Kamatjövedelem alatt a személyi jövedelemadózás szempontjából nem mindig ugyanazt értjük, mint amikor a hétköznapokban használjuk a „kamat” kifejezést. Az adókötelezettség helyes megállapításához érdemes azonban tisztában lenni a pontos fogalmakkal, az adómentesség eseteivel és a veszteség elszámolásának lehetőségeivel is. Négyrészes cikksorozatunkban a magánszemélyek befektetéseiből származó jövedelmek – kamat, árfolyamnyereség, tőkejövedelmek, tőkepiaci ügyletek, tartós befektetési és nyugdíj-előtakarékossági számlák – adózását vesszük górcső alá.
Ez a rész a kamatjövedelmekkel foglalkozik. A személyi jövedelemadózás szempontjából kamatnak minősül a bankbetétek, a takarékbetétek kamata, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozama és a befektetési jegyek kereskedelméből származó árfolyamnyereség is. Továbbá idesoroljuk a biztosítói teljesítésből (kivéve az adómentes vagy más jogcímen adóköteles biztosítói teljesítést) származó, a befizetett díjat meghaladó összeget is (nem minősül ilyennek a kockázati biztosítás díja).
Kamatjövedelemként kell kezelni a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvény szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esedékes kamatát és/vagy hozamát, valamint a beváltásakor, visszaváltásakor, átruházásakor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított részt – kivéve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőzsdén (Európai Gazdasági Térség vagy Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállam tőzsdéjén) történő átruházását. A kamatjövedelem az eladási/visszaváltási ár, valamint a megszerzésre fordított és a járulékos költségek összegének különbözete.
Érdemes tudni, hogy nem terheli adókötelezettség a magyar állam által 2019. május 31. után kibocsátott, a lakosság részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelmet.
Továbbá nem minősülnek kamatjövedelemnek a következők:
- A kollektív befektetési értékpapírnak tőzsdén történő átruházásából származó jövedelem, amelynek adókötelezettségére az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó szabályok vonatkoznak.
- Az alternatív befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek hozama, amely osztaléknak minősül.
- A zárt körben kibocsátott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében sem a kamatfizetésre, sem megbízásos ügyletre tekintettel nem alkalmazhatóak a fenti kamatjövedelemre vonatkozó szabályok. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell megállapítani.
- Nem minősül kamatjövedelemnek továbbá a tartós befektetési számlán és a nyugdíjelőtakarékossági számlán tartott értékpapírok hozama. Az ilyen értékpapírok hozamára a tartós befektetési számlára és a nyugdíj-előtakarékossági számlára vonatkozó rendelkezések az irányadók.
- A kamatjövedelem tekintetében általános esetben nem ad lehetőséget a törvény veszteségelszámolásra, így a kamatjövedelemre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó értékpapírok – pl.: tőzsdén kívüli kereskedelemben értékesített, visszaváltott kollektív befektetési értékpapírok, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – révén elért veszteség nem érvényesíthető a más értékpapírokból szerzett kamatjövedelemmel szemben.
A kamatjövedelmek után 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni. Amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik, akkor az adót a kifizető vonja le, ezért azt az adózónak nem kell bevallásában feltüntetnie, és további adófizetési kötelezettsége sincsen. Kifizető hiányában a magánszemélynek kell az adót bevallania és megfizetnie az éves személyi jövedelemadó bevalláskor.
Ez felmerülhet akkor is, ha a kifizető több vagy éppen kevesebb adót fizet meg, mint amit jogszabály szerint, az összes információ birtokában kellene; vagy akkor, ha a kamatjövedelem külföldről származik. A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, és az MNB hivatalos, a megszerzés időpontjában – azaz a pénz jóváírásának napján – érvényes devizaárfolyamán forintra átszámítva kell megfizetni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyamlapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az átszámításhoz figyelembe venni.
A kamatjövedelmeknél érdemes felhívni még a figyelmet arra, hogy a tagi kölcsönök kamata adózási szempontból nem minősül klasszikus kamatjövedelemnek, hanem az az összevont adóalap részeként egyéb jövedelemként jóval magasabb közteherrel adózik. A jelenleg hatályos, 2020. július 1-től érvényes szabályok értelmében a magánszemélynek a 15,5% szociális hozzájárulási adó mellett a jövedelem 87%-ra, mint adóalapra kell felszámítania és megfizetnie 15%-os szja-t.
