Sok cégnél éppen mostanában zárják a 2015-ös évet, és e közben most először kell alkalmazniuk számos új szabályt. Ehhez szeretnénk egyfajta „check list”-et adni cikkünkkel, hogy senki ne feledkezzen el semmiről, és hogy minden kedvező lehetőséget kihasználhassanak az érintettek.

2015-től megváltoztak a minimumadó szabályai. Ha az adózás előtti eredmény vagy az általános szabályok szerinti adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-) minimumot, akkor a kezdő vállalkozásokat és azokat kivéve, akiket elemi kár ért, úgy nevezett minimum vagy elvárt adót kell fizetni. A 2014-es számítások során a minimumadó alapjában még figyelembe lehetett venni az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatásokat. Ez 2015-től már nem lehetséges. Mostantól az összes bevétel és az adóévi tagi hitel növekmény 50%-val növelt összegének 2%-a után kell a minimum társasági adót fizetni. Mindez egyértelműen károsan érinti a kereskedő cégeket, bár a szabályozás indoklása szerint a módosítás célja éppen a nem kereskedelmi tevékenységet végzők hátrányos helyzetének megszüntetése volt.

Persze a vállalkozások dönthetnek úgy, hogy nem fizetik meg az elvárt adót, ilyen esetben egy nyilatkozatot kell benyújtaniuk, de ezzel vállalják az adóhatósági ellenőrzések megnövekedett kockázatát.

A veszteségelhatárolás szabályozása is megváltozott. 2015-től újra „visszatér” az 5 adóéves leírási korlát. Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő 5 adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. Átmenetileg azonban 2014 utolsó napjáig keletkezett veszteség leírható a 2014-es szabályok szerint, de legkésőbb 2025. december 31-ig. Vigyázat: a 2015-ös veszteségek akár el is veszhetnek, ha túl sok a korábbi évek felhalmozott vesztesége!

Elméletileg már 2014-től adókedvezményt lehetett igénybe venni a felsőoktatási intézményeknek adott támogatások után, de a gyakorlatban a többség ténylegesen csak 2015-ben alkalmazta először ezt az adómegtakarítással is egybe kötött új támogatási formát. Ha egy vállalkozás minimum 5 éves tartós támogatási szerződést kötött egy felsőoktatási intézménnyel, az adományt költségként veheti figyelembe, valamint ennek 50%-ával csökkentheti a társasági adó alapját is. A kedvezmény felső korlátja, hogy más adományokkal együtt számítva maximum az adózás előtti eredmény összegével csökkenthető az adóalap; ami gyakorlatilag csak a nyereséges vállalkozásoknak kedvez.

A felsőoktatás támogatása más adományokhoz képest előnyösebb, hiszen a közhasznú szervezetek, alapítványok támogatása esetén 20%, tartós támogatással is csupán 40% az igénybe vehető adóalap kedvezmény mértéke. Míg bizonyos állami alapok: a Magyar Kármentő Alapba és a Nemzeti Kulturális Alapba fizetett támogatások esetén is 50% adóalap-kedvezmény érhető el.

A társaságiadó-kedvezményekhez kapcsolódik az is, hogy 2015-től kétféle rendszerben támogathatja a látvány-csapatsportokat, a filmművészetet és az előadó művészetet. Mivel erre több megoldás is lehetséges, érdemes segítséget kérnie az optimális mód kiválasztásában, melyről bővebben olvashat korábbi cikkünkben is.

Ha csodálatos volt a tavalyi üzleti éve, és ötszörösére növelte eredményét, akkor a növekedési adóhitelt Önnek találták ki! Ugyanis az adózás előtti (számviteli) eredményüket egy éven belül az abszolút érték ötszörösével növelő cégek a növekmény után járó adóterheket (a feltöltési kötelezettséget, valamint az éves adót) halasztva teljesíthetik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy adójukat ugyan a normál szabályok szerint kell megállapítaniuk, azonban ezt halasztva, a tárgyévet követő két adóév során kell megfizetniük. Az adóhitel számítása során nem kell figyelembe venni az osztalék- és kamatjövedelmeket, valamint bizonyos kapcsolt vállalkozástól kapott visszafizetési kötelezettség nélküli juttatásból származó bevételeket. A kedvezményt azonban csak a legalább három adóéve működő, eben az időszakban átalakulással nem érintett vállalkozások vehetik igénybe, ha erről határidőben az adóhatóság részére nyilatkoznak. Ráadásul további szigorú feltételek szerint a növekedési adóhitellel halasztott adó tovább is csökkenthető tárgyi eszköz beruházás és létszámnövelés megvalósítása esetén. Ugyanakkor a még meg nem fizetett adóhitel azonnal esedékessé válik, ha a támogatott adóalanyok társaságiadó-alanyisága megszűnik.

