A reklámadó a magyar adórendszer talán legvitatottabb adóneme európai szinten is, melynek története újabb fordulópontjához érkezett. Ismét változnak a szabályok, adó-visszatérítés, de a milliárdos bírság lehetősége is benne van a pakliban! A legújabb módosítások 2017. május 26-án és július 1-jén léptek hatályba, de nem szabad azonban elfelejtkezni a már 2017. január 1-jétől érvényben lévő szankciókról sem.
Kalandos utóélet a viharos bevezetés után
A reklámadóról szóló törvényt rendkívüli gyorsasággal vezették be 2014 nyarán. Ráadásul a hatályba lépést egy szinte azonnali módosítás augusztusra halasztotta, úgy hogy az érintetteknek már abban a hónapban teljesíteniük kellett kötelezettségeiket, miközben számos ponton maradtak bizonytalanságok. A reklámot közzétevőket sújtó adóteher ráadásul nem csak túlzott volt, hanem meglehetősen szelektív is, amely az Európai Unió Bizottságának tiltott állami támogatással kapcsolatos vizsgálatát eredményezte. A reklámadó 2014 év végén bekövetkezett módosításának bevezetése előtt a reklámok megrendelőinél is súlyos adminisztrációs és adózási terheket okozott.
A 2014-es év vége hozott hideget és meleget is a reklámadóztatásban. Bár a nyilatkozatháborúban némi tűzszünet következett, hiszen az év végi változások a megrendelők széles körénél könnyítettek az adókötelezettségeken. Ugyanakkor a közzétevői reklámadó-kötelezettség felső kulcsának 40%-ról 50%-ra történő emelése tovább feszítette a húrt a megcélzott, végül a számok alapján is egyértelművé váló egyetlen médiaszereplőnél.
2015 nyarán az európai nyomásnak engedve ismét jelentős változásokon ment át a jogszabály, melynek hatására jelentősen kibővült az érintettek köre. A változások azonban kizárólag az Unió által kifogásolt rendelkezéseket érintették, és azokat sem teljes körűen, ezért nem adtak megoldást a szakma által vitatott visszásságokra.
A 2015-ös nyári változások az adókulcsok normalizálódásával akár megnyugvást is hozhattak volna a közzétevői és a megrendelői adóalanyok körében egyaránt, azonban az Európai Bizottság nem elégedett meg a hazai lépésekkel, és vizsgálatát lezárva megállapította a progresszív adóztatás tilalmát. Mindennek hazai lekövetését látjuk az idén nyáron két lépcsőben életbe lépő módosításokban.
A reklámadó továbbra is fennmarad tehát. Úgy tűnik, hogy az eredeti a cél – hogy e jövedelmezőnek tartott ágazat az átlaghoz képest nagyobb mértékben járuljon hozzá a közterhekhez – töretlenül megmaradt. Ennek érdekében akár nemzetközi konfliktusokat is hajlandó vállalni az állam. E tekintetben érdemes megemlíteni a reklámadó törvény változásaival párhuzamosan változó reklámtörvényt, valamint a reklámhordozók 2018-tól bevezetni tervezett helyi adókötelezettségét.
Nem szabad továbbá elfelejtkezni a 2017. január 1-jétől már érvényes szabályokról sem. Ugyanis a nemzetközi hátterű hazai vállalkozások csoportszintű marketing részlegei számára is kötelező lehet a reklámadó alanyaként való bejelentkezés, és a nyilatkozatok hiánya miatt akár 1 milliárd forintnyi mulasztási bírságot is kiszabhatnak rájuk, és ezt nagyon gyorsan, egy hét alatt is el lehet érni. Hogy ez hogyan lehetséges korábbi cikkünkben fejtettük ki részletesen. Ezeken a nagyon szigorú szankciókon a most hatályba lépő új szabályok sem változtatnak.
A 2017-es nyári változások hatása a reklámközzétevőkre
A reklámadó tehát továbbra is fennmarad, azonban a múltra vonatkozóan az elsődleges-közzétevői adókötelezettséget kinullázzák, a jövőre vonatkozóan viszont egységesen 7,5%-ra állítják be. A 100 millió Ft alatti közzétevők pedig úgy nevezett csekély mértékű támogatás keretében mentesülhetnek majd az adó alól.
