Idén nyáron is több ponton változtak az adótörvények, melyek a magánszemélyeket is érintik, alább a legfontosabb módosítások összefoglalója.

Kamatadó

2023. július 1-től a 15 százalékos kamatadó mellett 13 százalékos szociális hozzájárulást is kell fizetni a betéti kamatok, egyes értékpapírok és megtakarítások hozama után. Az új adót a rendelet hatálybalépését követően megszerzett kamatjövedelem után kell megfizetni. Szociális hozzájárulási adóköteles például:

• látra szóló bankbetét esetében a 2023. július 1-jére illetve az utánra járó arányos kamatjövedelem,
• lekötött bankbetét esetében a 2023. július 1-jén vagy az után lekötött bankbetétek kamata,
• kollektív befektetési értékpapír (pl. befektetési jegy) esetében a 2023. július 1-jén vagy ez után megszerzett értékpapír eladása esetén realizált jövedelem (a korábban megszerzett hasonló értékpapírok mentesek a szociális hozzájárulási adó alól)
• biztosításokból származó jövedelem esetében a 2023. július 1-je vagy az után megkötött biztosításokból származó jövedelmek adókötelesek.

Egyes befektetési formák azonban továbbra sem lesznek szociális hozzájárulási adókötelesek:

• minden olyan befektetésből vagy megtakarításból származó jövedelmek, melyek után a személyi jövedelemadó törvény szerint nem kell kamatadót fizetni, például a 2019. június 1. után a lakosság részére kibocsátott állampapírok, tőzsdei részvények, Tartós Befektetési Szerződés keretében elhelyezett megtakarítások a rájuk vonatkozó feltételek mellett, egyes biztosítások a törvényben meghatározott időszak letelte után,
• a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat,
• a babakötvény,
• az ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatbevétel.

Bizalmi vagyonkezelést és a magánalapítványokat érintő változtatások

A szigorúbbá váló vagyonrendelkezési szabályok hatására szűkül a bizalmi vagyonkezeléssel és a magánalapítványi vagyonnal kapcsolatos adóelőnyök köre. Megszűnik ugyanis a vagyonrendelés adómentessége.

Korábban a BVK-k esetében a magánszemély által a vagyonkezelésbe bevitt vagyon, illetve ehhez hasonlóan a magánalapítványok esetében az alapító és a csatlakozó általi tulajdonba adás adómentesen felértékelhető volt (ún. piaci áron történő vagyonrendelés), a jövőben – a jogszabály kihirdetését követő 60. naptól – a keletkező felértékelési különbözet adókötelessé válik, ráadásul adóhatósági bejelentés is kapcsolódik hozzá. Az adókötelezettség azonban halasztható, 3 év alatt részletekben is megfizethető. A vagyonrendelő magánszemély ugyanis választhatja, hogy az adót három egyenlő részletben állapítja meg, az első részletet a vagyonrendelkezés adóévének kötelezettségeként, a második és a harmadik részletet a következő két adóév kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

Az új szabályt alkalmazni kell majd a hatálybalépést követő vagyonrendelkezésekre, valamint a hatálybalépéskor még bejegyzés alatt álló ügyekre is.

Pontosították az Szja törvényben, hogy mit tekinthetünk osztaléknak a BVK és a magánalapítvány által juttatott vagyoni értékek közül, ezzel összhangba hozták az Szja törvényt a számviteli előírásokkal.

• BVK esetében az minősül osztaléknak, ami a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték.
• Magánalapítvány esetében pedig a számviteli szabályok szerinti felhalmozott adózott eredmény értékét meg nem haladó összegben juttatott vagyoni értéket kell osztaléknak tekinteni.

Korábbi módosítások megerősítése

2023. augusztus 1-től törvényi szintre emelkednek a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett alábbi intézkedések.

• 30 év alatti anyák kedvezménye

Erre az a fiatal anya jogosult, akinek a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére vagy magzatára tekintettel az Szja törvény szerint családi kedvezmény is jár. 2023-ban a kedvezmény mértéke havonta legfeljebb 499.952 forint, ami 74.993 forint adómegtakarítást jelent, éves szinten pedig akár 5.999.424 forint adómentes jövedelmet eredményezhet. A jogosultak ugyanakkor nem mentesülhetnek a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség alól.

• Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezménye

A családi kedvezmény jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66.670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.

• SZÉP Kártya

Összevonták a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláit, amelynek hatására kártyakibocsátótól függetlenül mindenkinél egységesen csak a szálláshely zseb maradt meg. Ugyanakkor a Kormány 2023. június 19-én kihirdetett vészhelyzeti rendelkezése szerint a SZÉP kártya 2023. augusztus 1 – 2023. december 31-e között átmenetileg élelmiszerek vásárlására is használható, és ebben az időszakban egy egyszeri 200 000 Ft-os juttatást is utalhat SZÉP kártyára a munkáltató.

• Munkába járás címén jutatott jövedelem

Az adómentes költségtérítés mértékét 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re emelték.

• Személygépjármű-vezető képzés

A jövőben ez is olyan tevékenység lesz, amely esetében az általányadózást választó egyéni vállalkozók 80 százalékos költséghányad elszámolást alkalmazhatnak.

További új szja szabályok

• Lehetővé válik, hogy a családi kedvezményre jogosultak az adóbevallásban megváltoztassák a kedvezmény igénybevételével kapcsolatos évközi döntésüket, erre korábban más jogosultaktól eltérően nem volt jogszabályi lehetőség.
• Amennyiben egy magánszemély több önkéntes kölcsönös pénztárnak is tagja, akkor az SZJA bevallásban csak egy pénztárat jelölhet meg a rendelkező nyilatkozatban. Abban az esetben, ha ez elmarad, akkor az állami adó-és vámhatóság automatikusan az előző évi rendelkező nyilatkozatban megjelölt pénztárat veszi figyelembe az állami támogatás kiutalása során.
• Egyéb jövedelemnek kell tekinteni a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követő vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfelosztási javaslat alapján pénzben vagy nem pénzben juttatott bevételt.
• A mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása ingatlan, illetve ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemnek minősül.

Változások a szociális hozzájárulási adóban és a társadalombiztosítási ellátásokban

Ezentúl a szociális hozzájárulási adóból részkedvezményt vehetnek igénybe azok a foglalkoztatók is, akik olyan súlyosan fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, akik nem rendelkeznek a megváltozott munkaképesség fennállását igazoló komplex minősítéssel, és nem a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban, hanem fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülnek.

A kifizetőtől származó egyéb jövedelem esetén a kifizetőnek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a szociális hozzájárulási adót havonta. Amennyiben a személyijövedelemadó-előleg megállapítása nem a kifizető kötelezettsége, akkor a magánszemély köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

A szakirányú oktatás ás duális képzés miatt kapható szakképzési hozzájárulási adókedvezményt úgy kell kiszámolni, hogy az arányosított önköltség egy munkanapra vetített mértékét kell a tárgyhónap munkanapjainak számával és az azokon a szakirányú oktatásnak a teljes napi munkaidőhöz viszonyított arányszámával megszorozni.

A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás nem minősül munkaerőpiacra lépőnek, így nem érvényesíthető utánuk a munkaerőpiacra lépők kedvezménye.

Az egyéni, illetve társas vállalkozók szociális hozzájárulási adóját is a teljes hónapra kell megfizetni – nem pedig arányosítva – azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét részben szünetelteti.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény módosítása egyértelműsíti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése ideje alatt befolyt, de korábban végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel szerzett bevételt, úgy kell tekinteni, mintha annak megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor. Ezzel a személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási szabályok összhangba kerültek.

2023. július 1-jétől törvényi szintre emelkedik a vészhelyzeti kormányrendelet azon szabályozása, mely szerint a kifizetőnek nem kell kifizetői egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhot) fizetnie. A módosítás az eddigi fix napi összeg helyett a hónap első napján érvényes minimálbér százalékában határozza meg az egyszerűsített foglalkoztatás alapján járó nyugellátás számítási alapját. A hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százalékát a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén. Alkalmi munka és filmipari statiszta alkalmi munkája kapcsán pedig a minimálbér 2,8 százalékát kell számításba venni, mindezeket száz forintra kerekítve.