A helyi iparűzési adó területén is van néhány újdonság. A kapcsolt vállalkozások összeszámításánál például figyelni kell a közös ügyvezetésre is, de jó hír, hogy ha nincs adókötelezettség, nem kell adóbevallást benyújtani.

Biztosan sokak számára lesz könnyebbség az is, hogy az innovációs járulék alóli mentességhez szükséges mikro-, kisvállalkozási minősítést kizárólag az adott vállalkozás mutatói alapján kell megállapítani.

Uniós eljárás miatt változtak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj szabályai is, melynek alanyai nem csupán az „élelmiszerláncok”, hanem élelmiszerboltok, cukrászdák vagy éttermek is lehetnek. Újra egységesen 0,1% a díj, melyet főszabály szerint a megelőző naptári év díjköteles árbevételének/bevételének - a népegészségügyi termékadó és jövedéki adó nélkül számított összege alapján kell megállapítani.

Reklámadó szabályozása is módosult 2015. július 5-étől, és sajnos nem biztos, hogy az Ön vállalkozását nem érinti! Ugyanis nem csak a média, de a saját célú reklámozók is alanyai lehetnek az adónak. Elsősorban az adó progresszivitása mérséklődött: már csak 2 sávja van. Ugyanakkor szélesedett az adó alapja, az adómentesség 500 mFt helyett már csak 100 mFt-ig érvényes. Csökkent viszont az adókulcs, amely az elsődleges közzétevői reklámadó alanyok esetében egységesen 5,3% lett. Az új szabályozás nyertesei a 20 mrd Ft adóalap feletti reklámozók, ez alatt a régi szabályok voltak kedvezőbbek. Jó hír azonban, hogy a kapcsolt vállalkozások adóalap összeszámítását csak a 2014. augusztus 15-ét követő szétválás (kiválás, különválás) miatt létrejött kapcsolt vállalkozások esetén kell alkalmazni.

Az új szabályok visszamenőlegesen is érvényesek: 2014-re önellenőrzést lehet végezni a megváltozott adósávok és a kapcsolt vállalkozások újraszámítása miatt. A 2015. évre pedig az adózó döntésétől függően lehet időarányosan érvényesíteni a régi és az új szabályokat. Fontos azonban, hogy 2016-tól az új adósávok már teljes évben érvényesülnek, amely a 2015. évi adóterhek több mint dupláját eredményezik a közzétevői reklámadó kötelezettek többsége számára.

És végül, de nem utolsó sorban ne felejtkezzünk el az évzáráshoz kapcsolódó adminisztrációról sem!

Közeledik a transzferár-dokumentációk elkészítésének határideje is, ami megegyezik a társaságiadó-bevallás benyújtásának tényleges időpontjával. Vagyis legkésőbb május 31-ig el kell készíteni, de ha valaki hamarabb nyújtja be a társaságiadó-bevallását, akkor a transzferár-dokumentációt is előbb kell összeállítania. Csak a nagy értékű ügyleteket kell dokumentálni, a nettó 50 millió forintot el nem érő cégcsoporton belüli tranzakciókról már nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni. Az értékhatárt adóévenként külön-külön kell vizsgálni. Érdemes nagyon odafigyelni erre a kérdésre a szigorú bírságok miatt: adóalap-korrekció esetén 50% a bírság és a jegybanki alapkamat kétszeresével számolt késedelmi pótlékra kell számítani. Dokumentációs hiányosság esetén 2 millió Ft bírság hiányzó vagy hiányos dokumentációnként, mely ismételt hiányosság esetén még több lehet.

Tavaly a számviteli törvény is jelentősen megváltozott, melyről részletesen korábbi cikkünkben olvashat. Ugyanakkor, ha még nem tette meg, tovább ne várjon a számviteli politika, az értékelési-, leltározási-, pénzkezelési szabályzat frissítésével sem.

Az EKÁER szabályzat elkészítése ugyan nem kötelező, de nagyon fontos hiányosságokra mutathat rá. Minden közepes méretet elérő, gyártással vagy kereskedelemmel foglalkozó cégnek érdemes elkészítenie. Ez jó alkalom arra, hogy a rendszer helyességét tanácsadóval ellenőriztessék. Az EKÁER ugyanis felhívhatja a figyelmet az áfával kapcsolatos hibákra és hiányosságokra is, mellyel szintén sok bírságot spórolhat meg.