A törvény szövegezése azonban ismét számtalan kérdést vet fel. Ezért cikkünk írása során konzultáltunk az adóhatósággal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal.
Bár a 0%-os egységes adókulcsot, csak 2017. január 1. és június 30 közötti időszakra vezetik be, az uniós határozat értelmében a korábban megfizetett adók mind visszajárnak. Ezt a jogszabály adókulcsváltozás nélkül úgy rendezi, hogy a 2017. június 30-ig lezárult adóévekre bevallott és megfizetett adót túlfizetésnek minősíti, valamint a korábban meg nem fizetett adót sem kell már befizetni. A gyakorlatban a túlfizetést az adóhatóság fogja rendezni, az adófolyószámlákon jóváírni. Ennek érvényesítéséhez tehát nem szükséges önellenőrzést végezni, a túlfizetésként jelzett adót szabadon fel lehet használni, kiutalást lehet rá kérni, vagy átvezettetni másik adónemre.
Emellett hatályát veszti a saját célú reklám közzétételével kapcsolatos elsődleges reklámadó kötelezettség is. A jogszabály szövege alapján ennek hatálya a kihirdetést követő nap, azaz 2017. május 26-a lenne, azonban a hatóság szóbeli tájékoztatása alapján ennek életbe lépését a teljes adóévre vonatkozóan, visszamenőlegesen is kiterjesztően értelmezik.
A most visszajáró adót egyéb bevételként kell majd könyvelni, ami adómegtakarítást eredményez, ha figyelembe vesszük az időközben lecsökkent társasági adó kulcsot.
Mindemellett, a másodlagos-megrendelői reklámadó-fizetési kötelezettséget a mostani változások továbbra sem érintik, esetükben a reklámadó megmarad 5%-osnak, melyet csak a havi 2,5 millió Ft-os értékhatár felett kell megfizetni.
Milliárdos bírság?!
Ahogy ezt már jelen anyagban és korábbi cikkünkben is jeleztük magyarországi reklámadó bejelentkezés és nyilatkozattétel elmulasztása szigorú bírsággal járhat. A részletekről korábbi anyagunkból tájékozódhatnak az érintettek, itt csak röviden emlékeztetünk rá.
Tehát azoknak a külföldi vállalkozásoknak, melyek még nem regisztráltak hazánkban az adóhivatalnál, reklámközzétevői tevékenységük megkezdését követően 15 napon belül be kell jelentkezniük. Ennek elmulasztása miatt már az első felszólításkor 10 millió forintos mulasztási bírság járhat, amely minden alkalommal – akár naponta – megháromszorozódik. A bejelentkezés és a nyilatkozatok hiánya miatt kiszabott büntetések egy hét alatt elérhetik az 1 milliárd forintot. A bejelentkezésüket elmulasztó külföldiek esetén az adóhatóság meg fogja becsülni, és kiszabja a fizetendő reklámadót, melynek összege törvényi szabályozás szerint 3 milliárd forint. Az adóalany felelőssége lesz a törvényi vélelem megdöntése és a helyes adókötelezettség ellenbizonyítása.
Ugyan a szabályozás a globális közösségi és kereső oldalakat – pl. Facebook, Google – kívánja adófizetésre szorítani, de azok a nemzetközi hátterű hazai vállalkozások, melyek külföldről is végeznek magyar reklámtevékenységet, is érintettek lehetnek: például azok, akik marketing kiadványaikat egy külföldi leányvállalatuknál készíttetik el. Így mindenki jobban jár, ha bejelentik az érintett külföldi tagjaikat az adóhatósághoz, mert a fenti szankciók csak így kerülhetőek el biztosan.
Bár a kötelezettségek kikényszerítésére vonatkozó szabályokat csak 2017. január 1-jétől vezették be, a vonatkozó kötelezettségek, mint bejelentkezés és nyilatkozattétel már a reklámadó 2014-es bevezetése óta fennálló kötelezettségek, melyeken az idén nyári módosítások sem változtatnak. Így tényleges adófizetési kötelezettség nélkül is komolyan kell venni az adminisztratív kötelezettségeket is. Az érintetteknek javasolt utólag is bejelentkezni az adóhatósághoz, melyben a LeitnerLeitner készséggel áll rendelkezésre.
További részleteket korábbi blogbejegyzésünkben találnak.
