Előző cikkünkben a befektetéssel kombinált, a cégek által – jellemzően vezetőikre – kötött biztosítások adózási, könyvelési tudnivalóit tekintettük át. Cikksorozatunk második részében az úgy nevezett csoportos és egyéni kockázati/személybiztosításokat vesszük szemügyre hasonló szempontok alapján.
Kockázati/személybiztosítások: Kockázati életbiztosítás esetén, a szerződő díjfizetése ellenében, a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy – a kedvezményezett – részére egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Tágabb, köznapi értelemben az életbiztosítás a biztosított életében bekövetkező eseményekhez, elsősorban halálhoz vagy a szerződésben meghatározott más eseményhez (életkor elérése, házasságkötés, gyermekszülés, nyugdíjazás stb.) kapcsolódik.
Céges kockázati biztosítás: A dolgozó a biztosított, a szerződő cég a kedvezményezett, vagyis a biztosító a cégnek fizeti ki a biztosítási összeget, és a cég ezt tudja továbbadni az érintetteknek. Többnyire határozott időre kötött biztosítás.
Cikkünkben ez utóbbi biztosítások számviteli és adózási vonatkozásában fontosabb/speciális kérdéseket tesszük fel, és próbálunk megválaszolni.
- A biztosítási díj könyvelése vajon elhatárolandó?
Amennyiben a díj eredendően éves díj, akkor nem lehet elhatárolni, a pénzügyi rendezéskor el kell számolni. Ha viszont az éves biztosítási díj tört időszakokra (havi díjakra) osztható a konstrukció alapján, akkor a mérlegfordulónap utánra eső időszakokra jutó díjat el kell határolni.
- Ha bekövetkezik a biztosítási esemény, a cég hogyan számolhatja el a biztosítótól kapott pénzt?
A számviteli törvény szerint a biztosító által fizetett összeget az egyéb bevételek közt kell a cégnek elszámolnia.
- Milyen adóterhekkel tudja kifizetni a cég a biztosítási esemény miatt kapott összeget az érintetteknek?
A dolgozónak (pl. baleset esetén): jogviszonyos jövedelemként, tehát munkaviszony esetén bérként adóztatva kell kifizetni.
A dolgozó hozzátartozójának (pl. halál esetén) alapvetően egyéb jövedelemként lehet kifizetni.
Megjegyezzük, hogy a munkavállaló halála esetén felmerül lehetőségként, hogy az összeget részben vagy egészben kegyeleti ellátásként fordítsa a cég az elhunyt temetési költségeire. A kegyeleti ellátás adómentes, tartalmába pedig beletartozik minden olyan költség, amely a végtisztesség megadásához szükséges.
- A határozott idő lejárta után elszámolható-e a ráfordítás?
A társasági adó törvény szerint a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül. Tehát akár bekövetkezik a biztosítási esemény, akár nem, a ráfordítás elszámolható.
Ki fizeti a révészt jövőre? - Céges biztosítások/megtakarítások változásai 2019