Az értékpapír átruházásakor árfolyamnyereségnek nevezzük az eladási ár és a vételár közötti különbözetet. Ebből le lehet vonni az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeket: például a megszerzéshez, a tartáshoz és az értékesítéshez kapcsolódó jutalékot. A hagyományos értelemben vett értékpapírokon túl – pl. nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaságok részvényei, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - idesoroljuk a Kkt.-k, a Bt.-k, Kft.-k üzletrészét, a szövetkezeti részesedését, vagyoni betétjét is, továbbá minden más vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyont.
Az értékpapírok adásvétele azonban aszerint adózik, hogy tőkepiaci ügylet keretében, vagy azon kívül kereskedünk velük. Például, ha egy részvény adásvételéből árfolyamnyereség keletkezik, attól függően kell adózni utána, hogy vajon ellenőrzött tőkepiaci ügyletben (ETPÜ) történt-e a kereskedés: ha igen, akkor a jövedelem az ETPÜ szabályai szerint, ha nem, az árfolyamnyereség szabályai szerint adózik.
Fontos azonban, hogy a befektetési jegyek kereskedelméből származó árfolyamnyereség a jogszabályi definíciónál fogva adózási szempontból mindig kamatjövedelemnek minősül.
Árfolyamnyereség
Az ellenőrzött tőkepiacon kívüli árfolyamnyereségből származó jövedelem után a magánszemélyt 15% személyi jövedelemadót és 2020. július 1-je után 15,5% szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség terheli, melyet a kifizető von le. A szocho-t csaka minimálbér 24-szerese (2020-ban és 2021-ben 161 eFt*24=3.864 eFt), mint felső korlát után kell megfizetni. A felső korlát számításánál a magánszemély összevont adóalapjába tartozó jövedelmeit (pl. munkabér) is figyelembe kell venni.
A kifizető az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az Szocho-t nem vonja le a magánszemély részére történő kifizetéskor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy jövedelmeinek összege a tárgyévben elérte az év első napján érvényes minimálbér 24-szeresét. Ezt előre is meg lehet tenniAkor sem kell levonni a szochót, ha a magánszemély igazolja, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásról szóló európai uniós rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított.
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek
Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek igen kedvező adózási lehetőségeket kínálnak. Ebbe a kategóriába tartoznak a befektetési szolgáltatóval vagy annak közreműködésével – csereügyletnek nem minősülő – pénzügyi eszközre, árura kötött ügyletek, valamint a szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött pénzügyi elszámolással záródó azonnali ügyletek. A befektetési szolgáltatók lehetnek befektetési vállalkozók, árutőzsdei szolgáltatók, befektetési alapkezelők és hitelintézetek. A magyar befektetési szolgáltatók mellett EGT vagy olyan államokban működő szolgáltatók is ide sorolhatók, amelyek országával hazánknak egyezménye van a jövedelmek kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozóan pl. USA (ez utóbbi esetben azonban további feltételeknek is meg kell felelni).
Az ETPÜ-ből származó jövedelem után 15% szja-t kell fizetni, szocho viszont nem terheli.
Az adó alapját úgy számítjuk ki, hogy az adóévben elért összes lezárt ügyleti nyereségből (ahol a pénzügyi elszámolás megtörtént) levonjuk az összes ügyleti veszteséget, vagyis az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségeket és az ügyletkötéshez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által elszámolt díjak együttes összegét (pl. a számlavezetési díjakat, a tranzakciókhoz közvetlenül kapcsolódó tőzsdedíjakat).
A tőzsdei ügyletek adózásának különlegessége továbbá, hogy esetükben alkalmazható az úgy nevezett adókiegyenlítés szabálya. A megelőző 2 adóévben az adóbevallásban veszteségként kimutatott összeggel csökkenthető az idei nyereség. Mértéke: a veszteség és annak keletkezésekor érvényes adó szorzata, melyet csökkenteni kell a korábban már érvényesített adókiegyenlítéssel.
A jövedelem és az adókötelezettség megállapításának módjában is különbség van a két jövedelemkategória között. Míg az árfolyamnyereség utáni adót első sorban a kifizető vonja le, amennyiben van ilyen; addig az ETPÜ kategóriában az adót a magánszemély adózónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Ez utóbbi esetben a befektetési szolgáltatót adó-, adóelőleg levonási kötelezettség nem terheli. Ugyanakkor a befektetési szolgáltatónak kötelessége ügyletenként részletezett igazolást készítenie, és január 31-ig az adózónak elküldenie, továbbá az adóhatóság felé is szolgáltat adatot. Az adóhatóság a bevallási tervezetben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemként a befektetési szolgáltatóktól beérkezett előző bekezdés szerinti adatszolgáltatások összesített eredményének (nyereség, veszteség) együttes összegét úgy tünteti fel, hogy a nyereség összegét csökkenti, a veszteség összegét növeli az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek együttes összegével.
Az adózónak is nyilvántartást kell vezetnie az ügyletenként felmerülő pénzbevételekről, járulékos költségekről, a megszerzésre fordított kiadásról, az ügyletek nyereségességéről vagy veszteségességéről.
