2023-ban a hivatalos május 20-ai szja bevallási határidő szombatra esik, így a bevallási határidő ténylegesen május 22-e, hétfő lesz. Eddig kell elfogadni vagy javítani / kiegészíteni a NAV által elkészített bevallási tervezetet az eSZJA felületén az Ügyfélkapun keresztül belépve. Természetesen azok, akik még mindig papíron szeretnék beadni bevallásukat, ezt is eddig tehetik meg. Ha valaki se nem javítja az elkészített tervezetet, se papíron nem nyújt be bevallást, a számára elkészített tervezet automatikusan elfogadottá, és ezáltal bevallássá válik.
Azonban még azoknak is érdemes belépniük az oldalra, átnézniük a bevallást, akik munkavállalóként dolgoznak, más jövedelmük nincs, és a hatóság megkapta munkáltatójuktól az adatokat, ugyanis láttunk már arra példát, hogy hiba csúszott a munkáltatói adatszolgáltatásba, így a NAV által készített tervezet módosításra szorult. Továbbá mindenkinek érdemes nyilatkoznia személyi jövedelemadója 1+1%-áról, hogy a számára értékes célok érdekében dolgozó civil szervezetek és egyházak ezzel is létfontosságú forrásokhoz jussanak.
Ugyanakkor sokan vannak, akik nemcsak bérből / fizetésből élnek, különböző forrásokból, tevékenységekből szereztek rendszeresen vagy alkalmanként jövedelmet 2022-ben. Ha ezek a jövedelmek nem hazai kifizetőktől (munkáltatóktól, bankoktól, befektetési társaságoktól) származnak, akkor a NAV nem szerzett ezekről tudomást, de ezekkel is ki kell egészíteni a bevallási tervezetet.
Ilyen jövedelmek lehetnek:
- ingatlanokból származó jövedelmek
- Például, ha drágábban eladtunk egy ingatlant, mint az eredeti vételár volt a vásárlástól számított 5 évnél rövidebb időn belül, adót kell fizetni utána. A nyereséget elvileg 15%-os szja terheli, ami az idővel arányosan csökken, ahogy az 5 éves adómentességi határidőhöz közelítünk.
- Ha ingatlanunkat bérbe adjuk egy magánszemélynek, akkor nekünk kell bevallanunk a bérleti díjból származó jövedelmet és annak adóját is.
- ingóságok eladása
Ha az ingóságok eladásából származó jövedelem egy évben meghaladja a kétszázezer forintot, a megszerzett jövedelem teljes összegét be kell vallani, és az adót 30.000 Ft adómentesség felett meg kell fizetni. Ilyen lehet például, ha használt autónkat drágábban adjuk el, mint amennyiért vettük.
- külföldi kifizetőktől származó tőkejövedelmek, ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (tőzsde)
- kriptoeszközökből származó jövedelmek,
- külföldről származó jövedelmek
A tőkejövedelmek, melyeket itt a teljesség igénye nélkül mutatjuk be, adózási adminisztrációja nagyon hasonló. A lényeg, hogy egy adott év folyamán megkapott nyereséget / jövedelmet a következő év május 20-ig kell bevallani és leadózni. A magyar kifizetőktől (pl. banktól, befektetési vállalkozástól) származó tőkejövedelmek alapadatai ugyan bekerülnek a bevallási tervezetbe, de például az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek esetén az adókiegyenlítés összegét már a magánszemélynek kell feltüntetni a bevallásban.
Tőkejövedelmek lehetnek:
- A bankoknál elérhető betéti lekötések, megtakarítások kamata
A kamatként megkapott összeg 15%-át kell személyi jövedelemadóként befizetni, de ezt a pénzintézet levonja tőlünk, s ezért nem is kell foglalkoznunk ezzel a tétellel szja bevallásunkban.
- Nem banknál tartott befektetések
Ha nem banktól kapunk kamatot, hanem például egy magánszemélytől, akkor az már nem minősül kamatjövedelemnek az Szja tv. értelmében. Az ilyen típusú jövedelem ún. egyéb jövedelemként lesz adóköteles, és nekünk kell a 15%-os adót bevallani és befizetni az adóhatóság felé. Továbbá 13%-os szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség is felmerül.
- Befektetési alapok
Bankoknál, brókercégeknél elérhető befektetési alapokból származó nyereségből is levonja a szolgáltató a 15%-os adót.
- Állampapír
Az állampapírok hozama után nem kell adót fizetni.
- Vállalati kötvény
Ezzel szemben a vállalati kötvény hozama után meg kell fizetni a 15%-os személyi jövedelemadót.
