2017. március 15-én lejárt a kft.-knek tavaly adott (utolsó utáni) egy éves haladék törzstőkéjük 3 millió forintra emelésére. Akik ezt a határidőt is elmulasztják, számíthatnak arra, hogy a cégbíróság felügyeleti eljárást kezdeményez velük szemben, amely végső soron a cég megszűnéséhez is vezethet. Amennyiben a vezető tisztségviselőnek felróható okból a nem történt meg a változásbejegyzés, akkor 100 ezer - 10 millió forint közötti bírságra számíthat a felelős, amely ismételten is kiszabható. Továbbá a vezető tisztségviselőt eltilthatják attól, hogy más vállalkozásokban hasonló funkciót töltsön be.
Februári adatok szerint még 63 ezer vállalkozás nem teljesítette az elvárásokat az országban.
A továbbiakban bemutatjuk a megoldási lehetőségeket. A döntést a tőkeemelésről, az átalakulásról vagy az esetleges megszűnésről tehát március 15-ig kellett meghozni, ám az erről szóló társasági határozatot és a kapcsolódó iratokat április 14-ig kell az illetékes cégbírósághoz eljuttatni.
1. megoldás: a hiányzó tőke befizetése azonnal
A legegyszerűbb módszer – a hiányzó 2,5 millió forint befizetése. Jó hír, hogy a pénz a bankszámlájukra kerül, így üzleti célokra azonnal fel lehet használni.
2. megoldás: a hiányzó tőke halasztott befizetése
Mivel a Ptk. szabályai rugalmasak a tőkeemeléshez kapcsolódó befizetés időzítésére vonatkozóan, ezért lehetséges, hogy az alapító okiratban, társasági szerződésben úgy rögzítik a megemelt tőke összegét, hogy azt csak később fizetik be. Ennek hátránya, hogy osztalékfizetési korlátozást vagy a tagok többletfelelősségét vonhatja maga után.
3. megoldás: eredménytartalék vagy tőketartalék átcsoportosítása
Ugyanis nemcsak a tőke tényleges befizetésével lehet orvosolni a problémát, hanem például az eredménytartalék vagy tőketartalék átcsoportosításával is.
A törzstőkén felüli vagyon, mint a működés során felhalmozott eredménytartalék vagy például az alapítás, illetve egy korábbi tőkeemelés során ázsióként juttatott tőketartalék ugyanis átvezethető a jegyzett tőkébe. Azonban ez a pénzügyileg egyszerű megoldás adminisztratív szempontból a legbonyolultabb. Ráadásul az ilyen tőkerendezés sajnos nem minden társaság számára elérhető. Az EVA-s vállalkozásoknál például a jogszabály nem teszi lehetővé a jegyzett tőkén felüli vagyonból való tőkeemelést, ezért ezek elsőként osztalékként tudják jóváhagyni felhalmozott többletvagyonukat, és aztán a saját pénzből tudnak tőkét emelni. Vagyis számukra még hosszadalmasabb a folyamat.
4. megoldás: nem pénzbeli vagyon, apport, tagi kölcsönök, elismert követelések felhasználása
Végül lehetőség van a tőkét egyéb nem pénzbeli vagyonnal apport útján növelni. A nem pénzbeli vagyon lehet minden forgalomképes dolog, melynek önálló értéke van. A leggyakoribb mégis a tagi kölcsönök átvezetése szokott lenni, mellyel, mint apporttal a tagok döntése alapján szintén növelhető a jegyzett tőke.
Fontos, hogy a társaság ne a fizetésképtelenné válása előtt döntsön így, különben az adóhatóság vitatja majd a tőkeemelés e formáját. Figyelni kell arra is, hogy ha e miatt a tulajdoni arányok eltolódnak, akkor a társasági szerződés módosításakor külön rendezni kell.
5. megoldás: átalakulás
Ha a fenti lehetőségek egyike sem megfelelő, akkor a kft. át is alakulhat például bt.-vé, ahol nincs jegyzett tőke minimum.
Végső megoldás: megszűnés
Amennyiben egyébként sincs értelme a céget továbbműködtetni, a tagok dönthetnek a végelszámolás mellett is. Ez természetesen szintén bonyolult, hosszadalmas folyamat. Fontos, hogy ez a tudatos, szabályos és bejelentett döntés alapjában különbözik attól, ha a vezetők tétlensége miatt szüntetik meg a céget. Az első esetben ugyanis csak az eljárás költségeivel, a másodikban bírsággal is számolni kell.
Költségek
Az új szabály szerint, ha csak az új Ptk. szabályaihoz való alkalmazkodás miatt indít egy cég változásbejegyzési eljárást, akkor nem kell illetéket és közzétételi költségtérítést fizetnie. Ha pedig más változást is bejegyeztetnek ezzel egyidejűleg, akkor ennek díja az általános változásbejegyzési illetékmérték, vagyis 15.000 Ft lesz.
Ugyanakkor fontos, hogy a 2014-ben hatályba lépett polgári törvénykönyv egyéb rendelkezéseivel is összhangba kell hozni a társasági szerződést! Ügyvédi költséggel tehát mindenképpen számolni kell.
