Azok számára, akiknek több különböző államból folynak be bevételeik, több országban vannak befektetéseik, vagy akik a világon utazgatva távolról dolgoznak, a legjobb megoldás, ha global mobility területén jártas szakemberhez fordulnak, és őt bevonva határozzák meg az alábbi kérdéseket:
Manapság sok külföldi befektetéssel rendelkező magánszemély kap levelet a NAV-tól, amelyben meghívják őket, hogy egy úgy nevezett támogató eljárásban való részvételre. Ennek keretében a hatóság a magánszeméllyel szorosan együttműködve szeretne megbizonyosodni arról, hogy a külföldi számlákon tartott befektetések után maradéktalanul megfizették az adót Magyarországon.
Az értékpapírokból származó jövedelmek adózásának áttekintését egy összefoglaló táblázattal zárjuk, amely a május 20-án esedékes személyi jövedelemadó-bevallási határidő előtt sokak számára hasznos lehet, és segítséget nyújthat a 2025-ös befektetések tervezésekor, amelyekre azonban bizonyos esetekben új szabályokat kell alkalmazni. Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban és különböző feltételek mellett ezek mértéke változhat.
A tartós befektetési szerződések alapján realizált hozamokra kedvező adózási szabályok vonatkoznak akkor is, ha külföldön veszik igénybe a szolgáltatást, de a külföldi szolgáltatókkal kötött szerződésekből származó hozamokra csak akkor alkalmazhatók a személyi jövedelemadóról szóló törvény tartós befektetésekből származó jövedelemre vonatkozó kedvező rendelkezései, ha az előírt feltételek teljesülnek a szerződés tartalmával, a magánszemély adóhatóság felé történő bejelentésével és a külföldi szolgáltató által vezetett számlával és igazolással kapcsolatban.
A magyar adóügyi illetőséggel bíró magánszemélyek a világon bárhol szerzett jövedelmük után Magyarországon kötelesek adót fizetni, így van ez a külföldi forrásból szerzett befektetési jövedelmekkel is.
Az általános szabály szerint az értékpapírok beváltása, elidegenítése révén szerzett jövedelem az ügylet során szerzett bevétel és az értékpapír megszerzésével, tartásával, illetve elidegenítésével kapcsolatban felmerült kiadások különbözete. Az értékpapírok átruházásakor leggyakrabban az árfolyamnyereségből származó jövedelemre gondolunk, azonban az értékpapír típusától függően keletkezhet akár kamatjövedelem vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem is. Nem mindegy tehát, hogy az ügylet tárgyát képező értékpapírok részvények, kötvények, letéti jegyek vagy például befektetési jegyek.
Közeleg a 2024-es személyi jövedelemadó bevallás határideje, érdemes áttekinteni, hogy milyen forrásokból szereztünk jövedelmet, és hogy van-e ezek után bevallási- és adófizetési kötelezettségünk.
Ahogy korábbi cikkünkben igyekeztünk felkészíteni olvasóinkat a várható változásokra, most 2024. november 28-án kihirdetett adótörvényeket is áttekintjük, hogy felkészülten várhassák az új évet. A legtöbb változás 2025. január 1-jén lép hatályba, néhány már a kihirdetést követő napon, és egyesek más időpontban, melyeket az ismertetésben feltüntetünk. Cikkünkben kizárólag a főbb módosításokra fókuszálunk, és az átmeneti rendelkezések részleteire nem térünk ki. Amennyiben szeretne többet tudni egyes elemekről, lépjen kapcsolatba kollégáinkkal!
Duplázódó családi kedvezmény, lakásfelújításra is felhasználható Szép Kártya, újragondolt adómentességek az energiamegtakarításra, a hulladékbegyűjtésre, a sporttámogatásokra, a sport-, kulturális- és állatkerti belépőkre, munkáltatói adómentesség a kiemelt sport- és nemzeti eseményekre, a diákhitel támogatásokra. Cikksorozatunk első részében a Parlament előtt fekvő adótörvény-módosítások magánszemélyekhez, személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó változtatásait vesszük sorra.
A Covid-járvány gyökeresen megváltoztatta a munkavégzés helyével kapcsolatos gyakorlatokat, a munkavállalók körében kifejezetten megnőtt az igény a remote vagyis a távoli, otthoni munkavégzés lehetőségére. Ezt a tendenciát csak erősítették a megemelkedett üzemanyagárak, hiszen ha be kell járniuk, a munkavállalók szinte elvárják költségeik megtérítését. Ezzel egybevágnak az Eurostat adatai, mely szerint az Európai Unióban és Magyarországon is jelentősen növekedett az otthoni és a helyfüggetlen munkavégzés aránya az elmúlt években.
