Csökkenő szja-kulcs, késleltetett tao-fizetés, jelentősen módosuló bankadó szabályok – ez csak néhány kiemelt pont a 2016-os változásokból, amelyeket 2015 júniusában hirdettek ki. Több szabály akár már 2015-től alkalmazható.
Két ponton módosult az adózás rendjéről szóló törvény. Egyrészt az EKÁER-rendszerben a kockázatos termékek körénél a mindenkor hatályos vámtarifaszámok irányadók. Másrészt módosították a hatósági ár definícióját, amely ezentúl egy külön miniszteri rendeletben rögzített ár lesz.
2015. április 15-ével léptek hatályba a környezetvédelmi termékdíj legfrissebb évközi változásai, melyek az adókötelezettséggel érintett termékek körét módosították, és az adókötelezettség felülvizsgálatát teszik szükségessé. Egyrészt kibővült az irodai papírok köre: a papírból készült iratrendezőket, dossziékat, iratborító, levélrendező és irattartó mappákat is termékdíj-kötelezettség terheli. Másrészt csökkent a termékdíj köteles elektromos és elektronikai berendezések köre. Ezentúl csak azok a termékek tartoznak ide, amelyeknek nemcsak a vámtarifa száma szerepel a törvény mellékletében, hanem a termék pontos besorolása is.
Már 2015. július 1-től hatályos az a változás, ami a 25 év feletti és 55 év alatti, bizonyos mezőgazdasági munkakörben dolgozó munkavállalók foglalkoztatása kapcsán szociális hozzájárulási adókedvezményt vezet be. Ennek összege a bruttó bér (max. 100.000 Ft) 14,5%-a (vagyis a szociális hozzájárulás effektív mértéke 27% helyett 12,5% lesz). A kedvezmény arányosan igénybe vehető részmunkaidős foglalkoztatás esetén is.
A pénzügyi szervezetek különadója („bankadó”) 2016 januárjától állandó közteherré válik, és jelentős átalakításokon esik keresztül. A hitelintézetek már nem a 2009-es hanem a 2014-es éves beszámolójuk alapján számítják ki bankadó-kötelezettségüket (egyéb pénzügyi vállalkozások, pl. tőzsdék, befektetési vállalkozások számára azonban továbbra is a 2009-es adatok a mérvadóak). Ezen felül folyamatosan csökken majd a hitelintézetek által alkalmazandó adókulcs az 50 milliárd Ft feletti adóalaprészre: 0,31% 2016-ban, 2017-18-ban pedig 0,21% lesz (2015: 0,53%). A törvénymódosítás adócsökkentési lehetőséget, valamint új adóalap-számítást is kilátásba helyez azon hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára, akik a törvényben meghatározott ún. vállalkozói kölcsönök folyósításával támogatták a gazdasági növekedést, és növelték hitelezési aktivitásukat. Ehhez azonban részletesen szabályozott feltételeknek kell megfelelniük és egy bevallást is be kell nyújtaniuk az adóév február 25-éig a vállalkozói kölcsönök állományának változásáról.
Az energiaellátók jövedelemadója kapcsán nem számít már növelő tételnek az állam részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatás (korábban csak az önkormányzatok esetében élt ez a kivételszabály). Visszafizetési kötelezettség nélkül adott egyéb támogatások, juttatások értékével azonban továbbra is meg kell növelni a fent említett jövedelemadó alapját. Ez a változás a 2015-ös adókötelezettségre választás szerint alkalmazható.
A szélessávú internet terjedését kívánja elősegíteni a közművezetékek adójáról szóló törvény módosítása. Eszerint a használatbavételt követő öt évben csökkenthető az adóalap azzal a szakasszal, amelyen olyan hálózatfejlesztést hajtottak végre, ami lehetővé teszi a legalább 100 Mbps sebességű internet hozzáférést. Így a már meglévő hálózatok fejlesztése, ha azt a törvény hatálybalépése után hajtják végre, gyakorlatilag 5 évig adómentessé válik. Továbbá a törvény hatálybalépését követően létesített közművezetékek esetén csak a használatbavételtől számított hatodik év első napján keletkezik adófizetési kötelezettség.
Bár a kormány tervei alapján a nyári jogszabály változások a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulásának állandó közteherré válása irányába mutattak, az Európai Bizottság 2015. július 15-i közleményével felfüggesztette az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása, illetve azok progresszív adóztatásának alkalmazását. A Bizottság a tiltott állami támogatássá minősítés lehetőségét veszi számba és a végleges döntésig mindkét „adó” beszedését felfüggesztette. Ennek jogszabályi alapja a Tanács 659/1999/EK rendelete, amely a 11. cikkben felhatalmazza a Bizottságot a felfüggesztő rendelkezés meghozatalára. Mivel közvetlenül alkalmazható uniós jogi aktusról van szó, a leírtak kötelezőek a tagállamokra nézve. A Bizottság alapvetően nem a kérdéses „adókat”, hanem azok sávos progresszivitását, illetve az ezáltal elért piactorzító hatást kifogásolja, ezért a jövőben ezen adónemek változása várható.
Könnyebbséget jelenthet a háziorvos vállalkozóknak (ideértve a házi gyermekorvosokat, alapellátást végző fogorvosokat, védőnőket), hogy az önkormányzatok rendeletben 2016-tól iparűzési adókedvezményt vagy akár adómentességet írhatnak elő számukra. A kedvezmény vagy mentesség kiszabásának feltétele, hogy a vállalkozási szinti iparűzési adóalap nem haladhatja meg a 20 millió forintot, illetve az adókedvezménynek minden háziorvos vállalkozó számára azonosnak kell lennie. A fentiek szerint megállapított mentesség vagy kedvezmény de minimis támogatásnak minősül.
2016-tól – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – ismét emelkedik majd az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. A 2015-ben hatályos 6.930 Ft 2016-tól 7.050 Ft-ra változik.
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) tekintetében változás, hogy azon kkt.-k és bt.-k, melynek minden tagja kft. vagy rt., nyilvántartási kötelezettségüket 2016-tól csak a számviteli törvény előírása szerint teljesíthetik (2015-ben még az eva szerint teljesítik).
