Növekvő összegű adóbírságokat, emelkedő tranzakciós illetéket, megmaradó pénzintézeti extraprofitadót hoznak a legfrissebb adózási változások. Emellett új kedvezményekkel is támogatják a frissen munkaerőpiacra lépőket, legyenek akár magyar vagy a szomszédos ukrán, szerb állampolgárok. A 2024. július 8-án kihirdetett szabályokat a veszélyhelyzet ideje alatt kell alkalmazni, ugyanis a módosítások indoka az Ukrajnát sújtó fegyveres konfliktus és humanitárius katasztrófa, célja pedig a magyarországi következmények elhárítása és kezelése.

Duplázódó adóbírságok

2024. augusztus 1-jétől szigorúbb szankciókat alkalmazhat a NAV az adózás rendjéről szóló törvény friss módosítása szerint:

• Az általános mulasztási bírság összege természetes személyek esetén 200 ezer forintról 400 ezer forintra növekszik, nem természetes személyek esetén pedig 500 ezer forintról 1 millió forintra nő.
• Be nem jelentett foglalkoztatott esetén a jelenlegi 1 millió forint helyett 2 millió forintos bírságra számíthat a foglalkoztató.
• Számla vagy nyugtaadási kötelezettség megszegése (vagy iratmegőrzési kötelezettség nemteljesítése) esetén az adózóra a jelenlegi 1 millió forint helyett akár 2 millió forintos bírság szabható ki.

Új kedvezmény a szociális hozzájárulási adóban

Kibővül a munkaerőpiacra lépőkre való tekintettel a munkáltatóknál érvényesíthető adókedvezmények köre, amely a Magyarországgal határos, nem EGT-államok (ukrán és szerb) állampolgárokra is vonatkozik.

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmény azon magánszemélyek után érvényesíthető, akik a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkeztek biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal, melybe nem kell beleszámítani a gyermekek ellátásával kapcsolatos időszakokat (például a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszakát), valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát.

A részkedvezmény összege az alábbiak szerint alakul:

• a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után megállapított összeg 100%-a,
• a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában pedig legfeljebb a minimálbér 50%.

A kedvezmény rendelkezéseit a 2024. augusztus 1-jétől létesített munkaviszony esetében lehet alkalmazni.

Jelentősen emelkedő pénzügyi tranzakciós illeték

Várhatóan drágulnak majd a banki átutalások költségei, hiszen jelentősen, másfélszeresére nő az átutalások és a készpénzfelvétel tranzakciós illetéke is. Bár a lakossági ügyfelek esetében a pénzügyi terhek növekedésének megakadályozása érdekében díjemelési stopot is bevezetnek a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségeknél, amelynek értelmében 2024. december 31-ig közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók egyoldalú díjemelést. Ez a korlátozás ugyanakkor a nem lakossági ügyfelekre nem terjed ki, tehát a társaságok esetén a díjak átterhelésére már idén is van lehetőség.

A tranzakciós illeték tételek 2024. augusztus 1-jétől az alábbiak szerint változnak:

• általános esetben (ideértve az értékpapír tranzakciókat is) az illeték mértéke 0,45%-ra emelkedik (most 0,3%), de fizetési műveletenként legfeljebb 20.000 forint lehet (ez utóbbi 10.000 forintról emelkedik);
• készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9%-ra emelkedik (most 0,6%);
• a lakosság számára a készpénzfelvétel havi kétszeri, összesen maximum 150 ezer forintig továbbra is ingyenes marad, de a bankoknak erre a részre is be kell fizetniük az illetéket az államnak;
• a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határ 2,5-szeresre emelkedik, azaz a jelenlegi 20.000 forintról 50.000 forintra tranzakciónként.

Továbbá 2024 október 1-jétől bevezetésre kerül egy kiegészítő illeték is a konverziót tartalmazó ügyletek esetén, amely a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő:

• magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli azokat az ügyleteket, amelyek a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaznak (ideértve a deviza swap-ügyleteket is);
• a kiegészítő illeték mértéke – az általános tranzakciós illetéken felül – tranzakciónként 0,45%, és szintén a 20.000 forintos limit mellett;
• az általános szabályoktól eltérően, ez a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetés alapnak vezetett számla terhére megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre;
• a bankkártyák esetében tételes illeték van érvényben, ami érintéses bankkártyák esetében 500 forint évente, míg egyéb bankkártyáknál 800 forint – ezek nem változnak.

Védelmi hozzájárulás sújtja a bankszektort

A védelmi hozzájárulás néven emlegetett új teher a pénzintézetek számára a korábbi különadók összegét foglalja magában, a megemelt tranzakciós illetéket, a devizaügyletekre újonnan bevezetett kiegészítő illetéket, valamint a számlavezetési és kártyahasználati díjakra vonatkozó árstopot. A bankadó mértéke ugyan nem változik, azonban minden olyan banknak meg kell fizetnie, ami nem növelte a teljes állampapír-állományát. Továbbá az EU-s vállalások ellenére nem csökken idén sem az eredetileg két évre (2021 és 2022) bevezetett extraprofitadó.

Az intézkedések tovább növelik a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó Fintech szolgáltatók szabályozói előnyét, a Magyar Bankszövetség kritikája szerint. Az extraprofit adó, bankadó és ATM telepítési előírások ezekre a szolgáltatókra ugyanis továbbra sem vonatkoznak, míg a szigorodó tranzakciós illeték szabályok is csak korlátozottan érvényesíthetők velük szemben.