Manapság sok külföldi befektetéssel rendelkező magánszemély kap levelet a NAV-tól, amelyben meghívják őket, hogy egy úgy nevezett támogató eljárásban való részvételre. Ennek keretében a hatóság a magánszeméllyel szorosan együttműködve szeretne megbizonyosodni arról, hogy a külföldi számlákon tartott befektetések után maradéktalanul megfizették az adót Magyarországon.
Ez bizony sokakat meglep, és talán meg is ijeszt, hiszen legtöbben valóban legjobb tudásuk szerint igyekeztek bevallani és megfizetni az adókat, és nem értik, hogy mi lehet a baj, ami kiváltotta az eljárást. Összeszorult gyomorral várják, hogy mi fog történni, kell-e bármitől is tartaniuk? Sokan azt se értik, hogy egyáltalán honnan tudja a magyar adóhatóság, hogy nekik svájci vagy osztrák banknál, befektetési szolgáltatónál, biztosítónál van számlájuk, befektetésük?
Elsőként lássuk ez utóbbi kérdést! A NAV az adóhatóságok közötti nemzetközi információcsere intézményének keretein belül kap adatokat. Bizonyára sokan hallották már például a DAC (Directive on Administrative Cooperation), FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act (USA), CRS (Common Reporting Standard) rövidítéseket, melyek és más hasonló egyezmények teszik lehetővé, hogy a magyar adóhatóság saját adatok hiányában is ellenőrizni tudja, hogy a külföldön keletkezett és külföldi bankszámlán jóváírt jövedelem után a hazai adót valóban bevallottuk és megfizettük-e. A NAV magyar személyek külföldi adatairól 2015-óta 106 országból kap adatokat, melyeket egyre mélyebben és hatékonyabban elemez. És ha azt találja, hogy az információcsere során kapott információ és az adózó által bevallott jövedelmek között eltérés van, akkor úgynevezett támogató eljárást indít.
A támogató eljárás nem minősül ellenőrzésnek, lényege, hogy a NAV – anélkül, hogy szankcionálna – felkéri az adózót arra, hogy önként adjon magyarázatot az eltérésre, szükség esetén pedig önellenőrzéssel javítsa a hibát. A támogató eljárás során tehát az adóhatóság az adózó bevonásával és aktív közreműködésével keres magyarázatot az általa kapott adatok és az adózó által bevallott jövedelmek közötti eltérésre.
Ugyanakkor sajnos, az információcsere keretében átadott adatok sokszor hagynak kívánni valót maguk után. Vannak esetek, amikor nem pontosak, kumulált adatok vagy akár tizedesvessző elírás van bennük. Ezeket ilyenkor az adózónak és/vagy tanácsadójának kell feltárnia és elmagyaráznia.
A támogató eljárás kétféleképpen végződhet. Egyrészt eredményesen, amikor az adózó és a NAV együttesen rájönnek, hogy mi az eltérés oka. Ha szükséges az adózó önként, önellenőrzés keretében javítja hibáját.
Vagy a támogató eljárás végződhet eredménytelenül is. Lehet, hogy a rendelkezésre álló 30 napos határidőn belül nem lehet kideríteni, hogy mi a külföldről kapott adatok és az adózó által bevallott információk közötti eltérés oka, mert ez idő nem mindig elegendő arra, hogy az adózó a külföldi pénzintézetekkel hosszas levelezésekbe bocsátkozva megszerezze a szükséges igazolásokat és valós jövedelemadatokat. De az eredménytelenségnek számos egyéb oka is lehet: például, hogy az adózó nem reagál a hatóság megkeresésére, vagy nem működik együtt a hatósággal.
Ilyenkor az adóhatóságnak lehetősége van adóellenőrzést indítani, amely több évre is kiterjedhet, és amelyben már szankcionálhat is. Ezért minden érintettnek javasoljuk, hogy ha ilyen megkeresést kap, aktívan vegyen részt az eljárásban, és amennyiben ő maga nem érti, hogy mi az eltérés oka, forduljon szakértőhöz.
Szeretne biztonságban lenni a nemzetközi jövedelemadózás összetett jogszabályi környezetében?
Kérje a LeitnerLeitner munkatársainak segítségét!
