A vállalkozások többféleképpen is eljuttathatják adományaikat a rászorulóknak. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezek különböző adófizetési kötelezettségeket vonnak maguk után. Különösen érdekes lehet ez a kérdés most, amikor a 2022. május 25-én kihirdetett vészhelyzet új lehetőségeket nyit meg.

Támogatás közhasznú szervezeten keresztül

Amennyiben egy vállalkozás közhasznú szervezeteken keresztül szeretné eljuttatni az adományokat a rászorulóknak a juttatás társasági adó tekintetében elismert költség lehet, és az áfatörvény alapján adómentes. Ehhez azonban szükséges, hogy a cég rendelkezzen a közhasznú szervezet igazolásával, amely tartalmazza az átadott eszközöket, és a szervezet közhasznú minősítését is.

Támogatás közvetlenül a magánszemélynek

Ha egy adóalany közvetlenül magánszemélynek juttat adományt, ez adóköteles lesz.

• A cég által az adományozásra szánt eszközök beszerzésekor a felszámított áfa nem vonható le, mert nem a vállalkozás adóköteles tevékenységéhez szerezték be az eszközöket.
• A társaságiadó szempontjából az eszközök könyv szerinti értéke növelni fogja az adóalapot. Ennek az az oka, hogy nem tekinthető elismert költségnek az eszközök közvetlenül a magánszemélyekhez való juttatása.

Az adófizetési kötelezettség megállapításakor fontos tényező az is, hogy az adományokat külföldi vagy belföldi illetőségű magánszemély kapja.

• Ha juttatás belföldi illetőségű személyekhez kerül, személyi jövedelemadót kell fizetni. Ez esetben a vállalkozásnak a juttatásra eső személyi jövedelemadó előleget le kell vonnia, és igazolást adni erről a magánszemélynek. Ezen kívül pedig meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót is.
• Amennyiben külföldi illetőségű, pl. ukrán magánszemély kapja az adományt, akkor a magánszemély illetősége szerinti kettős adóztatást elkerülő egyezmény előírásait is figyelembe kell venni. Külföldi illetőségű magánszemély esetében a kapott adomány egyéb jövedelemnek tekinthető, mely az illetőség szerinti országban adózik. Vagyis egy ukrán magánszemély esetén (amennyiben ukrán illetőségűnek minősül) a juttatást nem terheli magyar személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó sem.

Az illetőség meghatározása állandó lakhely vagy szokásos tartózkodási hely, legvégső esetben pedig az állampolgárság alapján történik.

Illeték fizetés szempontjából az adomány ajándéknak tekinthető, így amennyiben okiratot nem állítottak ki róla 150.000 Ft/fő felett a juttatást 18%-os illetékfizetési kötelezettség terheli. Azonban nem terheli illetékfizetési kötelezettség az adományt,  ha a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót megfizették utána.

Az adomány akkor is mentes az illeték terhe alól, ha közadakozás formájában jut el a megajándékozotthoz. Közadakozásnak számít minden olyan formája az adakozásnak, amely nyilvánosan van meghirdetve, és az adakozás lehetőségével bárki élhet. Fontos tisztában lenni azonban azzal is, hogy amennyiben egy ügylet illetékmentes, be kell jelenteni a NAV-hoz.

Új lehetőségek a vészhelyzet kihirdetése után

A május 25-től érvényben lévő veszélyhelyzet miatt lehetőség van a katasztrófahelyzet következményének elhárítása, mérséklése céljából kedvezményes eszköz vagy szolgáltatás juttatásra akár magánszemély javára is belföldön.

A törvény az ily módon segítséget nyújtó adóalany által átadott eszközt, nyújtott szolgáltatást az adóalany vállalkozási tevekénységének körébe tartozónak tekinti, ezért az előző pontban bemutatott adóterhek nem merülnek fel az adományozónál. És nem szükséges közhasznú szervezet közbeiktatása sem. Ehhez az adományozástól számított 60 napon belül nyilatkozatot kell benyújtani az illetékes adóhatóságokhoz. Ebben meg kell nevezni az átadott termékeket és mennyiségüket. Figyelem, a határidő jogvesztő!

Ezzel a lehetőséggel az adózók már élhettek a vörösiszap katasztrófa idején, most pedig az ukrán háborús helyzet következményeinek enyhítése érdekében nyílik rá újra lehetőségük.