálybalépésnél az átmeneti rendelkezések most még nagyobb figyelmet érdemelnek.
- A kisvállalkozói adósok HIPA alapját a KIVA-alap 20%-kal növelt mértéke adja, melyet szintén be kell jelenteni az adóhatóságnak, de csak a bevallás benyújtására előírt határidőig.
Ezen túlmenően az IFRS-t alkalmazó vállalkozók adóalapjának megállapítására és a szokásos piaci ár adóalapban való érvényesítésére vonatkozó szabályokat korrigálják az igazságos és arányos közteherviselés elvének érvényre juttatása érdekében.
Reklámadó
A jövő év végéig meghosszabbítják a reklámadó fizetési kötelezettség felfüggesztését is, azaz továbbra is él a 0%-os adómérték; amellyel párhuzamosan a társasági adó törvényben a reklámadó kötelezettséggel összefüggő költségekre sem kell adóalap növelést alkalmazni (mint nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek a társasági adó törvény 3. sz. melléklet A/16. pontjában részletezve).
Illeték
Lényeges szigorítást vezetnek be a kapcsolt vállalkozások közti ingatlannak, illetve „ingatlanos” társaság üzletrészének megszerzésének esetében. Már nem lesz elég, hogy a szerző főtevékenysége saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, adásvétele; hanem 2023.01.01-től az előző adóévi nettó árbevételének 50%-a is ezekből a tevékenységből (bérbeadás, üzemeltetés, adásvétel) kell származzon az illetékmentes szerzéshez.
A vagyonkezelő alapítványok kedvezményezettkénti szerzése mentes lesz az ajándékozási illeték alól.
Számviteli változások
Számos helyen pontosítják, kiegészítik, illetve módosítják a számviteli törvényt, itt csak a legfontosabbat emeljük ki.
Átültetik az EU-s számviteli irányelvet módosító 2021/2101/EU irányelv azon rendelkezését, mely két egymást követő beszámolóval lezárt üzleti év vonatkozásában 750 millió EUR-s konszolidált szinten számított árbevételt elérő multinacionális cégcsoportok vonatkozásában a legfelső anyavállalat számára kötelezővé teszi bizonyos társasági adózási információk jelentését, illetve nyilvánosságra hozatalát.
Módosítják a független könyvvizsgáló jelentésének kötelező tartalmát is, ugyanis a könyvvizsgálói záradékban konkrétabban kell alátámasztani, hogy a vizsgált vállalkozó „beszámolója megbízható és valós képet ad-e a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az alkalmazott beszámolási szabályrendszerben foglaltaknak megfelelően, továbbá, hogy adott esetben, a vállalkozó beszámolója megfelel-e az egyéb jogszabályoknak”. A könyvvizsgáló jelentésének ki kell majd térnie a fent írt új, társaságiadó-adó információkat tartalmazó jelentés készítésének esetleges kötelezettségére, és annak teljesítésének vizsgálatára.