Az adókötelezettséget – különösen, ha a jövedelem külföldről származik – számos laikusok számára meglepő szempont figyelembevételével kell meghatározni, ezért minden esetben javasoljuk adótanácsadó bevonását az értékpapírokból származó jövedelmek után fizetendő adó kiszámolásához.
Az ilyen bonyolult helyzetekben Global Mobility Üzletágunk tapasztalt kollégái tudnak minden részletre kiterjedő tanáccsal szolgálni. Hiszen a svájci, osztrák és német befektetési szolgáltatókkal kialakított együttműködésünknek köszönhetően nagy gyakorlatot szereztünk a vagyonos magánszemélyek nemzetközi befektetéseinek adózása terén!
Mire figyeljünk a külföldi számlán lévő értékpapír-jövedelmek bevallásánál, hogy lehetőség szerint elkerüljük a NAV támogató meghívásait?
A külföldi bankoknál, befektetési szolgáltatóknál tartott értékpapírok tranzakcióiból (beváltás, értékesítés) vagy tartásából realizált jövedelmeket is az éves szja-bevallásban kell bevallani 2024-re vonatkozóan 2025 május 20-áig.
Az első – és egyben legnehezebb – feladat annak megállapítása, hogy milyen típusú az adott értékpapír és a realizált jövedelem, ugyanis az értékpapírok igen sokfélék. Leggyakrabban kötvények, részvények, befektetési jegyek vagy letéti jegyek cserélnek gazdát. Az értékpapírok vizsgálatához a nemzetközi értékpapír-azonosító szám és kapott tájékoztató nyújt segítséget. Az értékpapír típusa azért is nagyon fontos, mert ez alapján határozható meg, hogy az adott értékpapírhoz kapcsolódó jövedelem milyen jogcímen válik adókötelessé. Például a részvények után realizált hozam osztalékként, a kötvények után realizált hozam kamatjövedelemként adóköteles, bár mindkettő értékpapír. Különböző tőkejövedelmeket realizálhatunk pl. tőzsdei ügyletek vagy befektetési szolgáltatók révén, ez lehet pl. kamatjövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, csereügyletből származó jövedelem, osztalék, árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci ügylet jövedelme, tartós befektetésekből származó jövedelem, valamint a vállalkozásból kivont jövedelem, melyek meghatározásáról és adózásáról olvashat cikksorozatunkban.
Hazai befektetési szolgáltatóval történő együttműködés során a szolgáltatók a magyar adójogszabályokkal összehangban állapítják meg az értékpapírhoz kapcsolódó jövedelem típusát, sőt bizonyos esetekben még a felmerülő adót is levonják. Így a tranzakciókról általuk kiállított igazolások segítik az adóbevallás megfelelő kitöltését. Befektetési szolgáltató híján azonban mindez a magánszemély feladatává válik.
Ugyanakkor a külföldi befektetési szolgáltatók által kiállított igazolásokat is érdemes minden esetben felülvizsgálni, ugyanis a jövedelem és az adókötelezettség megállapítására vonatkozó előírások országonként eltérőek. Előfordulhat, hogy a külföldi szolgáltató által kiállított igazolás nem a magyar előírásoknak megfelelően tartalmazza a jövedelem típusát vagy a figyelembe vehető bevétel csökkentő tételeket. Pl. árfolyamnyereség besorolás alatt szerepel, ami a magyar jogszabályok szerint valójában kamat és más szabályok vonatkoznak az adókötelezettség megállapítására.
A magyar adóügyi illetőségű magánszemélyeknek a teljes világjövedelmük – nemcsak a munkabérük, hanem például a befektetési hozamok után is Magyarországon kell adózniuk. Az adóügyi illetőségünk pedig abban az államban van, ahol ténylegesen élünk a családunkkal, és többnyire itt is dolgozunk. Lehet, hogy valaki külföldi állampolgár, és Magyarországon él, akkor itt van az adóügyi illetősége, de lehet, hogy magyar állampolgárként él külföldön, akkor pedig ott. Magyarországnak azonban sok országgal van ún. kettős adózást kizáró egyezménye, ami alapján, ha külföldön adókötelezettség alá esik az adott jövedelem, akkor itthon nem, vagy kevesebb adót kell utána fizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban, a különböző országokkal fennálló kettős adózást kizáró egyezmények tükrében, vagy éppen annak hiányában ezek mértéke változhat. A részletekről olvashat cikksorozatunkban.