- Részvények
A részvényvásárlás két jövedelmi „hozadékkal” párosul: osztalékkal és árfolyamnyereséggel.
Az osztalékból származó jövedelem után is 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni. Az adóbevallásunkban fel kell tüntetni a kapott osztalékot függetlenül attól, hogy a hazai szolgáltatók automatikusan levonják az adókat, és bejelentetik az adóhatóság felé. Ezen kívül, ha a magánszemély éves jövedelme 2022-ben 4,8 millió forint alatt van, akkor az osztalék után plusz szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezik az említett értékhatárig.
Ha magyar szolgáltatótól vásárolunk külföldi részvényt, és az osztalékot fizet, akkor mindig a nettó osztalékot kapjuk meg, mivel a kifizető azonnal levonja az adott országban érvényes forrásadót (itt további vizsgálatot igényel, hogy a forrás államával van-e Magyarországnak ún. kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye).
Amennyiben ez a levont adó kevesebb a magyarországi 15%-os forrásadónál, akkor a különbözettel foglalkoznunk kell. A magyar brókercég automatikusan levonja, és jelenti a különbözetet az adóhatóság felé, de nekünk is szerepeltetni kell a bevallásunkban. Ha azonban külföldi brókercéget bíztunk meg vagy közvetlenül kapjuk a külföldi osztalékot, nincs, aki kezelje a szóban forgó különbözetet, ezt nekünk kell bevallani és megfizetni.
Ha a levont forrásadó meghaladja a magyarországi 15%-os mértéket egyezményes államban lehet próbálkozni az adó visszaigényléssel a külföldi kibocsátónál vagy adóhatóságnál, de sajnos az a tapasztalat, hogy a visszatérítéssel kapcsolatos költségek elviszik a „forrásadó többletet”, vagyis ezt az elérhető összeg és a várható ráfordítások összevetése után érdemes megtenni.
A részvény értékesítésből származó árfolyamnyereséget is a 15%-os személyi jövedelemadó terheli. A lehetséges kedvezmények szempontjából, azonban különbség van a tekintetben, hogy az árfolyamnyereséget a magánszemély ún. ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében éri-e el. Ezen kategória (praktikusan EGT és egyezményes állambeli tőzsdei kereskedés) kedvezőbb szabályok alá esik. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek keretében végzett részvényvásárlásoknál a befektetési szolgáltató tájékoztatja a NAV-ot az árfolyamnyereségből származó jövedelemről és annak adóvonzatáról. Erről a befektetők igazolást is kapnak, melynek segítségével ellenőrizhetik bevallási tervezetüket. Külföldi befektetési szolgáltató esetén vagy befektetési szolgáltató nélkül elért árfolyamnyereség keletkezésekor viszont természetesen nekünk kell kitölteni e jövedelmünkre vonatkozó adatokat bevallásunkban és az adó megfizetése is a bevallással együtt esedékes.
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében lehetőség van egy korábbi időszak veszteségének felhasználására a későbbi nyereség csökkentésére vagy fordítva 2022-es veszteséget fel tudjuk használni 2023-2024-es jövőbeni nyerségek, és ezáltal az adóalap csökkentésére. Ez az úgy nevezett adókiegyenlítés intézménye).
Amennyiben nem ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében vásárolunk részvényt, akkor szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is keletkezik az éves 4,8 millió forint határig 2022-ben. Továbbá adókiegyenlítéssel sem lehet élni.
Eddig azokat a feladatokat tekintettük át, amelyek a NAV számára nem látható jövedelmeink miatt keletkeznek, de lehet, hogy azért kell módosítanunk a bevallási tervezetet, mert évközben nem vettünk figyelembe valamilyen nekünk járó kedvezményt. Ezt még ilyenkor is módunkban áll érvényesíteni! Ilyenek lehetnek a családi adó- és járulékkedvezmény, az első házasoknak, a négygyermekes anyáknak járó kedvezmények, 25 év alattiak kedvezménye és a személyi kedvezmény. Ha a magánszemély egyszerre tagja egészség- és nyugdíjpénztárnak is, arról is nyilatkoznia kell, hogy melyik pénztárba kéri vissza a két pénztárból visszaigényelhető kedvezményt.
Tőkejövedelmek adózása
https://adozasrolerthetoen.blog.hu/2021/03/02/tokejovedelmek_adozasa
Kedvezményekről:
https://adozasrolerthetoen.blog.hu/2021/11/19/amit_a_25_ev_alattiak_adokedvezmenyerol_tudni_erdemes
